Mit jelent és hogyan kezeld a befektetés kockázatát?
A befektetés kockázata nagyon tömören összefoglalható úgy is, hogy a várttól jelentősen elmarad az elért eredményed.
Hogyan csoportosítható a befektetés kockázata?
A befektetési portfóliód egészére természetesen hatással van minden típusú kockázat, így nem lehet egyiket vagy másikat kizárni. Akár más pénzügyi portálokon, akár itt, a Silver Moon oldalán is olvashattál a különböző befektetési eszközöknél az adott eszköz egyedi kockázatáról, ezek a teljesség igénye nélkül lehetnek:
- partnerkockázat
- hitelezési kockázat
- nemfizetés (csőd, komoly likviditási probléma) kockázata
- országkockázat
- stb
Ha előveszed bármely befektetési alap leírását, akkor ezekről egy sokoldalas összeállítást olvashatsz, így most egy más megközelítést nézünk. A csoportosítás alapját a kockázatok kezelése adja.
Piaci kockázat
Jellemzően olyan makroökonómiai folyamatok, amelyek a befektetési termékek széles körének az árfolyamára hatnak.
Ilyen például:
- infláció
- gazdasági növekedés változása
- a befektetők kockázatvállalásának jelentős és tartós változása
Ezt a típusú kockázatot diverzifikációval sem lehet igazán megszüntetni, mivel szinte a teljes palettát érinti a hatás.
Egyedi kockázat
Nagyrészt csak az adott befektetés árfolyamára van hatással.
Ilyen például:
- egyedi döntések arról, hogy mikor mit vásárolsz vagy éppen adsz el
- portfólió súlyozás, azaz miből mennyit veszel
- csak az adott eszközt érintő események (pl.: kibocsátóval történik valami)
Ezek a kockázatok csak az adott befektetést, illetve az adott befektetésre épülő más befektetéseket érintenek, ennek megfelelően diverzifikációval tetszőleges szintig csökkenthető a mértéke.
Hogyan kezelhető a befektetés kockázata?
Diverzifikáció
Ekkor nem teszel mást, mint több, egymástól eltérő területre fektető, és akár egymástól is eltérő eszközbe fekteted a pénzedet. Ekkor az egyik eszközön elért rosszabb hozamért a másik eszközön elért jobb hozam kárpótol.
Ez történhet több módon, pl.:
- megosztás eszközök között: a részvények mellé egy, az adott hatásra másképp reagáló eszközt (pl. arany és részvény), vagy egy alacsonyabb kockázatú értékpapírt (pl. államkötvényt, vállalati kötvényt) választasz, így ha a részvények árfolyama zuhan, akkor sem az egész befektetésed értéke csökken.
- területi diverzifikáció: azon földrajzi területeknél számíthatsz nyereségre, ahol szükséges a gazdaság élénkítése (erről a 2021. augusztusi befektetői körképben is olvashattál), azt viszont előre nem tudod kiszámítani, hogy mely élénkítő csomagnak hol lesz nagyobb a hatása.
- iparágak közötti megosztás: egy gazdasági hatás az egyik iparágnak kedvez, a másiknak nem, így akár azonos befektetési eszközökből (pl. részvény) válogatva is létrehozhatsz magadnak egy diverzifikált portfóliót úgy, hogy több iparágból választasz
Egy diverzifikált portfóliót létrehozhatsz befektetési alapok használatával is, elvégre ekkor lehet, hogy nem választottál sok eszközt (lehet, csak egyetlen egyet), de mögötte számos értékpapír van.
A diverzifikáció és a portfólió kockázatának kapcsolatáról már Harry Markowitz is értekezett 1952-ben, amiért Nobel díjat is kapott.
Hosszútávú befektetések használata
Egy átlag befektetésnél a napi hozamok jellemzően nincsenek túl nagy kapcsolatban az előző napi hozamokkal. Azaz nem fogod tudni „megjósolni”, de még sok esetben megbecsülni sem feltétlen azt, hogy mi várható a következő napon.
Ekkor ha hosszútávon nézed az árfolyamot, akkor látni fogod, hogy a piac alapvetően felfelé tart. Azaz a rövidebb időszakok rosszabb hozamaiért a hosszabb időszakok jobb hozamai kompenzálnak.
Ez nem más, mint az időbeli diverzifikáció.
Az időbeli diverzifikáció mögötti ok:
Az időszakra számított hozam szórása az időszak hosszának gyökével arányosan változik, miközben az időszaki teljes hozam az időszak hosszának lineáris függvénye.
Mielőtt elszaladsz, ugyanez egyszerűsítve:
Ha egy adott idő alatt a befektetésed stabilan hoz 10%-ot, akkor kétszer annyi idő alatt fog hozni 20%-ot, miközben az árfolyam egyre kevésbé tér el a várható hozam szintjétől. Ezzel eléred, hogy hosszabb távon a tényleges hozam közelebb legyen a várható hozamhoz.
Saját kockázattűrő képesség ismerete
Ha ismered a saját kockázattűrő képességedet, akkor fogod tudni, hogy mely eszközök azok, amelyek neked valók és segítik céljaid elérését, valamint melyek azok, amelyek etegyelőre nem célszerű használnod.
Lehet, hogy egy magasabb hozamkilátással bíró eszköz hozamaira égető szükséged lenne, vagy „csak” jól hangzik, hogy ennyit tud, de ezt csak akkor tudja, ha megfelelő környezetben van és megfelelően van használva. Azaz ha a céljaidnak, lehetőségeidnek és felkészültségednek megfelelő, akkor jó eséllyel szép eredményt érsz el vele, máskülönben valószínűleg csak kárt, de minimum bosszúságot okoz.
A saját befektetői profilod, ezen belül kockázattűrő képességed felmérésére készítettem egy tesztet. Töltsd ki, hogy megtudd, mely eszközök valóak neked:
Hogyan mérhető a befektetés kockázata?
Ahhoz, hogy mérni tudjuk, nem árt, ha tudjuk, mit is keresünk.
Néhol hallani, hogy a kockázat nem más, mint a hozamgörbe meredeksége. Ez viszont egyáltalán nincs így. Ha visszaemlékszel, a 2010 előtti időszakban nem volt ritka a bankokban a 10%-os kamat sem, ami jellemzően semmivel sem volt rizikósabb, mint a mostani 0,5%-os éves kamat.
Elvégre a banki kamatnál az átlaghozam minden időpillanatban az előre megadott érték volt, ezáltal túl nagy meglepetés nem ért téged a befektetési időszak végén.
Amit keresünk, az nem más, mint az átlagtól való eltérés.
Szórás (jele: σ)
Az adott időszaki átlagos értékektől vett eltérést mutatja.
Minél nagyobb az átlagtól való eltérés, annál nagyobb a volatilitás, ezzel együtt a befektetés kockázata is.
Variancia (jele: σ2)
Ez nem más, mint a szórás négyzete. Láthatod, hogy kapcsolat van a kettő között, így a magas szórás magas varianciát is jelent, ami magas kockázatot mutat.
Míg a szórás negatív is lehet, a négyzetre emelés után már csak pozitív értékeket fogsz látni, így az eltérés trendjét is könnyebb megfigyelned.
A befektetés kockázatának mérőszámai
Maximális árfolyamveszteség (maximális drawdown)
Megmutatja, hogy ha a vizsgált időszak legmagasabb pontján szálltál volna be, majd az időszak végén eladtad volna a befektetésedet, akkor mekora veszteséggel szembesültél volna.
Számítása:
(Időszak maximális árfolyama / időszak legvégi árfolyam) – 1
Ennek a mutatónak a maximális értéke 0% lehet. A fenti, BUX indexet ábrázoló képnél láthatod, hogy ha az időszak legvégén adod el a befektetésedet, akkor épp ott jár a maximumon. A képletből is láthatod, hogy ha a legmagasabb árfolyam egyben a legutolsó is, akkor a tört értéke 1 lesz, ebből kivonva az 1-et, megkapod a 0%-ot.
Ennek a mutatónak a számításakor csak a két ábrázolt pont a fontos. Azaz hiába van közben jelentősebb visszaesés, az itt nem számít. Ha azt szeretnéd számítani, akkor az egy másik időszak utolsó időpontja.
Béta (β)
A β megmutatja, hogy átlagosan hány %-kal változik a befektetés értéke, ha a piac 1%-os változást mutat.
Azaz addig, amíg az egyedi kockázatot diverzifikációval csökkenteni tudod, a β által kifejezett kockázatot minden befektetőnek viselnie kell.
Az egyes befektetések β-ját mindig a piachoz viszonyítjuk, így a piaci β mindig 1, elvégre ekkor a piac értékváltozását önmagához hasonlítjuk.
A β értékeinek értelmezése
- 1-nél nagyobb: a befektetés az átlagosnál nagyobb kockázattal bír
- 0-1 közötti: a befektetés ugyan kockázatos, de a piaci kockázat alatti a szintje
- 0: a befektetésnek nincs piaci kockázata (legalábbis ahhoz a piachoz mérve), azaz nem reagál a mozgásokra. Ettől még nem tekinthető kockázatmentesnek, mivel egyedi kockázata még van.
- -1 – 0 közötti: a piaccal ellentétes irányban mozog, de kevésbé kockázatos, mint a piac
- -1 alatti: a piaccal ellentétes irányban mozog átlag fölötti rizikóval.
Negatív β-ja jellemzően anticiklikus befektetéseknek van (pl. arany), amelyekre pont ellenkezően hatnak a piaci hatások.
A β torzítása
Abban az esetben, amikor kevésbé likvid piacokat vizsgálunk (pl. ingatlannal összefüggő piacok), előfordulhat, hogy megfelelő forgalom hiányában a piaci változás hatása csak jelentős késéssel jelenik meg. Ha meg is jelenik, akkor sem biztos, hogy a valós és indokolt mértékben reagálja le (elvégre ki emlékszik már arra, mi volt egy fél évvel ezelőtt). Ezeknél a piacoknál is fontos mutató a β, de kalkuláld bele, hogy valószínűleg egy múltbéli, már nem aktuális adattal dolgozol.
A portfólió β-ja
A portfóliót felépítő befektetések bétáinak súlyozott átlaga.
Egy pozitív β-jú befektetés anticiklikus befektetésekkel való kibővítése így teszi lehetővé a portfólió kockázatának csökkentését.
Kérdések:
- Milyen módon kezeled a saját befektetésed kockázatát?
- Mit tartasz elsődleges kockázatnak?
- A saját portfóliód esetében milyen szerepet játszanak a részvények?
Ha kérdésed van, lépj velünk kapcsolatba, hogy segíthessünk neked.