A vállalati életbiztosítás

A vállalati életbiztosítások haszna

Egy cég életébe a vállalati életbiztosítás, mint juttatási forma is megjelenhet, de akár az örökösödés témakörében is segítséget nyújthat.

Az életbiztosításról egy korábbi bejegyzésben már volt szó, valamint szintén olvashattál arról, hogy általánosságban mekkora életbiztosításra van szükséged.
A vállalati életbiztosítás sem tér el ettől, ugyanúgy a biztosításoknál már bemutatott kérdéseket járod végig, mielőtt rábólintasz. Ezek a kérdések (főleg a vállalati szektorban) főleg a költségek és az elérhető haszon témakörbe tartoznak.

Ebben a cikkben átfutjuk a vállalati életbiztosítás típusait, leggyakoribb használati módjukat, valamint adózásukat.

A vállalati életbiztosítás típusai

Az életbiztosításoknál a biztosított személye kivétel nélkül természetes személy, így biztosíthatóság szempontjából nincs különbség aközött, ha a díjfizető magánszemély, vagy a díjfizető egy cég.

Elérésre szóló biztosítás

Ekkor a biztosító azt vállalja, hogy amennyiben a biztosított egy adott időpontban még életben van, valamint a szerződést sem mondta fel egyik fél sem, akkor egy előre meghatározott összeget ad a kedvezményezettként megjelöltnek (ez ebben az esetben lehet a biztosított is).

Haláleseti biztosítás

A biztosító ebben az esetben a biztosított halála esetén fizet a kedvezményezettnek, aki természetesen itt már nem lehet a biztosított. Ezt a típust használhatod magánszemélyként és vállalkozásként is hitelfedezeti életbiztosításként.

Vegyes típusú életbiztosítás

A fenti kettő kombinációja, azaz a biztosító vagy a biztosított halálakor vagy egy adott időpont elérésekor fizet. Ennél a típusnál a biztosító előre meghatározza a kifizetés mértékét, így ultrakonzervatív a befizetett pénz, mint befektetés kezelésének módja.

Befektetéssel kombinál életbiztosítás

Ismerik még unit-linked életbiztosításként is. Tőkeképzésre (is) használt életbiztosítás, amely a biztosított halálakor fizeti a felhalmozott összeget és a haláleseti szolgáltatásként járó díjat, vagy amennyiben a biztosított életben van, akkor egy adott időpontban (lejáratkor vagy visszavásárláskor) a felhalmozott összeget fizeti.
A vegyes típusú életbiztosításhoz hasonló, de itt lehetőség van a tőkét nagyobb mértékben dolgoztatni.

Online Képzések
Kockázatok kezelése az életben	Kockázatok kezelése a céges pénzügyekben
Kattints és nézd meg az online képzést!	Kattints a képre és nézd meg csomagban!

 

A vállalati életbiztosítás leggyakoribb felhasználása

Ezeket a lehetőségeket jogilag használhatod egyszerre is, lévén, hogy semmi nem tiltja. Ettől függetlenül még nem láttam olyan céget, amelyik meg is tette volna.
Ennek két legfőbb oka:

• prioritások: egész egyszerűen 1-1 terület volt csak fontos neki, a többi nem volt számára releváns
• tőkeszükséglet: jól hangzik, hogy mindent is szeretnél, de ennek van egy tőkeszükséglete is, ami miatt már nem feltétlenül jó ötlet.

Dolgozói juttatási csomag részeként

Ma már egy vállalatnál nem csak az a kérdés, hogy mekkora a bruttó havi bér. Bár lényeges, mégis sok helyen a béren kívüli juttatások nagy súlyt képviselnek.

Normál haláleseti életbiztosítással lehetőséged nyílik arra, hogy a nálad dolgozó munkatárs halála esetén a hozzátartozóiról gondoskodj. Mivel ekkor a biztosító az, aki fizet, így anélkül teheted ezt meg, hogy ez ott és akkor pénzügyileg bárminemű gondot okozna.

Munkatársak „pótlása”

Egy nagy szaktudású munkatárs halála nem csak emberileg tragédia, hanem a vállalkozásod működése szempontjából is gondot okozhat. Amennyiben a normál haláleseti biztosításnál a vállalat van megjelölve kedvezményezettként, a biztosítási összegből hamarabb tudod a kiesett szaktudást pótolni.

Örökösödés tervezése

Sokan nem gondolják a kérdést végig, pedig legalább egyszer érdemes belemerülni.

Örökösödésnél az egyik fő probléma az tud lenni, ha olyan személyek is bekerülnek ezáltal a tulajdonosi körbe, akik

• nem értenek a vállalkozáshoz: egyetlen percet sem fognak emiatt a vállalkozással foglalkozni, de a tulajdonosi jog gyakorlásával a rövidtávú haszon számukra fontosabb lesz, mint a cég fejlődése
• eddig nem dolgoztak a cégben, esetleg nincsenek jóban a többi, már meglévő tulajdonossal
• bár értenének a működtetéshez, jóban is vannak mindenkivel, de egyáltalán nem kívánnak a céggel foglalkozni bármilyen egyéb személyes ok miatt

Az ilyen esetekben a cégvezetésnek lehetősége van arra, hogy a biztosítási összeggel lehetőséget adjon a kivásárlásra. Azaz a már tulajdonjogot birtoklók (pl. tulajdonostárs) egy tisztességes összeg felajánlásával megvásárolhassa az örökös megörökölt részét.

Osztaléktervezés

Az osztalékot sokan tűzoltásra használják. Ám ha te ezt felelősséggel megtervezed, akkor tulajdonosként összehangolhatod a privát pénzügyeiddel. Ennek előnye, hogy az osztalékra szánt összeget még a kivétel előtt céges vagyonként dolgoztatva kidolgoztathatod az adó egy részét (vagy akár egészét), hirtelen fellépő probléma esetén pedig van tartalék a cégedben, amit vissza tudsz hívni. Ezzel lehetőséged van arra, hogy ne a tagi kölcsönre támaszkodj.

Munkaerő megtartás

Ezt a pontot ritkán (na jó, sosem) alkalmazzák az összes dolgozókra. Jellemzően a törzsgárda megtartására szokták használni, vagy valamely magas pozícióban levő, nagy szakértelemmel rendelkező kulcsember javadalmazására is jól jöhet. Amennyiben a munkavállaló számára egy, az ő életét érintő célhoz gyűjtesz tőkét, akkor az alábbi esetek állhatnak elő:

• a munkavállaló marad az előre megadott időpont végéig, és megkapja a pénzt: ő boldog, mert van pénze, és te is örülsz, mert egy jó szakembered nálad dolgozik hosszútávon is.
• a dolgozó mégis idő előtt távozik a cégtől: ekkor a pénz marad, és bár kereshetsz helyette valaki mást, a felhalmozott összeggel ez mégis hatékonyabb tud lenni.
• a biztosított meghal: ekkor a kedvezményezett kapja meg a szerződésben felhalmozott összeget. Ez vagy a munkatárs hozzátartozója, vagy a vállalat.

Tőkegyűjtés vállalati projekthez

Bár a beruházási hitelekkel vagy más vállalati hiteltermékkel viszonylag gyorsan fellendíthető egy vállalkozás, ettől függetlenül a szükséges hitel mértékét csökkentheted, valamint a hitelképességedet javíthatod abban az esetben, ha megfelelő tartalékokkal rendelkezel. Mivel a befektetési egységhez kötött életbiztosítás lehetőséget nyújt arra, hogy hatékonyabban dolgoztasd a pénzedet, ám mégse kelljen túl nagy figyelmet vagy szakértelmet szentelned erre. (Másik lehetőség az értékpapírszámla használata, itt viszont nem árt, ha oda is figyelsz.)

 

Amennyiben a fenti témakörök bármelyike mélyebben is érdekel, kérj egy visszahívást a kapcsolat menü alatt.

 

A vállalati életbiztosítás adózása

A vállalati biztosítások adózásáról olvashatsz a NAV oldalán is, valamint életbiztosítások esetében irányadó a Szja tv.

Az életbiztosítás díjának kifizetésével lehetősége van egy cégnek arra, hogy a szerződés paramétereinek beállításával a kifizetett összeget a munkavállaló (vagy más személy) hasznára fordítsa. Azaz a vállalkozás ekkor egyetlen fillért sem lát viszont belőle, mivel adott esetben nincs jogalapja a visszakövetelésnek.
Számviteli szempontból a legfőbb kérdés, hogy az életbiztosítás azonnali és végleges vagyonvesztést okoz-e a cégnek, esetleg tartalmaz olyan jogokat, amelyek révén a vagyonvesztés vagy nem következik be vagy csak egy meghatározott esemény hatására következik be.

A vállalati életbiztosításoknál a szerepkörök általában a következők:

• díjfizető: a vállalkozás
• biztosított: az a természetes személy, akire kötötted a szerződést, és egyben az a személy, akinek a hozzájárulása szükséges a szerződés bármilyen módosításához.
• kedvezményezett: az a természetes vagy jogi személy, aki lejáratkor vagy a biztosított halálakor megkapja a biztosítási összeget

A következőkben amikor a cég alkalmazásában álló személyet említem, akkor a Tao tv. által meghatározott személyeket értem ez alatt:

• munkaviszonyban álló magánszemély
• a vállalat vezető tisztségviselője
• tevékenységben közreműködő tag
• tanulószerződés szerint szakmai gyakorlaton levő iskolai tanuló
• önkéntes jogviszonyban levő magánszemély

A biztosított a cég alkalmazásában áll

A kifizetett biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetésként kerül elszámolásra. Társasági adó szempontjából elismert költség, azaz adóalapot csökkent.

A biztosított nem áll a cég alkalmazásában

Ekkor a kifizetett biztosítási díj egyéb szolgáltatás költsége. Társasági adó szempontjából nézve nem elismert költség, mivel nem a vállalkozás érdekében lépett fel, így az adóalapra nincs hatása.

Tőkegyűjtő biztosítás (unit-linked biztosítás) esetében

Végleges vagyonvesztés esetén fizetendő terhek

Bár kissé bonyolultabb az elszámolás, de adott esetben szükséged lehet arra, hogy ezt a módot válaszd.

Kevésbé népszerű, mivel itt a munkavállalónak is terhet jelent egy majd csak valamikor megkapott összeg. A bruttó és a nettó elszámolás közötti különbség mutatja, hogy attól függően, hogy a munkavállalóval milyen megállapodást kötsz, mennyi lesz a te terhed. Tévedés ne essék, itt nem az összes fizetendő tétel csökken, „csupán” a munkavállalóra terheled át a különbséget.

Megnevezés	Nettó juttatás	Bruttó juttatás
Éves biztosítási díj	100.000,- Ft	100.000,- Ft
Bruttó juttatás a biztosítási díj vonatkozásában	150.377,- Ft	100.000,- Ft
Nettó juttatás (ténylegesen teljesített díj)	100.000,- Ft	66.500,- Ft
Munkáltató kötelezettségei
SZOCHO (bruttó juttatás * 15,5%)	23.308,- Ft	15.500,-Ft
Szakképzési hozzájárulás (bruttó juttatás * 1,5%)	2.256,- Ft	1.500,-Ft
Munkavállaló kötelezettségei
Szja (bruttó juttatás * 15%)	22.557,- Ft	15.000,-Ft
Nyugdíjjárulék (bruttó juttatás * 10%)	15.038,- Ft	10.000,-Ft
Egészségbiztosítási járulék (bruttó juttatás * 7%)	10.526,- Ft	7.000,-Ft
Munkaerőpiaci járulék (bruttó juttatás * 1,5%)	2.256,- Ft	1.500,-Ft
Összes terhed munkaadóként (díj + közterhek)	175.941,- Ft	117.000,- Ft

 

Követelésként történő elszámolás esetén

Ha nem a fenti, minden évben esedékes elszámolást választod, hanem egy sokkal egyszerűbbet, akkor választhatod, hogy a szerződést követelésként tartod nyilván.

Legegyszerűbb a munkavállaló számára indítot unit-linked életbiztosítás példáján keresztül bemutatni.

Tegyük fel, hogy egy kulcsember számára indított a vállalat egy határozott időre szóló szerződést. Fontos a határozott időtartam, ugyanis csak ekkor van lehetőség lejárati kedvezményezettet megadni! A Whole Life módozatra ez már nem áll fenn.

Ekkor:

• biztosított: a munkavállaló
• díjfizető: a vállalkozás
• haláleseti kedvezményezett: ebben a példában a munkavállaló valamely családtagja
• lejárati kedvezményezett: a vállalkozás

Mivel itt van olyan jogosultsága a cégnek, ami alapján visszakapja a befizetett összeget, így az erre a számlára befizetett biztosítási díj nem minősül végleges vagyonvesztésnek. Ekkor a biztosítóval szembeni követelésként kell nyilvántartani a befizetett díjat.

Ekkor az elszámolás a következő:

A biztosítás lejár, a vállalat megkapja az összeget

A megkapott összeggel a biztosító felé fennálló követelés csökken. A kettő közötti különbség pedig előjelétől függően vagy a pénzügyi műveletek bevételei vagy pedig a ráfordításai között fog megjelenni.

A biztosított meghal, a pénzt a kedvezményezett kapja

Az addig követelésként nyilvántartott díjat személyi jellegű egyéb kifizetésekkel szemben vezeted át. A kifizetésnél figyelj arra, hogy a halálesetnél megjelenő életbiztosítási szolgáltatás adómentes, így ez csak a tőkerészt érinti.

 

A vállalati életbiztosítás könyvelése

Az éves díj elhatárolása

Mivel a befizetett éves díj és a vállalkozás üzleti éve ritkán fedi egymást, így szükséges az aktív időbeli elhatárolás használata. A vállalkozás üzleti éve általában december 31-én fordul, míg a biztosítás 1 éve arra az időszakra vonatkozik, amit a befizetett éves díj takar. Ez általában a megkötéstől (pl. május) a következő év azonos hónapja.

A már befizetett, de csak a mérlegforduló után esedékes díjat szükséges elhatárolni.

T 39 Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása – K 55 Személyi jellegű egyéb kifizetések

Ne felejsd el a követő évben ezt feloldani!

Az éves díj elszámolása

Amennyiben végleges vagyonvesztés áll fenn, azaz nem követelésként tartod nyilván

A biztosítási díj számviteli elszámolása a vállalkozásnál, mint díjfizetőnél:

T 55 Személyi jellegű egyéb kifizetések – K 45 Szállítók

A munkáltatói adó- és járulékteher (SZOCHO, szakképzési hozzájárulás) számviteli elszámolása a vállalkozásnál:

T 55 Személyi jellegű egyéb kifizetések – K 46 Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek
T 56 Bérjárulékok – K 46 Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek

A munkavállalói adó- és járulékteher (nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék, szja) számviteli elszámolása a cégnél:

T 36 Követelés munkavállalókkal szemben – K 46 Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek
T 47 Bérátvezetési számla– K 36 Követelés munkavállalókkal szemben

 

Követelésként nyilvántartva

A biztosítási díj számviteli elszámolása

T 36 Egyéb követelések – K 45 Szállítók

 

Meglátásaitokat szívesen olvasom akár kommentben, akár személyes kapcsolat útján. Iratkozzatok fel a hírlevelünkre, hogy mindig frissen értesüljetek a legújabb cikkekről.