A kötvény: Útmutató a kötvények világába

Mi is pontosan a kötvény? Milyen kötvényfajták vannak? Útmutató a kötvények világába

Ahogyan a Befektetések című összefoglaló bejegyzésemben már olvashattad, a kötvény a befektetési kosarad része lehet. Szakmaian szólva: A kötvény hitelviszonyt megtestesítő forgalomképes okirat. Vagyis, a kötvényt kibocsátó vállalja, hogy a névértéket (a kötvényen szereplő összeget), valamint annak előre meghatározott kamatát (esetleg egyéb szolgáltatásait, járulékait) a mindenkori tulajdonosnak a megjelölt időben és módon megfizeti.

A kötvény jellemzői

A vállalkozások és államok a szükséges tőke fedezetére bocsátják ki a kötvényt. Mivel itt tőkére van szükségük, így a kötvény ellenértékét csak készpénzben illetve átutalással lehet megfizetni.

Ha kötvény mellett döntesz, akkor alapvetően arra a kamatra vagy jogosult, amit a kötvényért kínáltak, valamint a lejáratakor a tőkét is visszakapod. Ez független a vállalkozás teljesítményétől és a befektetett összegtől. Bármekkora összeget is fektetsz be, nem leszel jogosult a vállalkozás irányítására, és tulajdonosává sem válsz.  Ezzel együtt semmilyen ellenőrzési vagy tagsági jog sem illet meg téged.

Ugyanazon sorozathoz tartozó kötvényekhez ugyanazon hitelezői jogok fűződnek függetlenül minden más eseménytől. Így nem számít, hogy hányszor cserélt a kötvény gazdát, nem számít az összeg, ahogyan az sem, hogy mik voltak a kibocsátás körülményei.

Egy kötvénysorozatot nem feltétlen egy időben bocsátanak ki. Létezik úgynevezett adagolt kibocsátás is. Ebben az esetben ugyanazon lejárati dátummal bocsátják ki a kötvényt.

A kötvények használata

Sokan keverik a kötvényt a bankbetéttel és hiszik azt, hogy a kötvénynek a kamata magasabb, mint a banki lekötésé, de ugyanolyan biztonságos.

Kockázat szempontjából a kötvényre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint bármely más befektetésre. Azaz a magasabb hozamkilátás jellemzően magasabb kockázattal is jár. Így a kötvény ebből a szempontból inkább a részvényekhez hasonlítható eszköz.

Mint, ahogyan sokan tartják állampapírban a pénzüket, a más által kibocsátott kötvényeket (pl. vállalati kötvényeket) is használhatod önálló befektetési formaként, lévén, hogy így is érhetsz el pozitív eredményt. Egy lábon, csupán egy irányba befektetni nem célszerű, még úgy sem, hogy nagyon jó lehetőségnek tűnik.

Attól függően, hogy „értéktároló” funkcióként használod a kötvényt és egyetlen célod, hogy a pénzromlástól megóvd a vagyonod, vagy ezzel ellentétben, épp tőkét építesz, a kötvényt másképp tudod felhasználni.

Míg első esetben egy jó minősítést elért kibocsátót keresve vagyonod nagyobb részét helyezed ide és egy kisebb részt dolgoztatsz, addig tőkeépítésnél a magasabb kockázatú eszközök mellett a kockázat megosztásának eszközeként (azaz a portfóliód diverzifikálására) tudod használni a kötvényeket.

Mindemellett a hátralévő futamidő, vagy kötvényalapnál az ajánlott futamidőt figyelve a céljaid céldátumához közeledve átsúlyozhatod a befektetésedet egyre kisebb és kisebb kockázatú eszközökbe.

A kötvénykibocsátó minősítése

Mivel a kötvény hitelviszonyt testesít meg, ugyanúgy működik, mint bármely más hitel. Normál esetben te is nagyon alaposan megnézed, hogy kinek adod kölcsön a pénzedet és ha te veszel fel hitelt, akkor a bank is átgondolja, hogy ad-e neked kölcsön.

Ugyanez igaz a kötvényekre is. Elvégre ebben az esetben te a kötvény kibocsátójának adsz kölcsön. Ebben segít neked a kibocsátó cég vagy állam minősítése.

Mit jelent a kötvénykibocsátó minősítés?

A nagyobb cégeket, államokat gazdálkodásuk stabilitása alapján értékelik. Több minősítő cég is létezik, ezek közül a három legismertebb a Fitch, a Moody’s és a Standard & Poor’s.

Az adósminősítés osztályairól bővebben a Wikipédia oldalán olvashatsz.

A legjobb minősítésű kötvények befektetésre javasoltak, elvégre ezeknél a kibocsátó stabil működéssel rendelkezik, kicsi a valószínűsége, hogy fizetésképtelenné válik. A lista végén levő kötvényekbe is tudsz fektetni, ezek magasabb kamatot kínálnak, feltéve, hogy addig nem megy csődbe a vállalat vagy éppen állam.

Mennyire megbízható a minősítés?

Bármely minősítő céget veszed alapul, mindegyik a meglévő információkra tud támaszkodni, varázsgömbje egyiknek sincs. Épp ezért rendszeres időközönként (általában évente) újra értékelik a fő kötvénykibocsátókat. Mindettől függetlenül történhet egy cég életében olyan, előre nem látható fordulat, amely még egy nagyon jó minősítésű kibocsátót is csődbe vihet.

Ezért a minősítés számodra egy plusz információ, hogy az általad választott kockázati szinthez választhass kötvényt. Az alacsonyabb besorolással járó magasabb kockázat általában magasabb kamatfizetéssel is jár. Már ha létezik még addigra a kibocsátó.

Csupán kitekintésképpen, hogy mennyi a valószínűsége annak, hogy csődbe megy a kibocsátó, te meg sosem látod a pénzedet újra: A legjobb minősítésű, azaz AAA minősítésű kibocsátók esetében 1000 közül mindössze átlagosan 1 megy csődbe a kibocsátást követő 10 évben.

Ezzel szemben a CCC minősítésű kibocsátóknál a csőd közel minden másodikat érinti.

Ezt mindenképp tarts szem előtt, ugyanis a kötvényekre maximum kibocsátói garancia van. Sem az OBA sem a BEVA nem áll mögötte. 

 

Hogyan fektethetsz be kötvénybe?

Kötvénybe befektethetsz a kötvény kibocsátásakor (azaz a jegyzésnél), illetve hozzájuthatsz a másodlagos piacon, amikor egy, már kibocsátott értékpapírt a gazdája az aktuális árfolyamon megvételre kínál.

Értékpapír számlán keresztül

Tekintettel arra, hogy manapság már az értékpapírok jelentős része nem feltétlenül kerül nyomtatásba, így mindenképp célszerű, ha van egy értékpapírszámlád. Ezen keresztül egyedi értékpapírokat is vásárolhatsz, valamint befektethetsz kötvényeket tartalmazó befektetési alapokba.

Aktívan menedzselt kötvényalapon keresztül

A befektetési alapok egy jelentős részét a kötvénytartalmú alapok teszik ki. Ezek lehetnek állampapírokba fektető pénzpiaci alapok, de akár vállalati kötvényeket tartalmazó „hagyományos” kötvényalap, vagy épp részvényekkel együtt kezelt vegyes alapok. Így a számodra megfelelő időtávú és hozamkilátású alapokból választhatsz.

Kötvény ETF

A kötvény ETF-ről az indexkövető alapokat tárgyaló cikkben bővebben is olvashatsz. Kötvény ETF-et létrehozni nem lehetetlen, bár a kötvények alacsonyabb forgalma miatt nem annyira egyszerű. Mivel a kötvényeket kamatfizetés előtt már nem nagyon adják el, inkább megvárják a kifizetést, így a kötvény ETF-hez olyan forgalmú tőzsdékre van szükség, ahol az alacsonyabb forgalom mellett is zavartalan a befektetési jegyek visszaváltása.

Alapfogalmak a kötvénnyel kapcsolatban

Alapcímlet

Az a legkisebb egység, amelyen a kötvényt még megvásárolhatod.

Benchmark

Általában a hazai devizában kibocsátott állampapírokat értjük a kötvénypiac referenciájaként. Az államkötvényen elérhető hozamokhoz viszonyítják a vállalatok által kibocsátott kötvények hozamait és kockázatát.

Bruttó árfolyam

A nettó árfolyam és a felhalmozott kamat összege.

Elsődleges piac

Az új értékpapírok kibocsátása és értékesítése történik itt.

Jegyzés

Forgalomba hozatali technika, amely során a befektetők előre meghatározott árfolyamon jegyezhetik a kötvényt.

Kibocsátó

Sok mindenki bocsáthat ki kötvényt. Ilyen lehet az állam (nem csak a magyar, hanem bármely más ország állama), az önkormányzatok, a jegybank, de akár vállalatok is. A kibocsátó saját nevében vállal kötelezettséget arra, hogy a kötvény névértékét és kamatait a vállalt módon és időben visszafizeti a befektetőknek.

Az állam által kibocsátott kötvény az állampapír.

Kupon

A kötvény után fizetett kamatláb

Lejárat

Az a dátum, amely időpontban a kibocsátó a kötvény névértékét is kifizeti

Másodlagos piac

A kötvény forgalomképes értékpapír, így a tőzsdéken a napi árfolyamon gazdát cserélhet a már forgalomban lévő állomány.

Névérték

Az az érték, amely a kötvényre rá van írva, vagy elektronikus formánál az az érték, amelyre kamatot fizetnek.

Nettó árfolyam

A kötvény kamat nélküli, aktuális árfolyama.

 

 

 

A kötvények csoportosítása

Kamatozás szerint

Fix kamatozású kötvény

A kamat és a kamatfizetés időköze a kötvény kibocsátásakor rögzített, és a futamidő alatt nem változik.

Változó kamatozású kötvény

A kamat változhat az eltelt idő függvényében (pl. indul 2%-ról, és évente nő 1%-ot a futamidő végéig), illetve rögzíthetik valamely külső tényezőhöz (pl. mindenkori infláció +X %).
A változó kamatozást hívják még lebegő kamatozásnak is.

Örökjáradék kötvény

A kötvényt nem vásárolják vissza, hanem meghatározatlan ideig (azaz örökké) járadékot fizetnek utána. Ez a járadék lehet fix, illetve lehet előre meghatározott mértékben növekvő.

Elemi kötvény

Hívják még diszkont kötvénynek is. Általában nem fizetnek kamatot, viszont a jegyzéskor a névérték alatt kerül forgalomba, a lejáratkor pedig a névértéket fizetik vissza. A befektetők haszna a vételár és a névérték közötti összeg.

Törlesztés módja szerint

Egy összegben a futamidő végén

Ez a törlesztés legegyszerűbb és legáltalánosabb módja. A kötvény teljes névértékét a futamidő lejáratakor egy összegben fizeti vissza a kibocsátó a tulajdonosnak. Ekkor a kötvény is megszűnik.

Amortizálódó kötvény

A kibocsátó dönthet úgy is, hogy egy előre meghatározott szabály szerint a kamattal együtt a tőke bizonyos részét is visszafizeti minden egyes évben. Ez nem feltétlen az első évtől történik, lehet, hogy türelmi idő letelte után kezd csak fizetni. Az sem törvényszerű, hogy minden évben egyenletes ütemet követ, lehet, hogy ettől eltér. Mindezt a kibocsátás előtt rögzítik, így a befektetőket ebből a szempontból nagy meglepetés nem érheti.

A tőke visszafizetésével együtt a kamatráta általában nem változik. Mivel a kamatot mindig a tőkére számítjuk, és a tőke egy részét is kifizette a kibocsátó, így az összes fizetett kamat nyilván csökkenni fog. Így ha a tőke 10%-át már visszafizette a vállalat, a kamat is 10%-kal csökkenni fog.

Lejárat szerint

Fix lejáratú kötvény

A kötvények legegyszerűbb esete. A kibocsátáskor meghatározzák azt a dátumot, amikor a névérték visszafizetése esedékessé válik. Mivel a kötvény hitelviszonyt testesít meg, a névérték (azaz a tőke) visszafizetésével a hitel teljes összege kifizetésre került, így ekkor a kötvény megszűnik.

Lejárat nélküli kötvény

A fentebb említett örökjáradék kötvény tartozik ide. Lejárati dátuma nincs, így a tőkét kamatfizetés ellenében mindig használni fogják.

Bizonytalan lejáratú kötvények

A kötvények speciális típusai tartoznak ide. A visszahívható és a visszaváltható kötvényeknél a futamidő előtt is megszűnhet a kötvény.

A visszahívható kötvény

A kibocsátónak biztosít jogokat. Amennyiben a kibocsátó számára a piaci kamatlábak kedvezőtlenül alakulnak (pl.: a kötvény kamata már termelhető ki), akkor a visszahívható kötvény jogot biztosít arra, hogy a kibocsátó a lejárat előtt visszavásárolja a kötvényt egy előre meghatározott visszahívási árfolyamon.

A visszaváltható kötvény

Ezáltal pedig a kötvény tulajdonosának ad lehetőséget arra, hogy visszaváltsa a kötvényt a lejárat előtt. (pl. akkor, ha a pénzpiaci kamatlábak magasabbak, mint a kötvény névleges kamata).

Átváltoztatható kötvény

Viszonylag ritkán alkalmazott lehetőség, ekkor a kötvény tulajdonosának biztosítanak jogot arra, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén a kötvényt meghatározott számú részvényre váltsa át. Ekkor a kötvény megszűnik, az értékpapír tulajdonosa továbbiakban kamatot nem kap. Helyette a vállalat tulajdonosává válik, és osztalék formájában jogosult a vállalkozás eredményeiből részesedni.

Fedezettség szerint

Fedezett kötvény

Ekkor akár tárgyi eszköz, akár egy megvalósuló projekt vagy éppen egy pénzügyi portfólió áll fedezetként a kötvény mögött.

Fedezetlen kötvény

Csak úgy, mint ahogyan a bankokban is kaphatsz ingatlanfedezet nélkül, pusztán az eddigi stabil fizetési képességeidre hitelt, úgy a kötvényeknél is lehetőség van arra, hogy a kibocsátó ne tegyen mögé mást, mint a saját fizetési ígéretét.

A kötvény hozama

A hozam nem más, mint a befektető haszna. Ez jó esetben pozitív. Abban az esetben, ha kibocsátáskor veszed meg a kötvényt és lejáratig tartod, akkor a hozam a kamattal egyezik meg. Ha kereskedsz is vele, akkor a kötvénynek a rendszeresen fizetett kamattól eltérő hozama lesz.

Az árfolyam hatása a hozamra

Ha számításokat mutatnék itt, akkor kissé bonyolultnak tűnne, de roppant egyszerű: ár emelkedik = hozam csökken.

A kamatot mindig névértékre vetítve értjük, amely független attól az árfolyamtól, amelyen te megvetted. Tegyük fel, hogy van egy 100 forint névértékű kötvény, amely 10% kamatot fizet évente.

Ha ezt a kötvényt te 90 forintért meg tudod venni, akkor is a 100 forintra kapod a 10% kamatot. Ez számodra olyan, mintha nem 10%, hanem 11,11% kamatot kaptál volna. Így ez számodra többet hozott. Ellenben ha te ezért 110 forintot fizettél, akkor már csak 9%-os kamatnak megfelelő összeget kapsz.

Amikor a kötvényt a névérték alatt veszed meg, akkor diszkont áron kaptad meg. Ha névérték fölött fizettél érte, akkor prémiumot adtál érte. Ha pont névértéken veszed meg, akkor az a par árfolyam.

Az alábbi képen az árfolyam és a hozam összefüggését láthatod.

Az idő múlásával, ahogy a kötvény egyre közelebb kerül a lejárathoz, a névérték és a vételár egyre közelebb kerül egymáshoz, ezzel együtt a hozamkilátás is változik.

Ez egy természetes folyamat, amely független attól, hogy jelenleg diszkont áron vagy prémiummal vásároltad. Így egy prémium árfolyamú kötvény ára folyamatosan csökkenni fog, egy diszkont árú kötvényé pedig emelkedni.

A kötvény kockázata

Végezetül szóljunk néhány szót arról, hogy milyen kockázattal nézel szembe, ha kötvények mellett döntesz. Mivel számtalan és még egy kockázatot fel lehet bármely befektetésnél sorolni, így most csak a fontosabbakat tekintjük át.

Hitelezési kockázat

Fentebb már említettem neked, hogy a kötvény hitelviszonyt testesít meg, így fontos, hogy a kibocsátó mennyire működik stabilan. Ha egy spekulatív kötvényt vásárolsz meg, akkor abból kijöhetsz úgy, hogy messze sokkal magasabb kamatot kapsz a végéig, de az is esélyes, hogy futhatsz a pénzed után.

Kamatlábkockázat, duration

A kötvények esetében az egyik leghangsúlyosabb kockázati faktor a kamatlábkockázat. A kérdés itt az, hogy a kamatláb változás esetén (pl. amikor a jegybank kamatot módosít) mennyivel változik a kötvényünk árfolyama, ezáltal hozama.

A kamatláb érzékenység egyfajta mérőszáma a duráció. Sajnos magyar megfelelője nem nagyon született még neki, talán hátralévő időnek vagy átlagos időnek lehetne fordítani. Minél hosszabb a hátralévő átlagos idő, azaz a kötvény durációja, annál jobban hat a kamatláb változás a kötvényre.

Így ha a kamatlábak esésére számítasz, akkor válassz olyan kötvényt, amelynek hátralévő ideje még hosszú. Ekkor az árfolyama is emelkedni fog, és hosszabb időn át kaphatsz magasabb kamatot. Kamatszint emelkedésére számítva pedig részesítsd előnyben a rövidebb durációjú kötvényeket.

Árfolyamkockázat

Ez egyrészt hirtelen piaci változásoknál áll elő, illetve olyankor, amikor a hitelminősítők például egy államot befektetésre javasolt szintről leminősítenek spekulatív, kockázatos szintűre.

Sok befektetési alap kötvényben tartja a pénzének egy részét, és ha a befektetési politikájuk alapján nem tarthatnak pénzt spekulatív értékpapírokban, akkor muszáj eladniuk. Ez pedig jelentős túlkínálathoz, ezáltal árfolyameséshez vezethet.

A céljaidnak is megfelelő befektetési eszköz kiválasztása nem egyszerű feladat. Ha nem vagy benne járatos, kérj tőlünk segítséget, itt tudod felvenni a kapcsolatot velünk.

Ezt a cikket angolul és németül is elérheted
	The bond: A guide to the world of bonds
	Die Anleihe: Ein Führer in die Welt der Anleihen