Befektetési alapok típusai

A befektetési alapok típusai átfogóan, érthetően

A befektetési alapok csoportosításánál láthattad, hogy nagyon sok irányba fektethet be az eszközkezelő. Ezért, ebben a bejegyzésben a befektetési alapok típusait fogjuk átvenni.

A befektetési alap leírásának megfelelő irányokból választhat, így ha az alap létrehozója úgy dönt, akkor egy adott célnak megfelelően szabadon lehet variálni bármilyen eszközt bármilyen eszközzel.

Ha tisztán egy irány mellett dönt az alap létrehozója, akkor a leggyakrabban a következők mellett döntenek:

• pénzpiaci alap
• kötvényalap
• részvényalap
• ingatlanalap
• az aktívan menedzselt alapok mellett léteznek indexkövető alapok, döntő többségben értékpapírokra építve.

De ha ezeket bővíteni vagy variálni szeretné, akkor az alábbiakból szoktak választani:

• abszolút hozamú alapok
• alapok alapja, azaz más befektetési alapokba fektető alapok
• árupiaci alapok
• hedge fundok
• származtatott ügyletekbe fektető alapok
• vegyes alapok

Ezeket nézzük most végig.

Ezekre ugyanazon tulajdonságok jellemzőek, amelyeket már a befektetési alapok összefoglalásánál megismerhettél. Mivel ugyanazon a piacon tevékenykednek, és ugyanúgy alapkezelők szükségesek a működtetésükhöz, a kockázatok jó részén is osztoznak. Éppen ezért most csak a különbségeket nézzük meg.

Abszolút hozamú alapok

Ez a befektetési alap típus nem egy kifejezett eszközosztályt részesít előnyben. Az alap összetételét tekintve viszonylag nagy mozgásteret kap az alapkezelő. Az egyetlen elvárás, hogy az adott piaci környezetben megfigyelhető kockázatmentes hozamok fölött teljesítsen az alap. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a kockázatmentes eszközökkel azonos a rizikója. Arról is olvashatsz a Silver Moon oldalán, hogy mik az abszolút hozamú alapokba való befektetés kockázatai.

Ennek eléréséhez nagyon sok irányt választhat, adott esetben akár teljes szabad kezet is kaphat. Így választhatja saját belátása szerint a leginkább kockázatos módokat is. Ennek megfelelően kiemelten fontos, hogy az alapkezelő által javasolt befektetési időtávot vedd komolyan. Rövid távon ugyanis az alap árfolyamában jelentős ingadozás (volatilitás) mutatkozhat.

 

Alapok alapja

A kifejezés kissé a bölcsek bölcse kifejezésre hajaz. Ezeknél az alapoknál elvárás, hogy a bennük levő pénztömeg nagy részét más befektetési alapokba fektesse. Ezzel a módszerrel a diverzifikáció maximálisan megvalósul. Elvégre az alapok alapja is sok befektetési alapból választ, valamint a kiválasztott befektetési alapok is több száz, de akár több ezer cégbe fektetnek be.

A más befektetési alapokba fektető alap hozama nagymértékben függ attól, hogy milyen típusú befektetéseket részesít előnyben az a befektetési alap, amelyet kiválaszt. Ennek megfelelően kockázati szintje és ajánlott időtávja is nagy szórást mutat.

Bár a diverzifikáció biztonságot ad, van egy nagyon fontos tényező, amiről mindenképpen tudnod kell.
Amikor az alapok alapjának befektetési jegyét megveszed, akkor kifizeted az alapkezelési díjat ugyanúgy, mint bármely más esetben. Amikor ez a befektetési alap megveszi más befektetési alapok jegyeit, akkor ő is kifizeti azoknak az alapkezelési díját. Magyarán te egy lépésben duplán fizetsz. Emiatt olvashatsz olyanokat is, hogy jobb ezt elkerülnöd.

Nézd meg az alábbi képet, és láthatod, hogy azért szép eredményeket lehet velük elérni, ha kellő gondossággal választasz.

A duplán kifizetett alapkezelési díjat sokan hátránynak tartják, mert hogy megdobhatja a költségeket. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy figyelj rá oda. Elvégre ez a típusú befektetési alap számodra kaput nyithat olyan helyekre, ahova önállóan a legjobb szándékoddal sem tudnál pénzt irányítani. Arról nem is beszélve, hogy ha ETF-ek befektetési jegyét veszi meg, akkor már egész barátságos tud lenni a költsége is.

Árupiaci alapok

Az árutőzsdéken megtalálható termékek közül választ. Azaz fektethet a mezőgazdasági terményektől (kávé, búza, szója, stb) kezdve nyersanyagokon át (olaj, ipari fémek, gázok) akár nemesfémekbe (arany, ezüst) is.

Az árupiaci alapoknál nincs az alap tulajdonában a termék, csupán pénzügyi termékeken keresztül használja ki ezek árfolyam elmozdulását.

Hedge fund

A magas belépési költségei miatt igazából csak egy zárt kör számára elérhető befektetési alap, amely lazább jogi szabályozás alá tartozik. Sok helyen keverik az abszolút hozamú alapokkal, de attól tágabb körű tevékenységet folytatnak. Más helyeken „fedezeti alap”-ként is hivatkoznak rájuk, de ez sem fedi a működésüket. Nagyon dióhéjban azt lehet mondani, hogy bárhova és bárhogy fektethet, a célja a hozam elérése. Ez a cél és elvárás mindig, akkor is, ha minden más zuhan.

Ha nincs egy összegben erre a célra nagyjából 1 millió dollárod, akkor hedge fundba a magas belépési limit miatt közvetlenül nem tudsz befektetni. Ezt más befektetési alapokon keresztül tudod megtenni.

Származtatott alapok

Ez a befektetési alap derivatív termékeket is tartalmazhat. Azaz nincs a tulajdonában az ár alapját képező termék, hanem a saját árát ehhez kapcsolja, azaz ebből származtatja.

Ezek lehetnek opciós, határidős ügyletek, de akár tőkeáttétellel is megtalálhatod őket. A tőkeáttétel miatt hagyományos alapokhoz képest a kockázatuk magasabb, viszont pont emiatt a hozamkilátásuk is magasabb tud lenni.

Ahogyan a képen láthatod, 5 év alatt volt, aki duplázta, illetve triplázta a pénzét.

Vegyes alapok

A vegyes alapok egyszerre nyújtanak lehetőséget arra, hogy hozzáférj a magas hozamkilátású de kockázatosabb eszközökhöz (részvényekhez, vagy más, magas kockázatú alapok befektetési jegyeihez) és ezzel egyidőben a kiszámíthatóbb kötvényekhez vagy más pénzpiaci eszközökhöz.

Az alapkezelő ezeknél az alapoknál nagyobb szabadságot kap a befektetések terén, de az arányok megtartása miatt mégsem akkorát, mint az abszolút hozamúnál. Annak megfelelően, hogy mekkora részt tehet ki a kockázatos rész, beszélhetünk óvatos, kiegyensúlyozott és dinamikus vegyes alapról.

Óvatos portfóliójú vegyes alap

Az óvatos, vagy kötvénytúlsúlyos vegyes alapoknak legfeljebb egyharmad részét tehetik ki a részvények és egyéb kockázatosabb befektetések. A maradék kétharmad részben a kötvényalapokhoz hasonló, alacsonyabb kockázatú eszközökbe fektetnek.

Ajánlott befektetési időtávjuk 1-3 év, hozamkilátásaikat tekintve pedig ehhez hasonlóra számíthatsz:

Kiegyensúlyozott vegyes alap

A kiegyensúlyozott vegyes alapban már a harmadrészénél magasabb, de kétharmad résznél alacsonyabb arányt képviselhetnek. Tömören összefoglalva, nagyjából a felét tehetik ki a részvények, a másik felét pedig a kötvények.

Ajánlott időtávjuk általában 3-5 év. Hozamkilátásaikat az alábbi ábra mutatja.

Dinamikus vegyes alap

A dinamikus, vagy más néven részvénytúlsúlyos vegyes alapoknál legalább kétharmad részben vannak kockázatosabb eszközök.

Ajánlott tartási időtávjuk a nagymértékű részvénykitettség miatt a részvényalapokhoz hasonló 5-7 év, hozamkilátásaik is hozzájuk hasonlóak, csak kisebb volatilitással.

Befektetési alapok típusai: Összefoglalás

A befektetési alapok közül mindenki saját ízlése, befektetési céljai és lehetőségei szerint választhat. Az, hogy az egyik eszköz abszolút hozamú nevet visel, még tartozhat más csoportosítás szerinti alap közé is. Így ezek a megnevezések a befektetési alapok 1-1 tulajdonságát mutatják.

Megfelelően választva a saját kockázati szintedhez mérve kiemelkedő hozamokat is elérhetsz velük. A megfelelő portfólió összeállítása viszont szakértelmet igényel. Ebben tudunk neked segíteni, vedd fel a kapcsolatot velünk.

Ezt a cikket angolul és németül is elérheted
	Types of mutual funds
	Arten von Investmentfonds