Barion Pixel

Az infláció

Az infláció jelentése

Az infláció nem más, mint az árszínvonal általános és tartós emelkedése.

Infláció
Ennek megfelelően nem beszélhetünk inflációról akkor, ha 1-1 termék ára emelkedett, vagy csak ideiglenes emelkedés történt. Az infláció egy folyamat, amelynek mértékét (sebességét) az előző évi árszínvonal %-ban határozzuk meg. Ehhez a fogyasztói árindexet használják. Ezt Magyarországon a KSH rögzíti.

Ekkor ugyanakkora mennyiségű pénz vásárlóerejének csökkenését éled meg, csak néha a folyamat vagy lassú, vagy már természetes a számodra, így fel sem tűnik. A vásárlóérték csökkenését leginkább azokon a cikkeken láthatod, amelyeket rendszeresen vásárolsz. Játssz egy kicsit időutazósat, és nézd meg, mennyit tudnál venni a mai fizetésedből, ha visszautazhatnál az időben. Az összeállítást a KSH oldalán találod meg.

Az, hogy gyakorlatilag gazdag ember lehetnél a mostani fizetésedből nem azt jelenti, hogy most jobb, hanem hogy régebben ennyivel ért többet a pénzed.

Szokták még pénzromlásnak is hívni, és mivel pénz mindenhol van, az infláció minden országot érint, csak más-más mértékben.

Az infláció mértéke globálisan 2019
Forrás

Az infláció okai

Nagyon sok, akár egymást erősítő okokra vezethető vissza az infláció, most a legfontosabbakat nézzük meg.

Egy termék árát a gyártási költségeken kívül alapvetően a termék iránti kereslet, valamint az ezt kiszolgáló kínálat határozza meg. Ha ábrázolni szeretném, akkor így néz ki:

Kereslet és kínálat függvény
Forrás: saját rajz

Minél magasabb az ár, annál nagyobb mennyiségben kínálja az eladó, a vevő viszont annál kisebb mennyiséget vesz meg belőle.

Az áremelkedés és ezzel együtt az infláció indulhat a gyártók oldaláról is, és a fogyasztók részéről is.

Kínálati oldalról induló infláció

Ha a termelés költsége általánosságban megnő, akkor ezt a vállalatok vagy beépítik az áraikba, vagy nem termelnek. Ilyen növekedés lehet például a bérköltségek emelkedése, de akár valamely nyersanyag jelentős drágulása is.

Keresleti infláció

Ha a fogyasztó könnyebben jut pénzhez, annak egy részét feléli. Ekkor egy ideig megengedheti magának, hogy több terméket vagy magasabb minőséget vásároljon akár magasabb áron is.

Ez történhet béremelés során, illetve akkor, amikor alacsony kamattal jut hitelhez. Mivel alacsonyabb kamattal vehet fel hitelt, a bankok kockázata is kisebb, így könnyebb az igénylési feltételeknek megfelelni.

A fenti rajzot kiegészítve így lehetne ábrázolni:

A kereslet és kínálat függvénye, ha a kereslet nő
Forrás: saját rajz

Jól látható, hogy ha a fogyasztó valamiért többet hajlandó fizetni és akár többet is vásárol, akkor az eladók a kínálatot ehhez igazítják. Lehet, hogy többet termelnek, de a magasabb ár az garantált. (Ezért nem kell őket megszólni, te is ezt tennéd 🙂 )

Bérinfláció

A bérinfláció egyszerre van jelen a keresleti és a kínálati oldalon is, valamint hoz létre egy ár-bér spirált. Ha a bérek emelkednek, akkor megengedheti magának a fogyasztó, hogy valamennyivel többet vagy drágábban vásároljon. Ezzel együtt a bérköltségek is emelkedtek.

Mivel ez a megnövekedett költség beépül az eladási árakba, így a dolgozó egy idő után a megnövekedett béréből nem kap nagyobb mennyiségű terméket.

Inflációs várakozás

Ha az eladók többsége számít az inflációra, akkor azt beépíti az áraiba, és így ténylegesen létre is fog jönni. Függetlenül attól, hogy enélkül létrejött volna-e.

Importált infláció

Az országok gazdaságilag egymásra vannak utalva, épp ezért egymással kereskednek. Azon országok, amelyek különböző pénznemet használnak, ugyanazon terméket különböző áron értékesítik.

Legegyszerűbb példa erre Magyarország és az euro zóna. Ha 300 Ft / euró árfolyamnál behoztak egy terméket, amiért a gyártó szállítással mindennel együtt 1.000,- eurót kért, akkor a hazai nagyker ára 300.000,- forint volt. Ha az euró 350 Ft / euró szintre mozdul, akkor ugyanezen termékért már 350.000,- forintot kér a gyártó ahhoz, hogy a számára szükséges 1.000,- eurót megkapja.

Mivel több szálon is kötődik egymáshoz minden gazdaság, így ez jelentős volument tud képviselni.

 

A gazdaságban jelen levő pénzmennyiség

A pénzmennyiségre közvetetten a kormányzatnak valamint közvetlenül a jegybanknak van ráhatása. Ezt például az alapkamat változtatásával, vagy új pénz nyomtatásával tudják elérni.

A gazdaságban jelen levő pénz mennyiségére nincs ráhatásod, legalábbis célszerű a Btk 389 §-a szerint meghagynod ezt az államnak.

Ha az alapkamatot emelik, akkor nehezebb hitelt felvenni, de növekszik a megtakarítási kedv. Ezáltal kevesebb elkölthető pénz lesz a gazdaságba, és így egy kicsit hűteni tudják azt.

Teljes mértékben viszont nem célja az államnak az infláció megszüntetése, lévén, hogy az államháztartási hiányt részben az állampapírokból fedezik. Mivel ezután kamatot kell fizetniük, nem árt, hogy ha számszakilag képesek erre. Ezt a vállalkozások úgy oldják meg, hogy termelnek, és értéket állítanak elő. Erre az államnak sokszor nincs lehetősége, így választhat aközött, hogy csődbe megy, vagy pedig elinflálja a tartozást. Jellemzően ez utóbbi szokott történni, épp ezért hasonlít annyira a KSH által rögzített infláció, és az állampapírok kamatának görbéje.

Az infláció 1997-2019 között
Forrás
Az állampapír hozamai
Forrás

Az infláció mértéke

Egy minimális szintű inflációra minden gazdaságnak szüksége van, ám nem mindegy, hogy milyen mértékről beszélünk.

A mértéke alapján lehet kúszó, vágtató vagy hiperinfláció.

az infláció különböző szintjeinek hatása a gazdaságra
Forrás: saját rajz

A kúszó infláció

Az árszínvonal évente csak néhány %-kkal nő. Ekkor van meg az az optimális hatás, hogy még hajtja a gazdaságot, de nem terheli túl.

A kúszó infláció veszélyei

Defláció veszélye

A kúszó inflációnál megvan a veszélye annak, hogy átcsap deflációba, ami károsan hat a gazdaságra.

Likviditási csapda

Még ha nincs is defláció, de túl alacsony az infláció mértéke, akkor likviditási csapdába kerülhet a kormányzat. Az állampapírok kamatát az adóbevételből fedezik, amit az infláció miatt tudnak emelni anélkül, hogy összeomlasztanák a gazdaságot. Ha nem emelkedik eléggé az adóbevétel, akkor gyakorlatilag nem feltétlen tudja kifizetni a már kibocsátott állampapírok után a megszolgált kamatot.
Épp ezért a jegybank és a kormányzat mindenképp igyekszik egy egészséges szintet fenntartani hol gazdaságélénkítő csomagokkal, hol pedig a gazdaság hűtésével.

A vágtató infláció

Ebben az esetben már két számjegyű az árszínvonal emelkedése. Egy tartalékokkal rendelkező, stabil gazdaság még ilyen esetben is képes jól teljesíteni.

A pénz gyors elértéktelenedése miatt az emberek kevés készpénzt tartanak. Ahhoz, hogy a pénzüket megóvják az értékének elvesztésétől vagy külföldi devizát választanak, vagy valamilyen befektetésben, esetleg tartós fogyasztási cikkben tartják a vagyonukat.

A hiperinfláció

A hiperinflációval már egyetlen gazdaság sem tud lépést tartani, ekkor akár a havi 100%-ot is meghaladhatja a pénzromlás mértéke.

Ez történt 1946-ban a pengővel is, az akkori hiperinflációnak nagyon sok, egymást erősítő oka volt.

Épp ezért volt szükség nem csak áttérni a forintra, elvégre akkor csak a neve változott volna, hanem teljesen más alapokra kellett helyezni azt. A forint bevezetésével gyakorlatilag mesterségesen limitálták a pénz hozzáférhetőségét, így őrizve meg annak vásárlóerejét. Ezt a kormányzat és a jegybank összehangolt munkája tette lehetővé.

Milyen hatást gyakorol az infláció a gazdaság szereplőire?

Mint mindennek, az inflációnak is vannak nyertesei és vesztesei. Így ha figyelsz, lehetőséged van arra, hogy eldöntsd, melyik csoportba tartozol.

Az infláció nyertesei:

  • A hitelfelvevők: a tőke tényleges értékét rontja az infláció, így valamelyest könnyebb visszafizetni (épp ezt láthattad fent az állampapírokra utaló résznél)
  • A befektetők: mivel ők nem készpénzben tartják a vagyonukat, így a befektetés pénzre váltásakor várhatóan minimum a vásárlóértéket megtartották

Az infláció vesztesei:

  • A hitelezők: mivel ők csak később kapják vissza a pénzüket, számolniuk kell azzal, hogy közben az összeg vásárlóértéke romlik.
  • Azok, akik csak a munkabérükre támaszkodnak: ezek vásárlóereje csak ideiglenesen tud nőni, hosszútávon a béremelések hatása elolvad.
  • Azok, akik csak készpénzben, vagy bankbetétben takarítanak meg. Ekkor a pénzromlás rontja a pénzük vásárlóértékét
  • A nyugdíjasok: az ő nyugdíjukat csak jelentős időbeli csúszással igazítják az inflációhoz. Épp ezért szükséges, hogy tervezd a nyugdíjadat, nem véletlen támogatja kiemelten a Magyar Állam ezt a törekvést. Jó nyugdíjelőtakarékossági megoldás lehet számodra a NYESZÖnkéntes nyugdíjpénztár, Nyugdíjbiztosítás

Ha a nyertesek közé szeretnél tartozni, tervezz előre és válassz olyan eszközt, amely ebben támogat.

Védekezés az infláció ellen

Az infláció ellen legkönnyebben úgy tudsz védekezni, ha nem tartod készpénzben az összes pénzedet. Válassz olyan befektetést, amely a saját kockázatvállalási hajlandóságodnak is megfelel, és az infláció szintje fölött tud termelni. Ha kéred, ennek meghatározásában és a kiválasztásban tudunk segíteni. Lépj velünk kapcsolatba az időpont egyeztetéshez.

Ha önállóan keresgélsz, akkor is sok lehetőség közül választhatsz. Alkalmas eszközök lehetnek például:

Amit viszont erre a célra nem feltétlen tudsz használni:

Ezek ugyanis jellemzően az infláció alatt teljesítenek.

A befektetések alkalmasak arra, hogy a különböző élethelyzetedhez igazítsd a portfóliódat, ezáltal növelve a saját vagyonodat.

Kérdések:

  1. Te saját magad hogyan véded meg a már meglévő pénzvagyonodat az infláció ellen?
  2. Hogyan készülsz fel arra, hogy a meglévő tartalékaid később is elegendőek legyenek?
  3. Mit gondolsz, mekkora mértékű infláció az, amely még hajtja a gazdaságot, de a lakosság nagy részének elfogadható?

Ha szeretnéd megvédeni magadat az infláció ellen, lépj velünk kapcsolatba, hogy időpontot egyeztessünk ehhez.

Ha tetszett a cikk, lementheted akár SlideShare-ről is:

 

 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTPS-sütiket használunk a jobb működésért.