Barion Pixel

A defláció

Amit a deflációról tudnod érdemes

Első hallásra lehet, hogy ennek örülsz, mivel ekkor egyre olcsóbban és olcsóbban kapod meg a termékeket és a szolgáltatásokat. A gazdasági szakemberek viszont nem véletlenül küzdenek azért, hogy ha lehet, ne forduljon elő defláció. Ez ugyanis teljesen megállíthatja a gazdaságot, így aktívan kell cselekedni azért, hogy a gazdaságot egyensúlyban tartsák.

A defláció

Mit is jelent a defláció?

A defláció nem más, mint az infláció 0% alatti szintje, mondhatjuk úgy is, hogy ellentéte. Deflációról akkor beszélünk, ha az általános árszínvonal tartósan csökken.

Mivel 2020 nagyon sok helyen az árak visszaeséséről szólt, így a 2019-es inflációs rátát hoztam nektek, ami a világ működését még normál esetben mutatja. Ahogy látjátok, alapvetően egy mérsékelt infláció figyelhető meg globálisan, csupán néhány országban van jelen defláció.

Az infláció és defláció szintje 2019-ben globálisan

A defláció és a dezinfláció

A defláció és a dezinfláció két külön fogalom. Ahhoz, hogy ne legyen defláció, a gazdaságot élénkíteni szükséges, a túl nagy élénkítés viszont túllőhet a célon. Nézd meg ezt az ábrát, és fogod látni az infláció optimális szintjét.

az infláció szintjeinek hatása a gazdaságra
Forrás: saját rajz

Dezinflációról akkor beszélünk, ha az addigi mondjuk 18%-os inflációs szint mondjuk 3%-ra mérséklődött. Azaz van, csak kisebb. Mondhatnám úgy is, hogy a kép jobb széléről a közepére állt be a mutató.

A deflációnál nem beszélünk inflációról, lévén, hogy itt 0% alatti az értéke. Ekkor a pénz értéke nem hogy nem romlik, hanem javul. Azaz mindenféle befektetés nélkül egyre többet és többet ér. Egy ilyen helyzetben viszont a vásárlók (teljesen jogosan) elodázzák a nem létszükségletű vásárlásaikat. Ez nem csoda, te sem veszel meg semmi olyat, ami nem a megélhetésedhez kell és amiről fixen tudod, hogy nemsokára leárazzák. Ez 1-1 termék esetében nem probléma, a tömeges jelenségnél kezdődnek a gondok.

A defláció hatása a gazdaságra

Hatása a befektetésekre

Mivel a cégek nem képesek értékesíteni a termékeiket, így a befektetők inkább olyan helyet keresnek a pénzüknek, amelynél nagyobb nyereség várható. Amikor ez tömeges, akkor a részvények és kötvények, valamint a befektetési alapok árfolyama zuhan.

Érdekes módon az arany, az ezüst és általában a nemesfémek ilyenkor is jól tudnak teljesíteni. A megnövekedett kereslet miatt ugyanis emelkedik az áruk. Ez még csökkenő árszínvonal mellett is egy értékmegőrző funkciót jelent.

Hatása a vállalkozásokra

Talán nem kell mondanom, hogy ha nem sikerül eladnod a termékedet a vevőknek, akárhogy marketingezel, akkor annak mi az egyenes következménye. Az, hogy ott mit tudsz kezdeni a helyzettel, az függ attól, hogy honnan indultál, milyen tartalékokkal rendelkezel. Ha a likviditásod rendben van teljesen (nem csak nagyjából), akkor lehetőséged van nyugodtabban döntést hozni, szükség esetén előre menekülni. Azaz valamilyen fejlesztést indítani, vagy valamely más területre (is) áttérni.

Elvégre a saját vállalkozásodat akkor is egyensúlyban kell tartanod a saját megélhetésed és munkatársaid érdekében, ha nem a teljes gazdaságot érinti a visszaesés, csupán azt a szektort, ahol te is dolgozol.

Egy fejlesztéshez viszont mindig sok tőke kell. Általában kétszer annyi, mint ahogyan előszörre sejted, és nem is kezd el azonnal termelni. Azaz csak viszi az amúgy is megcsappant pénzállományt annak reményében, hogy később hozzon.

Ezek hiányában viszont lehúzhatod a rolót.

 

 

A defláció oka

Nagyon röviden összefoglalva: a kereslet  általános és jelentős visszaesése.

A gazdaságban egy termék árát és az eladásra kínált mennyiségét a kereslet és a kínálat határozza meg. Ezt ha ábrázolni szeretném, akkor így tudom megtenni:

Kereslet és kínálat függvénye
Forrás: saját rajz

A keresleti függvény jelen D, a kínálaté S az angol megfelelőjük után. Láthatod, hogy minél nagyobb egy termék ára, annál nagyobb mennyiségben kínálják eladásra a gyártók, viszont annál kevesebbet hajlandóak belőle megvenni a vevők. A kettő metszéspontja az az egyensúlyi ár, amennyiért abban az időpillanatban megkaphatod azt a terméket.

Ha a kereslet csökken, akkor a kínálat is ehhez igazodik. Lesznek gyártók, akiknél már nem lesz kifizetődő a termelés, így leállítják a gyártást. Ők vagy valami mást gyártanak, vagy éppen semmit. Ezzel együtt pedig a kínálat is csökkenni fog.

A kereslet csökkenése
Forrás: saját rajz

Ha ez megtörténik, a még piacon levő gyártók akciókkal próbálják magukhoz csábítani a vevőket. Így lehet, hogy alacsonyabb mennyiséget és alacsonyabb áron, de képesek értékesíteni, és ezzel együtt életben maradni.

A defláció öngerjesztő köre

Az áresés során a cégek először csak a profitjuk egy részéről mondanak le a további működés érdekében. Ha ez nem vezet egy új egyensúlyhoz, akkor tovább kell az árakat csökkenteni.

Egy bizonyos ponthoz elérve már nem tudják kitermelni a saját költségeiket sem, így megpróbálnak valamin spórolni. Mivel a munkaerő az egyik legköltségesebb tétel, így sok cég leépít. Eleinte kevesebbet, majd ha ez nem segít, akkor egyre többet.

A munka nélkül maradt dolgozó pénz nélkül nem vásárol semmit még úgy sem, ha akcióznak. Ezzel tovább csökken a kereslet. És mivel nem is gyárt semmit, így a kínálat is csökken akár más piaci szegmensben.

A kereslet csökkenése az árak további eséséhez vezet, ami további “Black Friday” akciókra ösztönzi a gyártókat.

Mivel ez a folyamat begyűrűzik máshoz is, így beruházások maradnak el, ami tovább csökkenti az árakat.

Ha nagyon röviden szeretném ábrázolni a defláció öngerjesztő körét, akkor azt így tehetem meg:

A defláció köre
Forrás: saját rajz

Mi a megoldás a defláció elkerülésére?

A pénzkínálat növelése

No nem csak úgy vaktában, az sosem vezet jóra 🙂 . A ’30-as években volt az eddigi legsúlyosabb válság, aminél a szakemberek a defláció hatásait tapasztalhatták. Ennek megoldására indult nagyon sok útépítés, vasúti fejlesztés, és sok olyan, kifejezetten nagy volumenű beruházás, amelynek végeredményét nem kell megvenni, viszont az embereknek munkát és így elkölthető jövedelmet ad.

Az itt dolgozó munkások így képesek voltak valahol máshol elkölteni ezt a jövedelmet, így annak a cégnek már megérte gyártani és képes volt dolgozókat alkalmazni. Az ott dolgozók pedig ugyancsak vásárlóként jelentek meg valahol.

Adózás módosítása

A pénzkínálat növelésén túl lehetőség van arra is, hogy az adókon keresztül segítsék a vállalkozásokat. Itt lehet szó akár célzott támogatásról, akár valamilyen moratóriumról.

Itt nem az adófizetés elkerülése a cél, hanem pusztán az, hogy a vállalkozások időhöz jussanak.

Ennek a logikája mentén vezették be a ’30-as években azt, hogy a hitelek kamata csökkenti a társasági adó mértékét. Ha belegondolsz, akkor ez számodra természetes, akkor viszont egy hatalmas újítás volt.

Egészen addig ugyanis az adóhatóság a sor elején állt mindenféle kérdésben, ekkor viszont a sor végére állt a bankokat is maga elé engedve. Mielőtt banklobbit szimatolnál mögötte, elárulom neked, hogy ehhez a bankoknak nagyon kevés közük van. Az adóhatóság így is, úgy is bevételhez jut. Ha ez a kicsi rész hiányzik az életben maradásodhoz vagy fejlődésedhez, akkor elérik, hogy hosszútávon fizess nekik adót. Ráadásul reményeink szerint egyre többet és többet, merthogy fejlődsz. Ha nem jön be a terv, akkor csődöt jelent a vállalkozás, és akkor már egyetlen hitelezőt sem enged maga elé az adóhatóság.

Alapkamat csökkentése

Azáltal, hogy csökken az alapkamat, csökkenni fog a betéti kamat és a hitelkamat is.

Hatása megtakarítás oldalról

Az alapkamat csökkentése betéti oldalról csökkenti a megtakarítási kedvet (minek tennéd a bankba, ha semmit nem kapsz érte). Ezt a pénzt valahova el kell költeni, tehát irány a bevásárlóközpont. Ekkor az ember vagy feléli ezt a pénzt, vagy befekteti. A befektetéssel technikailag ugyanúgy elkölti a pénzét, csak épp egy hosszútávon hasznos dolgot vásárol belőle a későbbi nyereség reményében.

Hatása befektetés oldalról

Egy nagyobb beruházáshoz nem feltétlen elegendő az az összeg, amivel már most is rendelkezel. Az alapkamat csökkentése viszont csökkenti a hitelek kamatait is. Ezáltal egyrészt olcsóbban kapsz hitelt, másrészt könnyebben. Elvégre a bank kockázata is csökken, tehát szívesebben ad.

Az alacsonyabb hitelkamat lehetővé teszi azt is, hogy az elérhető nyereség növekedjen, így még inkább fokozza a beruházási kedvet még úgy is, ha nem a saját vállalkozásod felfuttatásában gondolkozol. Egy részvény megvásárlásával pl. valaki más cégébe lépsz be mint tulajdonos, így ekkor már fontos kérdés, hogy milyen nyereséget tudsz ezzel elérni.

Kérdések:

  1. Te milyen lépéseket tudnál tenni még a defláció elkerülése érdekében?
  2. Mit gondolsz (akár mint vállalkozó), mi az a határ, aminél befejezed az árengedményt, és inkább átállsz valami másnak a termelésére?
  3. Hogy látod, hol van az a határ, ami azt jelzi, hogy egy adott termékkör életciklusa végetért (tehát csökken a kereslet, mert idejétmúlt), és a defláció általános keresletcsökkenése között?

Kérdéseidet a kapcsolat menünél tudod feltenni, vagy a közösségi média kommentjeiben.

 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTPS-sütiket használunk a jobb működésért.