Barion Pixel

Az üzleti terv

Az üzleti terv legfontosabb pontjai

Az üzleti terv lehetővé teszi számodra, hogy könnyebben a célokon tartsd a szemed, és azt hatékonyabban érd el. Tervek nélkül ugyanis könnyen elveszhetsz, és csak sodródhatsz.

Az üzleti terv

 

Mire jó az üzleti terv?

Az üzleti terv valójában egy középtávú terv, amely a stratégiai tervek leírását bontja le a következő 3-5 éves időszakra. Tekinthetjük ezt taktikai megvalósításnak, amely az operatív végrehajtást könnyíti meg.

A mindennapi életben könnyű elveszni a részletekben, ám egy 3-5 évre előre megírt üzleti terv segít a célon tartani a szemedet, ezáltal a megvalósulás is könnyebb lesz.

Felteheted a kérdést, hogy kinek szükséges, hogy készíts üzleti tervet?

  • tulajdonosok (köztük te magad is, de ha többen vagytok, akkor nekik is)
  • kulcspozícióban levő munkavállalók (ennek a feladatnak a megvalósítása az, amit elvársz tőlük)
  • befektetők
  • bank
  • pályázatelbírálók

Természetesen minden célközönségnek más-más információra van szüksége, így mást és mást kell tartalmaznia a nekik odaadott üzleti tervnek.

Az üzleti terv célja

Egy jól megírt terv célja az információk összegzése még a tervasztalon. Ez érintheti az egész céget, azaz magában foglalja a jövőképalkotást, de leszűkítheted 1-1 részterületre, mondjuk arra, amit éppen fejleszteni szeretnél.
A dokumentumnak része lesz a pénzügyi terv és a kockázatelemzés is, így már ennél a résznél fogod látni, hogy van-e legalább matematikai esély arra, hogy a tervedet megvalósítsd. A kockázatelemzéssel látni fogod azt is, hogy ezért „milyen árat” fogsz fizetni, azaz mennyire jön könnyen avagy nagyon nehezen majd a siker.
Azaz ha már itt az jön ki, hogy nem valószínű, hogy a költségeidet kitermeled, akkor megspóroltál magadnak egy csomó idegeskedést (és pénzt is).

Mindemellett természetesen lehetőséget biztosít a banknak vagy a befektetőknek is arra, hogy eldöntsék, látnak-e a tevékenységedben fantáziát annyira, hogy pénzt adjanak a fejlesztéshez.

Mennyit tudsz a vállalkozásokról teszt - Kezdő szint

Hibalehetőségek az üzleti terv elkészítésénél

Mivel 3-5 évet nem lát előre senki, így természetes, hogy az elkészült terv és a valóság nem fogja fedni egymást 100%-osan. Minél kevesebb a gyakorlatod a vállalkozásodat illetően, annál több hibával fogsz szembesülni (legalábbis az elején).

Túlságosan optimista üzleti tervet készítesz

Ez a hiba leginkább akkor fordul elő, ha teljesen kezdőként lépsz be, vagy új piacot nyitsz. Normál működés megtervezésénél annyira nem életszerű, hogy nem is hallottam olyat, aki látott ilyet 🙂

Nyilván a bukást senki nem tervezi, pláne senki sem posztolja ki mindenhova. Ez nem is lenne életszerű. De az szerinted mennyire életszerű, hogy azt tervezed meg, hogy a vevőid már az indulás után hosszú tömött sorokban állnak az ajtódnál pusztán azért, mert szíveskedsz őket beengedni? Ennek megfelelően az eladási volumened a konkurenciához képest sokkal gyorsabban nő, a profitod üstökösként tart fölfelé, a költségeid viszont nem változnak. Tudom, te nem terveznél ennyire elrugaszkodott tervet :). Ha nem érted teljesen az üzleti terv lényegét, akkor lehet, hogy közel sem lesz ennyire rózsaszín a terv, de attól még csak emelkedő trend lesz a profitnál. Elvégre egy olyan szuper termék, ami a kezedben van, tuti, hogy mindenkinek kell. (A marketinges olvasók szerintem most kaptak sikítófrászt.)

Könnyű ebbe a hibába beleesni, főleg kezdőként. Ennek elkerüléséhez készíts egy “B” tervet is, tedd fel a kérdést, hogy mi történne veled, ha kezdőként (vagy új piacra lépőként) az első etapban nem tudod utolérni a piaci környezeted teljesítményét, majd később is “csak” követni tudnád őket. A kérdés, hogy még így is vonzó-e a számodra?

Felé sem nézel

Az üzleti terv elkészítésénél fontos a költségek tervezése. Ha felé sem nézel, akkor nincs egy visszajelzés arra az esetre, ha nagyon eltérnél a tervtől. Ekkor két dologban szenvedhetsz hátrányt:

  • a költségeid magasabbak lehetnek, ám mégsem állítod le a termelést, mert más termékek kiegyensúlyozzák a veszteséget (így nem tűnik fel, hogy baj van)
  • a következő üzleti tervedet ha meg is írod, ugyanilyen hatásfokkal teszed, mert ebből nem tanultál semmit

Nem igazán illeszkedik az élethelyzetedre

Akár időbeli, akár üzletágak közötti tervezésről beszélünk, előfordul, hogy “lóg a levegőben” a terved.

Az üzleti terv készítését a mikro és a kkv szektorban sokan nyűgnek érzik, és ha készítenek is, akkor is vagy csak egy adott funkcióhoz (pl. hitelhez), vagy tűzoltáshoz, amikor már ég a ház.

Az egy adott termékhez / tevékenységhez (pl. hitelfelvételhez) készített üzleti tervnél, ha nem látod az egész képet, könnyen belefuthatsz abba a hibába, hogy ha azt a tervet megvalósítod, minden mást borítanod kell. Így ekkor készíts saját magadnak egy átfogó képet (nem kell senkinek sem bemutatnod), és annak legyen része az, amit a bank megkap.

Egy időben is jól használható üzleti terv valahogy így épül fel: vegyük azt a példát, hogy 3 éves tervek mellett döntöttél, ekkor a 2017-2020 átfedést mutat a 2018-2021-es etapra készítettel, aminek egy része csatlakozik a 2019-2022-es tervhez. Azaz évente tervezed a következőt, és nézed át az előzőket, ahelyett, hogy a terv végén jösz rá, hogy ég a ház, és azonnal lépned kell.

Az üzleti terv részei

Minél nagyobb a céged és összetettebb a tevékenységed, az üzleti terved annál részletesebb és hosszabb lesz. A cégmérettől függetlenül vannak viszont részei, amelyek hosszabb vagy rövidebb formában, de mindenképp megjelennek majd.

Vezetői összefoglaló

Ez a rész egy néhány oldalas (maximum 1-2 oldalas) összefoglalót ad a teljes tervezetről azok számára, akik valamiért nem olvassák végig a dokumentumot.
Mivel ez a legelső pont, megírhatod ezt a részt az elején, de ha nem szeretnél duplán dolgozni, inkább az elkészült terv végeztével kezdj hozzá. Ekkor ugyanis te magad is fogod látni a teljes képet.

A vállalkozás bemutatása: mivel foglalkozol, mi a terméked / szolgáltatásod

A vállalkozás bemutatását itt nem kell túlzásokba vinned. Bár sokan vannak, akik szeretnek mesélni arról, hogy hogyan jött létre a cél, itt inkább a fő küldetésedre fókuszálj. Azaz ne arra, hogy ki vagy, hanem arra, hogy miért vagy.

Ugyanez igaz a termék(ek) bemutatásánál, bár ott már fogalmazz meg mindent alaposabban.

Ilyenekre gondolok:

  • mi a te terméked?
  • ki a célpiacod?
  • miért válasszon téged a vevő, miben tér el a terméked a többiektől?
  • hogyan pozicionálod az adott terméket?
  • milyen problémát és hogyan old meg az adott termék vagy szolgáltatás?

Az üzleti modelled bemutatása

Hogyan teremtesz értéket és ezáltal hogyan lesz árbevételed. Mivel ezen a ponton sok minden áll vagy éppen bukik, a bankok és pályázatírók erre a részre kifejezetten érzékenyek.

Épp amiatt, mert az üzleti terv az egész működésed motorja, ha nem tetszik nekik, amit leírsz (azaz nem látják jövedelmezőnek a termékedet és a modelledet), akkor nem csak hiánypótlásra szólítanak fel, hanem az esetek 99%-ában elutasítanak második lehetőség nélkül.

Ennél a pontnál válaszolj olyan kérdésekre, mint például

  • milyen árképzést alkalmazol?
  • hogy néz ki az értékesítés folyamata? Kezdve onnan, hogy megtaláljátok egymást a vevővel (írd le ennek a menetét is) egészen odáig, hogy a vevő megkapja a terméket, te pedig a pénzt.
  • mi az, amit a vevőd kap a pénzéért, és ez számodra milyen feladatokat jelent (akár végrehajtás, akár költség oldalon)

Iparági helyzet bemutatása

Ennél a pontnál mutatod be a működési környezetedet. Azt is, ahogy az aktuális versenytársak és környezeti hatások hatnak rád, és azt is, hogy te hogyan illeszkedsz a képbe.

Ehhez alapvetően két elemzési módot szoktak használni:

  • PEST analízis: elsődlegesen a külső tényezőkre fókuszál (politikai, gazdasági, technológiai és szociális tényezők)
  • SWOT analízis: a belső tényezőkre fókuszál (erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek)

Működési terv

Írd le a működés során felmerülő legfontosabb feladatokat. Azt, hogy a terméked kinek milyen problémáját oldja meg, már leírtad 2 ponttal ezelőtt. Ennél a pontnál azt fejted ki, hogy a cégeden belül mit kell tenned ahhoz, hogy ezt meg is valósítsd. Azaz mit kell gyártanod, miből és mennyit kell felhasználnod ennek eléréséhez.

A gyártási és fejlesztési tervek is itt jelennek meg, azaz röviden áttekinted, hogy egyáltalán tudod-e a lépést tartani a leírt tervekkel (beszerzés, raktározás, szállítási kapacitás van-e).

A célok eléréséhez adott esetben növekedés is szükséges, azokat is itt konkretizálod. Pl. Havi szinten 3%-os növekedés az előző hónaphoz / bázisév azonos hónapjához képest.

A konkrét számok fontosak, ezek teszik mérhetővé a tervedet.

Marketing terv

Itt fejted ki a termék mibenlétét, valamint kitérsz az árazásra és a tervezett promóciókra.

Pénzügyi terv

Bármely tervedet is szeretnéd megvalósítani, annak nem csak bevételei lesznek. Az eredményeket mindenképpen megelőzik a költségek, amiket mindenképpen szükséges tervezned.

A pénzügyi terv egy viszonylag nagyobb lélegzetvételű része az üzleti tervnek, elvégre itt írod le, hogy mikor mit és miből tervezel megvalósítani, valamint azt is, hogy ez milyen hatást fog a vállalkozásodra gyakorolni.

Cash flow terv

Megmutatja, hogy a következő időszakban mikor és mekkora összegű bevétel és kiadás lesz várható. A Cash Flow terv segítséget nyújt abban, hogy előre lásd, ha a jelentősebb kiadások valahol időben megelőzik a bevételeket. Ekkor időben fel tudsz rá készülni, és tudsz figyelni arra, hogy likviditás ne okozzon számodra problémát.

Eredménykimutatás- és mérlegterv

Az eredménykimutatás és a mérleg a vállalkozás gazdálkodását mutatja be, hiteles képet adva arról. Természetesen a könyvelőd készíti azt, amit az adóhivatal felé is bemutatsz, ez ugyanis a már lezárult esményeket tartalmazza.

Az eredménykimutatás- és mérlegterv abban segít neked, hogy lásd, vélhetően hova tudsz eljutni a jelen állapothoz képest (azaz a bázishoz képest). Itt mutatod be, hogy milyen változások várhatóak a vállalkozás eszközeiben és forrásaiban, valamint ezek milyen eredmény elérését célozzák.

Bár mindenki a növekedést szereti látni, de ennél a pontnál légy reális. Nincs azzal gond, ha azt látod, hogy egy nagyobb üzem felépítése miatt egy évben (esetleg kettőben) negatív lesz a mérleg szerinti eredményed, azaz abban az évben veszteséget érsz el. Elvégre ez természetes. A gond ott kezdődhet, ha túlságosan rózsaszín tervet készítesz, ahol az eredmény rakétaként emelkedik, a piac pont arra fordul, ahol te vagy, így belevágsz egy olyan tervbe, ami nem csak 1 évben veszteséges, hanem az is marad. Így itt legyél nagyon szigorú magaddal.

Könnyebb papíron áthúzni egy veszteséges tervet, mint a valóságban változtatni.

Beruházási terv

Sok kérdés merül fel ennél a pontnál. Többek között:

  • Mit szeretnél megvalósítani és milyen forrásból?
  • Milyen ütemterv szerint halad majd a megvalósulás?
  • Szükséges-e hozzá külső forrás, pl. beruházási hitel?

Fedezeti pont számítás

A fedezeti pont számítása több szempontból is fontos.

Ennél a pontnál már látod, hogy mi a termelés feladata, és azt milyen beszerzési forrásból valósítod meg. Azaz fogod tudni a költségeidet. Egy jól elkészített marketing tervből legalább egy tervadatod lesz arra nézve, hogy várhatóan mekkora értékesítési volumennel kell számolnod és az az év mely szakaszában fog bekövetkezni (főleg, ha szezonális a termék).

A break-even számításnál megnézed, hogy legalább a nullszaldó összejön-e, és ha igen, hol. Azaz ekkor szűröd ki, hogy se többet ne tervezz és termelj, mint amit még gazdaságosan termelni tudsz, és kevesebbet se kezdj el annál, mint ami a költségeidet visszaadja.

Szervezeti struktúra

Ha te még egyedül vagy, akkor ez a rész fog a legkönnyebben menni 🙂 . A növekedéshez viszont már ekkor is tudnod kell, hogy mikor melyik “sapka” van rajtad.

Az ettől összetettebb felépítésű cégeknél pedig itt mutatod be, hogy kinek mi a feladatköre, ki miért felelős. Könnyű, ha megfelelő a vállalkozásod struktúráltsága, és kifejezetten nehéz, ha erre eddig nem fordítottál kellő figyelmet, és mindenki csinált mindent.

Onnan tudod, hogy valami nincs rendben a cégeden belül, hogy itt vakarod a fejedet és amúgy minden problémánál egymásra mutogatnak a munkatársaid. Egy egyértelműen leírt és betartott felelősségi körnél ilyen csak nagyon nehezen elképzelhető.

Ennél a résznél a feladatok és felelősségi körök leírása elkülönített bemutatása fontosabb, mint a végrehajtó személye.

Melékletek

Ide jön minden csatolmány, ami a megértést segíti, de amivel nem célszerű a fő részeket rétesként elnyújtani. Mindenképpen használd, hogy áttekinthető maradjon a terved.

 

Mennyit tudsz a vállalkozásokról teszt - Haladó szint

 

Kérdések:

  1. Te készítesz-e üzleti tervet? Ha igen, akkor csak 1-1 projekthez, vagy a normál működés segítéséhez?
  2. Milyen mélységig látod indokoltnak az egyes részek megtervezését?
  3. Szükségesnek látod-e a különböző kimeneteleket megtervezni? (pl.: “worst case scenario”, “normál működés”, “legjobb forgatókönyv szerint”)

Kérdéseiddel kapcsolatban itt tudsz velünk kapcsolatba lépni. Írd le a kérdésed, és megnézzük, hogyan tudunk neked hatékonyan segíteni.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTPS-sütiket használunk a jobb működésért.