Barion Pixel

Jövedelmezőségi mutatók

A jövedelmezőségi mutatók típusairól és használatáról

A jövedelmezőségi mutatók megmutatják, hogy a vállalkozás mennyire hatékonyan tudja felhasználni a rendelkezésére álló erőforrásokat.

Jövedelmezőségi mutatók

A jövedelmezőség alapja

Amikor az árbevételedhez, vagy bármilyen más értéknövekedéshez viszonyítasz, figyelj arra, hogy a számvitel csak a ténylegesen realizált értéket veszi figyelembe. Amikor a mutatók időbeli alakulását nézed, akkor te is inkább számolj többször, de a „biztos megveszik” maradjon ki ebből.

Az értéknövekedést alapvetően az árbevétel mutatja meg. Így a jövedelmezőségi mutatók számításánál ahol a jövedelmet látod, akkor oda alapesetben a már meglévő, adott időszakra járó árbevételedet írd be.
Van három olyan eset, amikor az árbevétel nem igazán értelmezhető, ekkor a Termelési érték – Termelési költség eredményét írd oda.
Ez a három eset:

  • A céged egy részének (mondjuk egy telephely, vagy ágazat) jövedelmezőségét szeretnéd mérni, és nincs arra lehetőséged, hogy pontosan megbontsd a bevételt.
  • A te céged nagyon szorosan együttműködik egy nagyobb vállalkozással. Olyan szorosan, hogy szinte egy divíziója vagy, azaz neki és csak neki termelsz előre megadott, nem feltétlen életszerű áron. Ez lehet akár leányvállalat is, de akár különálló cégekről is beszélhetünk.
  • Te magad úgy döntesz, hogy árbevétel helyett következetesen a termelési érték és a termelési költség közötti különbséget használod

A jövedelmezőség és a fedezeti pont

Ahhoz, hogy a jövedelmezőségi mutatókat ki tudd számolni, tudnod kell, hogy eléred-e a fedezeti pontot, és ha igen, akkor mikorra. Ehhez a saját költségstruktúrádat kell átlátnod.
Azt a minimális termelést, ami a fedezeti pont eléréséhez szükséges, kritikus termelésnek hívjuk.

Profitmaximalizálás a jövedelmezőségi mutatók használatához

Ahogy a képen is láthatod, 2 olyan pont is van, ahol az árbevétel és a költségek metszik egymást.

  • Az elején az arányaiban magas fixköltséget „érik utol” a bevételeid,
  • A felső metszéspont esetében az egyre növekvő változó költség miatt már nem termelsz elég profitot ennek fedezetére.

Amikor azt a szakaszt határozod meg, ahol profitot tudsz realizálni, mindenképp a teljes költséggel számolj. Félrevezető lehet ha kihagysz valamit.

A változó költségeid nőhetnek a növekvő raktározási és szállítási költségek miatt, a túlórák miatt, az esetleges gyakrabb szervízigény miatt. A bevételed viszont csökkenhet amiatt, mert nagyobb mennyiséget esetleg csak volumenkedvezménnyel tudsz értékesíteni, vagy más miatt kerülsz hátrányos helyzetbe.
Így a felső fedezeti ponthoz tartozó pont a maximális hozam az adott üzemméret mellett. A jövedelmezőségi mutatók a kettő között mutatnak neked pozitív értéket. Hasznosak még akkor is, ha az üzemméret növelése mellett döntesz, és szeretnéd megtervezni a leendő állapotot.

Mennyit tudsz a pénzügyi mutatókról? - Teszt

A jövedelmezőségi mutatók számítása

A jövedelmezőség a gazdálkodásnak egy abszolút jellemzője, azt mutatja meg, hogy a bevételeink meghaladják-e a ráfordításainkat. A tisztább képhez a jövedelmet viszonyíthatjuk különböző termelőkapacitáshoz (ez lehet akár tőke, élőmunka, vagy bármely, termelésbe bevont eszköz), ekkor megkapjuk a fajlagos jövedelmet.

A jövedelmezőség átfogó elemzése

Ekkor a teljes árbevételt valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk, hogy megkapjuk az erőforrás felhasználásának hatékonyságát.

Költségarányos jövedelmezőségi mutató

Költségarányos jövedelmezőségi mutató = (Jövedelem / Termelési költség) * 100

A mutató az 1 egységnyi költséggel elérhető jövedelem nagyságát mutatja %-os formában. Mivel elvárás, hogy legalább a saját költségeidet kapd vissza, így kívánatos, ha az értéke 100% fölötti. Ha ezt nem éri el, akkor tudod, hogy a fenti képen vagy a kritikus termelési pont alatt vagy, vagy pedig túllépted azt a határt, ami a maximális üzemméreted termelési kapacitását jelenti.

Tőkearányos jövedelmezőségi mutató

Tőkearányos jövedelmezőségi mutató = (Jövedelem / Tőke) * 100

Itt a tőke lehet a teljes tőkéd, lehet annak egy vizsgált része (pl. a termelésbe bevont rész), de bonthatod befektetett eszköz – forgóeszköz irány szerint is.

Munkabérarányos jövedelmezőségi mutató

Munkabérarányos jövedelmezőség = (Jövedelem / Személyi jellegű költségek) * 100

A munkabérarányos jövedelmezőségi mutató az élőmunka felhasználásának hatékonyságát mutatja. Célszerű időbeli trendeket is nézni, valamint ha a hasonló iparágban és hasonló fizikai területen dolgozó más vállalkozásokéval összeveted a saját mutatódat, akkor láthatod, hogy mennyire gazdálkodsz jól a munkaerővel.

 

 

A jövedelmezőség részelemzése

A jövedelmezőség vizsgálatánál nem feltétlen célod, hogy az egész képet lásd. Függően attól, hogy mi a célod, szükség lehet arra, hogy 1-1 eredménykategóriát nézz csak. A kiválasztott az eredménykategória lehet pl.:

  • üzemi tevékenység eredménye (EBIT)
  • adózás előtti eredmény
  • adózott eredmény

Az elérendő célt meghatározhatják, hogy kinek készül az elemzés. A befektetők számára az adózott eredmény mond legtöbbet. Ha csak a jövedelmezőségre vagy kíváncsi, akkor a szokásos tevékenységedből elért üzemi eredmény és az ezen felül a pénzügyi műveletek eredményét is tartalmazó adózás előtti eredmény kézenfekvőbb.

Saját tőke jövedelmezősége, Tőkemegtérülés (ROE = Return on Equity)

ROE = (Adózott eredmény / Saját tőke ) * 100

Amennyiben a saját tőke állományában változás történt, itt is átlagos állománnyal számolj.

Megmutatja, hogy a kötelezettségek teljesítése után a tulajdonosok milyen megtérülést értek el. A tőkemegtérülési mutató értékét a tőkeáttétel jelentősen befolyásolja. A tőkeáttételről a tőkeszerkezeti mutatók között olvashattál.

Eszközmegtérülési mutató (ROA = Return on Assets)

ROA = (Adózott eredmény / Összes eszköz ) *100

Eszközállományban történt változás esetén itt az eszközök átlagos állományával számolj.

A megtérülési mutatók közül az egyik leggyakrabban használt. Lehetőséget ad arra, hogy azonos iparágon belül összehasonlítsa a vállalkozások hatékonyságát, és jelezze az üzleti kockázatot is. (A magasabb eredmény jellemzően együtt jár a magasabb kockázati szinttel is)

Mivel itt az eszközökre vetítve számoljuk a mutatót, a különböző iparágak eltérő eszközigénye miatt iparágak közötti összehasonlításra nem alkalmas.

Befektetés megtérülése (ROI = Return on Investment)

ROI = (Adózott eredmény / Befektetés mértéke ) * 100

Más felírásban a

ROI = (( Bevétel – Költség ) / Költség ) * 100

képletet látod.

Vedd észre, hogy a kettő egy és ugyanaz. Az adózott eredmény már tartalmazza az összes bevételt, amit csökkentenek az összes költséggel. A befektetés mértéke pedig az az összeg, amit te invesztáltál az adott vállalkozásba. Azaz ez nálad költség.

Nettó profithányad (ROS = Return on Sales)

ROS = (Adózott eredmény / Értékesítés nettó árbevétele) * 100

Megmutatja, hogy mennyire volt jövedelmező a vállalkozás, azaz 1 egységnyi árbevételen mekkora eredmény ért el. Nagyságát befolyásolja pl.

  • az alkalmazott árazás: ekkor a költségeid maradnak, az értékesítés nettó árbevétele viszont változik. Egy rosszul használt haszonkulcs rontja a mutató értékét
  • tőkeszerkezet: a hitelek után fizetett kamat hatással van az adózott eredményre, a fizetett osztalék csak a mérleg szerinti eredményt módosítja
  • iparág: egy szolgáltató vállalkozásnál sokkal kevesebb olyan tétel lehet, ami az adózott ereményt rontja, míg egy nagy tőkeigényű termelő cégnél a tárgyi eszközök sok forrást lekötnek.

Kérdések:

  1. Te melyiket alkalmazod a jövedelmezőségi mutatók közül, és milyen időszakonként?
  2. Az éves termelést hogyan tervezed meg a fentiek alapján?
  3. A saját tevékenységi körödben melyik jövedelmezőségi mutató adja számodra a legtöbb információt?

Ha tetszett a cikk, töltsd le SlideShare-ről:

Meglátásaitokat szívesen olvasom akár kommentben, akár személyes kapcsolat útján. Iratkozzatok fel a hírlevelünkre, hogy mindig frissen értesüljetek a legújabb cikkekről.

 

 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTPS-sütiket használunk a jobb működésért.