Hatékonysági mutatók

Hatékonysági mutató – a vállalkozás teljesítményének mérése

A hatékonyság nem más, mint az erőforrások felhasználásának gazdaságossága, ennek nyomonkövetésében segítenek a hatékonysági mutatók.

Alapfogalmak a hatékonysági mutatók számítása során

Ezeket az információkat a mérleg és az eredménykimutatás tartalmazza.

Értékesítés nettó árbevétele

A vállalkozás fő tevékenysége során realizált bevételek értéke.

Készletek

A vállalkozás tevékenységét rövid távon közvetve vagy közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök.

Vevőállomány

Az értékesítés során keletkezett követelések összessége.
A követelés a szerződésekből jogszerűen eredő fizetési igények, amelyeket a vállalkozó már teljesített és a másik fél elfogadott, elismert.

Szállítói állomány

A szolgáltatási szerződésekből származó elismert kötelezettségek összessége.

Tárgyi eszköz

A tárgyi eszköz a vállalkozás vagyonát képező, anyagi formában létező dolgok összessége.

Mennyit tudsz a pénzügyi mutatókról? - Teszt

Hatékonysági mutatók

Alapvetően igaz rájuk, hogy valamilyen hozam és az annak eléréséhez szükséges erőforrás hányadosa.
A hozam lehet

• árbevétel
• adózott eredmény
• bármi, ami eredménye a vállalat tevékenységének és mérése a vállalkozás szempontjából kulcsfontosságú.

Egy vállalkozás alapvetően az alábbi erőforrásokat használja a termelése során:

• eszközök (tárgyi eszköz, befektetett eszköz, forgóeszköz)
• tőke (saját és idegen tőke)
• élőmunka

A hatékonysági mutatók alkalmasak arra, hogy egy cég finanszírozási ciklusát megmutassa, így figyelemmel kísérhetjük a vevők és a szállítók állományának alakulását, valamint egymáshoz viszonyított arányát is. Ennek alapján a hatékonyságát nagyon sok irányból mérhetjük, így hatékonysági mutatóból is könnyedén össze lehet gyűjteni egy kiskosárral. A hatékonyság elemzésének általánosan használható mérőszáma a különböző forgási mutatók valamint a valamilyen alapra vetített arányok.

Aszerint, hogy mi kerül a nevezőbe és a számlálóba, beszélhetünk egyenes és fordított hatékonysági mutatókról.

Egyenes hatékonysági mutató = hozam / felhasznált erőforrás

Megmutatja, hogy adott mennyiségű hozamhoz milyen mértékű erőforrást kellett felhasználni (Tulajdonképpen azt, hogy mennyibe is került az adott eredményt produkálnia a cégnek pénzben, munkában, vagy bármi másban). Ezeknél a mutatószámoknál az 1 fölötti érték az elfogadható. Ekkor a felhasznált erőforrások összességükben produkálják azt a hozamot, amelyet a vállalkozás velük szemben elvárásként megfogalmazott.

Fordított hatékonysági mutató = felhasznált erőforrás / hozam

Megmutatja, hogy egy adott mennyiségű erőforrás mekkora hozamlehetőséggel bír.

Hatékonysági mutatók az eszközöknél

Eszközhatékonyság

Eszközhatékonyság = Nettó termelési érték / Átlagos eszközállomány

Tárgyieszköz hatékonyság

Tárgyieszköz hatékonyság = Nettó termelési érték / Átlagos tárgyi eszközállomány

Készlethatékonyság

Készlethatékonyság = Anyagmentes termelési érték / Átlagos készletállomány

Természetesen a kategóriákat a saját vállalkozásod profiljának megfelelően tovább bonthatod.

Mivel az eszközöket egy vállalkozás jellemzően folyamatosan felhasználja és pótolja vagy éppen termeli, így itt átlagos állománnyal számolunk.

Ezeknek a mutatónak az elfogadható mértéke iparáganként változik, bár hasznos, ha 1 fölötti. Egy termelő vállalkozásnál, ahol az alapanyagot kívülről szerzik be, az árbevétel egy részét ELÁBÉ-ként gyorsan le is költségelik, így ebből befektetett eszközt nem tud venni a vállalat. Egy eszközöket alig használó szolgáltató cégnél ilyenről viszont nem beszélhetünk.

Élőmunka hatékonysági mutatók

Bérhatékonyság

Bérhatékonyság = Anyagmentes (Nettó) termelési érték / (Bérköltség + Személyi jellegű egyéb kifizetések)

Amikor ugyanakkora termelési értéket alacsonyabb bérköltséggel érsz el, vagy ugyanakkora bérköltséggel magasabb a termelési érték, akkor növekszik a bérhatékonyság mutatója.
Mivel a fenti hatékonysági mutató nem tartalmazza az összes, dolgozók után kifizetett pénzt, így célszerű a személyi jellegű ráfordításokkal is kiszámolni a mutatót.

Nettó termelési érték / Személyi jellegű ráfordítások

Bár a fizetendő járulékokra nincs ráhatásod, de ki kell fizetned, így számodra nem mindegy, hogy mennyire tudsz hatékonyan gazdálkodni a munkaerővel.

Termelékenység

Termelékenység = Nettó termelési érték / Átlagos állományi létszám

Az egy főre jutó termelési érték a létszámarányos teljesítményt mutatja, így iparágon belül lehetőséget biztosít az összehasonlíthatóságra.
Amennyiben nem a termelési értéket szeretnéd alapul venni, számolhatsz az értékesítés nettó árbevétellel, az EBITDA-val, ha csak egy vállalatnak (pl. anyavállalatnak) értékesítesz, úgy a termelési értéket célszerű itt alapul venned.

Kereseti színvonal

Kereseti színvonal = (Bérköltség + Személyi jellegű egyéb kifizetések) / Átlagos állományi létszám

Bár nem az a tipikus hatékonysági mutató, amely közvetlenül a termeléshez kapcsolódna, mégis célszerű nyomon követni ennek alakulását. Ennek több oka lehet:

• létszámbővítés: ha tudod, hogy átlagosan mennyibe kerül neked 1 dolgozó, akkor egy bővítési tervnél is könnyebb számolnod
• költségstruktúra ismerete: ha tudod, hogy mire megy a pénz, könnyebb egy hatékony árazási modellt is felállítani
• versenytársak figyelemmel kísérése: amikor túl nagy eltérés tapasztalható az általad kínált kereseti színvonal és a környezetedben levő versenytársak kereseti színvonala között, akkor az vagy a te hatékonyságodat rontja (többet fizetsz, mint mások), vagy szükséges egy bérrendezés, mielőtt otthagynak a dolgozóid.

Komplex hatékonysági mutató

Komplex hatékonysági mutató = Nettó termelési érték / (0,15 * Eszközérték + 1,8 * Bérköltség)

A komplex hatékonysági mutató lehetővé teszi, hogy a vállalkozás teljesítményét az eszköz és élőmunka hatékonyság együttes megítélésével vizsgáld.
A nevezőben szereplő 0,15 és 1,8-as szorzószámok minimális hozamelvárást fogalmaznak meg. Ha a saját iparágadban más hozamelvárással célszerűbb dolgozni, akkor számolj azzal. Ennek a mutatónak az elfogadható mértéke 1 feletti.

 

A forgási sebességet jelző hatékonysági mutatók

Gyakorlatilag a “tempót” mutatja, azt az időtartamot, amíg 1 teljes ciklus teljesül. Ez szintén hatással van a vállalkozás hatékonyságára. A forgási sebességet önállóan nem szoktuk értelmezni. Vagy az előző időszakkal vetjük össze, vagy az iparág más szereplőivel.
Alapvetően az alábbiakat kísérjük figyelemmel:

• készletek forgási sebessége: megmutatja, hogy milyen gyorsan tudja értékesíteni a vállalkozás a készleteit
• a vevők futamideje: átlagosan hány napra fizetnek a vevőid
• a szállítók futamideje: átlagosan te hány napra fizetsz a szállítóidnak

A vállalkozás működési ciklusa nem más, míg a forgóeszközök 1 fordulatot megtesznek. Azaz a készletekből vevőkövetelés, majd árbevétel lesz. Közben természetesen a szállítókat finanszírozni kell.

Készletek forgási sebessége

Ez mind a vásárolt készletek (anyagok, áruk), mind a saját termelésű készletek forgását meg kell, hogy mutassa.

Készletek forgási sebessége = Értékesítés költségei / Átlagos készletállomány

Itt az értékesítéssel összefüggő költségekkel számolunk, nem az árbevétellel. Az árbevételben ugyanis a haszonkulcs is benne van, és ez torzíthatja a mutatót.

Készletforgási idő (napokban) = 365/ Készletek forgási sebessége

Ha ezt egy képletben szeretném felírni, akkor így tehetem meg:

Készletek forgási ideje (napokban) = (Átlagos készletállomány * 365 nap) / Értékesítés költségei

A vállalkozások készletgazdálkodása jelentős hatással van a hatékonyságra. Az elfekvő készletekbe befektetett tőke, azok raktározási költsége éppúgy rontja az eredményességet, mint ahogyan az időben csak késedelmesen rendelkezésre álló készletek.

A készletek forgási sebessége jelzi azt az időtávot, hogy hány nap alatt értékesíti a cég a meglévő készleteit. A magas érték két dologra is felhívja a figyelmet:

• a vállalkozásnak ennyivel hosszabb ideig van lekötve a forrása
• olyan készleteket is itt tart nyilván, amelyek vagy piacképtelenek, vagy befektetett eszközök

Szállító futamidő

Szállítók forgási ideje = (Átlagos szállító állomány * 365 nap) / Bruttó anyagjellegű ráfordítás

Megmutatja, hogy a vállalkozás átlagosan hány napra fizeti ki a szállítóit. Ennyi ideig a szállítók finanszírozzák a vállalkozás működését, de a túl magas érték likviditási gondokra, vagy nagymértékű fizetésképtelenségre is utalhat.
A szállítói tartozások rendszerint anyag- vagy árubeszerzéshez kötődnek, amelynek ÁFA tartalma is van. Így ezt a mutatót az anyagjellegű ráfordításokhoz viszonyítjuk, és az ÁFA tartalom miatt szükséges a bruttó érték.

Vevő futamidő

Vevők forgási ideje = (Átlagos vevőállomány * 365 nap) / Értékesítés bruttó árbevétele

Megmutatja, hogy a vevők átlagosan hány napra fizetnek. A magas érték egyrészt finanszírozási terhet ró a vállalkozásra, másrészt esetleges lejárt, vagy behajthatatlan vevőkövetelést is jelent.
Mivel a vevőállományból árbevétel lesz, amelynek lehet ÁFA tartalma is, itt már a bruttó árbevételhez viszonyítjuk a forgási sebességet. Természetesen azt is megteheted, hogy a vevőkövetelésedet nettósítod, és az értékesítés nettó árbevételével számolsz.

Amíg a vevőktől nem folyik be pénz, addig a szállítókat finanszírozni kell, ehhez pedig valamilyen forgótőke szükséges. Ez az időszak a finanszírozási ciklus. Minél hosszabb ez az időszak, annál nagyobb terhet ró a vállalkozásra.

 

Meglátásaitokat szívesen olvasom akár kommentben, akár személyes kapcsolat útján. Iratkozzatok fel a hírlevelünkre, hogy mindig frissen értesüljetek a legújabb cikkekről.

Ha tetszett a cikk, letöltheted SlideShare-ről is