Hogyan tudod az év végi adóoptimalizálás hasznát venni a véghajrában?
Az év végi adóoptimalizálás különösen fontos, elvégre ekkor áttekintheted a céges pénzügyi helyzeted. Ha már áttekinted, akkor egyben használd is ki a rendelkezésre álló adóoptimalizálási lehetőségeket. Egy jól átgondolt stratégia nemcsak az idei évet zárhatja sikeresen, hanem a jövő év stabilitását is megalapozhatja.
Kulcsgondolatok
- Osztalékkivétel tervezése: a jól megtervezett osztalék a fizetendő adóidat is csökkenti, tovább növelheted ezt az előnyt, ha magánszemélyként is adóhatékony formában fekteted be.
- Beruházások időzítése: év végi beruházások költségként elszámolhatók, csökkentve a társasági adóalapot és növelve a hosszú távú hatékonyságot.
- Tartós Befektetési Számla (TBSZ): magánszemélyként érdemes használni a már kivett osztalék befektetésére, 3 év után 18% adó (kamatadó+szochó), 5 év után 0% adó az előnye.
- Tartalékképzés: eredménytartalékok vagy standard (céges) értékpapírszámla használata a követő évi beruházások finanszírozására és az adóalap csökkentésére.
- Pénzügyi és könyvelési pontosság: pontos bevétel- és kiadásnyilvántartás elkerüli az adóellenőrzési kockázatokat; érdemes könyvelői szakértőt bevonni és nem halogatni a zárást.
Osztalékkivétel tervezése: miért most?
Az osztalékkivétel nem csupán a vállalkozás pénzügyeit, hanem a magánszemélyként fizetendő adókat is érinti. Az alábbiakat érdemes szem előtt tartani:
- Tervezés előnyei: Ha időben (legkésőbb az adóév végén) tervezed meg az osztalékot, akkor már látod, hogy az évben nagyjából mit is értél el.
- Stratégia: Egy megfelelően, kellő előrelátással kivett osztalékot nem feltétlen veszed ki minden évben, lehet, hogy csak elkülönítve gyűjtöd (ennek előnyei, hogy szükség esetén gond nélkül visszahívható, és idő közben dolgozik is a pénz)
- Likviditás megőrzése: A nem ad hoc jelleggel kivett osztalék lehetőséget biztosít a számodra, hogy a céges likviditásodat is megőrizd
- Célok magánszemélyként: A kivett osztalék nemcsak a személyes pénzügyek stabilitását biztosítja, hanem lehetőséget ad befektetések indítására is.
Ritkán, de előfordul, hogy egy cégvezető nem kíván osztalékot felvenni a cégből. Én azt mondom, hogy vedd fel, de tervezve. Az osztalék neked, mint tulajdonosnak (akinek nem csak a munkája, hanem a tőkéje is a cégben van), ez “jár”.
A kérdés tehát nem az, hogy felveszed-e. Sokkal inkább az, hogy mikor és mennyit veszel így ki a cégből, valamint a kivett összeggel mit teszel.
Beruházások időzítése: az adóalap csökkentésének egyik kulcsa
Az év végi beruházások előnye, hogy adott esetben azonnal elszámolhatók költségként, így csökkentve a társasági adó alapját.
Milyen beruházások jöhetnek szóba? Például:
- új eszközök,
- szoftverek
- irodai felszerelések beszerzésére
- nagyobb beruházások indítása (itt a költségek több év között oszlanak majd meg)
Hosszú távú megtérülés: Egy jól időzített beruházás nemcsak az idei adóévet segíti, hanem növeli a vállalkozás hatékonyságát is.
Tartós Befektetési Számla (TBSZ): hosszú távú előnyök magánszemélyként
A TBSZ számla a magánszemélyek számára kiemelkedő lehetőséget biztosít az adóoptimalizálásban.
Az első pontban kivett osztaléknak biztosít olyan környezetet, ahol az infláció fölötti hozamot el tudod érni (ezzel minimum az értéken tartás megvalósul). További előnye, hogy az 5. év végétől az elért hozam adómentessé válik.
Így a cégből ki tudod venni a pénzt akkor is, ha nincs konkrét célod ott és akkor. A kivett pénzt nem kell elköltened azonnal (mondjuk úgy, hogy muszájból, mondván, akkor legalább az értéke nem romlik).
Hogyan működik?
A TBSZ standard értékpapírszámla, csak egy pici extrával. A legelején nyilatkozol, hogy ezt TBSZ-ként szeretnéd megnyitni. A pénzt ugyanúgy kezeled, nagy szükség esetén idő előtt is hozzáférsz, viszont ha eltelt a futamidőből az 5 év +1 nap, akkor jelentős adóelőnyökre is szert tehetsz.
Miért fontos vállalkozóknak?
Bár a TBSZ vállalkozásként nem érhető el, magánemberként érdemes kihasználni ezt a lehetőséget, különösen, ha az osztalékkivételből származó összeget szeretnél befektetni.
Tehát számodra, mint vállalkozó számára fontos, nem pedig a cégednek. Ekkor a magánszemélyként felhalmozott tőke révén érhetsz el biztonságot. (Ez kitarthat akkor is, ha a cégedből néhány évig nem veszel fel osztalékágon pénzt.)
Tartalékképzés és az adóalap
Az év végi zárás során lehetősége van tartalékot képezni valamely későbbi beruházásra. Ennek a te saját cégedben jelentkező aktuális adócsökkentő hatásáról a könyvelőd tud számodra bővebben felvilágosítást nyújtani. (Milyen típusú tartalékokról van szó? Az eredménytartalékok képezhetik az alapot a jövő évi fejlesztésekhez, vagy a várható kiadások fedezetéhez.)
De lépjünk egy kissé hátrébb, és nézzük meg, hogy az üzleti tervezésben milyen szerepet játszhatnak a tartalékok.
Arról a cikk elején már volt szó, hogy ha beruházást indítasz, akkor annak a felmerült költségek miatt társasági adót csökkentő hatása van. A kérdés, hogy csak csip-csup dolgokra tudod elszórni a pénzt, vagy van lehetőséged “rendes” beruházásra is.
Itt a következőket nézd át:
- Milyen nagyobb célok lehetnek aktuálisak a következő 5 (esetleg 10) év során?
- Hitelképes-e a céged? Mármint a célhoz mérten.
- Van-e kellő önerőd ahhoz, hogy a bank által elvárt önerőt úgy előteremtsd, hogy az nem érinti a céged normál működését?
A legtöbb esetben javasolt egy standard értékpapírszámlán tartalékot képezni (és nyilván ott a pénzt dolgoztatni) annak érdekében, hogy ez a kérdés is ki legyen pipálva.
Tartalékképzés: A jövőbeli beruházások megalapozása
3–6 hónap működési költségnek megfelelő likvid tartalékot érdemes felhalmoznod, továbbá céltartalékot képezhetsz konkrét beruházásokra (például 1–2 millió Ft kisebb gépvásárlásra vagy 12–24 hónapra tervezett 15–30 millió Ft projekt előfinanszírozására). A tartalékok év végi elszámolása befolyásolhatja az adóalapot, ezért a pontos összeg és időzítés meghatározásához egyeztesd a könyvelőddel a számviteli és adójogi feltételeket.
Milyen típusú tartalékokat képezhetsz?
Működési tartalék (3–6 hónap bér és rezsi), beruházási alap (projekthez célzott összeg), likviditási puffer (30–90 nap forgótőke), adó- és járuléktartalék (a várható kötelezettségek 15–30%-a), valamint karbantartási/helyreállítási alap (éves karbantartás 10–15%-os része). Célozd meg a tartalékok arányát a vállalkozás mérete és kockázati profilja alapján, például egy szolgáltató KKV-nál 10–20% bevételarányos beruházási tartalék reális lehet.
Tartalékok szerepe az üzleti tervezésben
Simítják a cash-flow ingadozásait, lehetővé teszik az opportunisztikus beszerzéseket (például kedvezőbb használt gép vétel), és csökkentik a rövid távú hitel szükségességét; egy KKV, amely három hónap működési tartalékot tartott, elkerülte egy 500 000 Ft-os rövidlejáratú hitel felvételét, így évente mintegy 90 000 Ft kamatköltséget takarított meg 18% kamat mellett.
Alkalmazz egyszerű méretezési szabályokat: 1) 30–90 nap likvid puffer, 2) 3–6 hónap működési fedezet, 3) célzott beruházási alap projektszámítás alapján; tartsd ezeket elkülönített bankszámlán vagy értékpapírszámlán, vezess külön számla- és költséghelyet a könyvelésben, és frissítsd negyedévente a forecastot, hogy a tartalékok mindig a tervezett beruházásokhoz igazodjanak.
Pénzügyi és könyvelési pontosság: az átláthatóság alapja
Az év végi áttekintés során kiemelt figyelmet kell fordítani a bevételek és kiadások pontos rögzítésére. Az szerintem előtted is ismert, hogy az elmaradt számlák, hibás könyvelési tételek nemcsak a záráskor okoznak problémát, hanem később, az adóellenőrzések során is kockázatot jelentenek.
Ám ha a pénzügyi pontosságot kissé tágabban is értelmezed, akkor a következőkre figyelj ennél a pontnál:
- meglévő szerződések áttekintése: sok esetben tűzoltás jelleggel kötnek meg szerződéseket, amik mára már csak viszik a pénzt, sok esetben egymást is átfedik, vagy épp kimaradt valami fontos
- biztosítások aktualizálása: ez nem feltétlen csak évfordulón esedékes, elvégre év közben is történhettek események (fejlesztettél vagy épp eladtál valamit)
- hitelszerződések áttekintése: bár a hitel kamata adóalap csökkentő tétel, de ez nem elég indok arra, hogy magas THM-mel rendelkező hiteled legyen
Összegzés
Az év végi adóoptimalizálás nemcsak egyfajta önként vállalt kötelezettség, hanem lehetőség is arra, hogy megalapozd a vállalkozásod jövőjét. Ne hagyjd az utolsó pillanatra! Szakértői segítségért vegye fel velünk a kapcsolatot.
Gyakran ismételt kérdések
K: Miért érdemes év végén osztalékot (előleget) kivenni?
V: Év végi osztalékkivétel előnyös lehet, ha a vállalkozás nyeresége megengedi.
Az osztalékfizetésnek adózás szempontjából van egy optimális minimuma, ezt már látni fogod év végére, hogy elérted-e. Ha nem, akkor az adott évben ezt az összeget legfelejebb elkülöníteni érdemes.
Az osztalékot magánszemélyként további befektetésre fordítva érdemes TBSZ-számlára helyezni: a TBSZ esetében a kamat/adózott hozam adóterhei idővel csökkennek (a gyakorlat szerint 3 év után kedvezményes, 5 év után adómentes a hozam), így hosszabb távon jelentős adómegtakarítást érhetsz el. Mielőtt döntenél, ellenőrizd a vállalkozás likviditását és egyeztesd könyvelőddel az osztalékfizetés időzítésének és az osztalékadó adminisztrációjának részleteit.
K: Milyen beruházásokat érdemes év végére időzíteni, és hogyan csökkentik ezek a társasági adót?
V: Év végén érdemes előre tervezett, érdemi eszközberuházásokat, beruházási jellegű kiadásokat megvalósítani, mert bizonyos beszerzések a számviteli és adójogi szabályok szerint elszámolhatók költségként, így csökkentik a társasági adóalapot. Különösen hasznos lehet kisértékű tárgyi eszközök beszerzése, informatikai fejlesztések, gépbeszerzés vagy iroda- és járműberuházás, ha megfelelnek a szabályoknak.
Fontos a megfelelő dokumentáció és a beruházás üzleti indoklása; konzultálj könyvelőddel a besorolásról és az elszámolás időzítéséről, hogy az adóhatás optimális legyen.
K: Hogyan lehet biztosításokkal (élet-, egészség- vagy nyugdíjbiztosításokkal) adót optimalizálni vállalkozóként?
V: Biztosítások többféleképpen segíthetnek adóoptimalizálásban: bizonyos személyi jellegű juttatásokként (pl. céges egészségbiztosítás) a kifizetések adózása eltérő lehet, és egyes magánbiztosítási/önkéntes pénztári befizetések személyi jövedelemadó szempontból kedvezményesek lehetnek. Emellett a vállalkozás számára nyújtott biztosítások (pl. üzleti kockázat-csökkentő biztosítások) költségként elszámolhatók lehetnek. A termékek és a kedvezmények szabályai változóak, ezért a konkrét konstrukció kiválasztásához és az adóvonzatok megértéséhez elengedhetetlen a biztosítási tanácsadóval és könyvelővel való egyeztetés.
K: Hogyan befolyásolja a hitelfelvétel az év végi adóoptimalizálást, érdemes-e hitelt felvenni beruházásra az év végén?
V: Hitel felvétele beruházás finanszírozására csökkentheti a saját tőkére jutó beruházási igényt és lehetővé teheti a nagyobb, adóalapot csökkentő kiadások megvalósítását (vagy az adott évben vagy a követő években).
A hitel kamata általában költségként elszámolható, ami csökkenti az adóalapot, de fontos a kamatok és a törlesztés hosszú távú hatásának tervezése. Év végén vizsgáld meg a likviditást, a hitelfeltételeket, az előtörlesztés adóhatásait és a beruházás várható megtérülését; konzultálj pénzügyi tanácsadóval és könyvelővel a legoptimálisabb megoldásért.
Hitelfelvétel előtt mindig gondold át többször, elvégre a hitelt akor is fizetned kell, ha a hozzá kapcsolódó cél még nem termel.
K: Milyen gyakorlati lépéseket tegyek év végén az adóoptimalizálás érdekében (dokumentáció, egyeztetések, határidők)?
V: Készíts részletes év végi teendőlistát:
1) egyeztesd a könyveléssel az összes számlát és bankmozgást, (ezt általában a könyvelő is szokta kérni)
2) vizsgáld felül az osztalékfizetési lehetőségeket és a TBSZ-nyitás lehetőségét,
3) döntsd el az időzített beruházásokat és a tartalékképzést,
4) tekintsd át a biztosítási konstrukciókat és céges juttatásokat,
5) értékeld át a hitelállományt és finanszírozási szükségleteket,
6) korrigáld az adóelőlegeket szükség szerint.
Mindent dokumentálj világosan, és egyeztesd a lépéseket könyvelőddel vagy adótanácsadóval, hogy a jogszabályi megfelelés és a határidők teljesítése biztosítva legyen.