Barion Pixel

Az állampapír

Az állampapír szerepe, haszna, buktatói és amit még róla tudni érdemes

Az állampapír egy speciális kötvény, amely a befektetési kosarad része lehet. Ha az államnak pénzre van szüksége, akkor vehet fel a bankoktól hitelt, nyomtathat pénzt, vagy épp fordulhat a befektetőkhöz. Ez utóbbi esetben bocsát ki állampapírt. Ezt nem csak a Magyar Állam teheti meg, hanem bármely más ország állama is.

Állampapírhoz hozzáférsz közvetlenül a kibocsátónál, valamint ha rendelkezel értékpapír számlával, akkor ezen keresztül is vásárolhatsz belőle. Természetesen nem csak önállóan, hanem “csomagként” is megkaphatod befektetési alapokon keresztül.
Állampapír

Mi az állampapír szerepe?

A kötvénypiacon az állam, mint kibocsátó központi helyet foglal el. Ennek oka nem más, mint hogy az állami devizában (azaz idehaza forintban) az állam számít hitelkockázat-mentes kibocsátónak.

Bár itt is hitelviszonyt testesít meg a kibocsátott papír, ugyanúgy mint bármely más kötvény esetében, de az államnak az adóztatáson és szükség esetén pénznyomtatáson keresztül bármikor lehetősége van előteremtenie a szükséges összeget. Erre más kibocsátónak nincs lehetősége. Emiatt az állampapír a benchmark szerepét is betölti, azaz ehhez viszonyítják az összes többi kötvény kockázatát és hozamát.

Mi az állampapír? Vegyük át bővebben!

Az állampapír az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

Az állampapír megvásárlásával az államnak adsz kölcsön. Ha 1 évnél hosszabb lejáratra bocsátják ki, akkor államkötvény az elnevezés, ha pedig 1 évnél rövidebb a futamidő, akkor kincstárjegy a neve.

Miben más az állampapír, mint egy banki lekötés?

Egy banki lekötésnél te tulajdonképpen a banknak adsz kölcsön, hogy kamat ellenében használja a pénzedet. Az állampapírnál ugyanezt a pénzt az államnak kölcsönzöd. A kettő eltér annyiban, hogy a banki lekötéshez nem férsz hozzá kamatvesztés nélkül a futamidő végéig.

Az állampapír a kibocsátáskor meghatározott időszakonként fizet neked kamatot, ami akkor is a tied marad, ha később, de még a futamidő lejárta előtt értékesíted az értékpapírt.

Így el is értünk a második különbséghez. Az állampapírt egy banki lekötéssel szemben ugyanis bármikor eladhatod az aktuális piaci árfolyamon.

Miért nem nyomtat inkább pénzt az állam ahelyett, hogy kamatot fizet az állampapírra?

Ahhoz, hogy számokban kifejezett (azaz nominális) tőkeigényét megoldja az állam, lehetősége lenne pénzt is nyomtatni. Mivel a forgalomban lévő állampapírok összértéke milliárd forintokban mérhető, így ha mégis pénzt nyomtatna, akkor azzal nagyon jelentős inflációt indítana el.

A közgazdaságtan egyik alaptétele szerint ugyanis minél inkább elérhető egy adott eszköz az adott pillanatban, annál inkább csökken az értéke.

Ezt természetesen el szeretné kerülni az állam, ezért inkább a befektetők felé fordul és a náluk levő pénzből finanszíroztatja meg a szükséges összeget. Ezért cserébe pedig az állam számára sokkal kifizetődőbb kamatot fizetni, mintsem saját forrásból megoldani a hiányt.

Az állampapírból a folyó fizetési mérleget finanszírozzák és az államadósságot refinanszírozzák (azaz az államkötvényen keresztül felvett „kölcsönből” fizetik vissza a korábban keletkezett adósságot). Ebből láthatod, hogy az állam a cégektől eltérően nem feltétlen termelő tevékenységet finanszíroztat, új értéket nem biztos, hogy előállít, így a kamatot nem tudja kitermelni.

Épp ezért választhat aközött, hogy legalább a kamat mértékét elinflálja, vagy csődbe megy. Általában az előbbit választják. Ekkor a forint vásárló ereje romlik annyit, hogy számszerűen ki tudja fizetni a kamatot, a vásárlóérték viszont nem nagyon változik.

Nézd meg a következő két ábrát, és feltűnő lesz a hasonlóság.

Infláció 1997-2019
Infláció alakulása 1997-2019, Forrás: KSH
Állampapír hozamok
Állampapír hozamok, Forrás: akk.hu

Mondhatod, hogy a 20 éves állampapírok még léteznek és ezek magas kamattal elérhetőek bárki számára. Tény és való, de ezeket viszont már csak valakitől vásárolhatod meg és számíthatsz arra, hogy a piac már beárazta a mostani alacsonyabb kamatot. Így te már nagyon sokat nem fogsz vele nyerni, kivéve, ha te vagy az, aki anno ezt a papírt megvette.

Származik-e előnyöd a magas kamatú állampapírból?

Mit gondolsz, amikor valamely ország (akár a magyar) állampapírja kiemelkedően magas kamatot kínál, miért nem állnak a külföldi befektetők hosszú tömött sorokban, hogy ide hozzák a pénzüket?

Egyszerűen azért, mert pontosan tudják, hogy ha magyar állampapírt vesznek, akkor azt forintban fogják visszakapni, mert általában a magasabb kamat nem az euró alapú állampapírra jár. Ezt a forintot később kell majd átváltaniuk arra a pénznemre, amely számukra fontos (pl. ahonnan jöttek). Mivel tudják, hogy az állampapír kamata és az infláció hasonló szintet fog megütni, így azt is tudják, hogy bár számszakilag magasabb összeget kapnak a pénzükért, de ebből kevesebb devizát vesznek majd.

Ugyanez nálad is megfigyelhető, csak te általában nem devizát veszel belőle kevesebbet, hanem bármi mást. Akár olyan terméket vagy szolgáltatást, amelynek egy részét vagy akár egészét külföldről hozzák be mondjuk euróért.

Az államkötvény tulajdonságai

Az állampapír kamata

Az állampapír kamatozását tekintve lehet

  • fix kamatozású,
  • változó (lebegő) kamatozású.

Amennyiben a kamat fix, úgy a kibocsátáskor meghatározott kamat a teljes futamidő alatt változatlan marad, és a kibocsátáskor meghatározott időközönként fizetik a mindenkori tulajdonosnak.

Változó kamatozás esetén a kamatot kifejezhetik például az inflációhoz kötve is. Ez példaképpen így néz ki: mindenkori infláció + X%.

A kamat változhat az idő elteltével is. Egyes konstrukcióknál az idő előrehaladtával egyre magasabb kamatot kínál fel az állam.

Mit jelent, ha 1 millió forintért vettél államkötvényt, aminek a kamata 5%?

Ekkor évente kapod meg az 5%-os kamatot (amelyből a kifizető a hatályos jogszabályok szerint levonja a kamatadót), majd a lejáratkor ugyanúgy megkapod a kamatot és a névértéket is. A kamatfizetés mértéke lehet, hogy nem éves, hanem mondjuk féléves, ekkor a megszolgált kamatot két részletben kapod meg.

Az állampapír hozama

Ha kibocsátáskor megveszed az államkötvényt, és a futamidő végéig tartod, akkor a kamat és a hozam megegyezik.

Egy kötvény, így az államkötvény is átruházható ugyanúgy mint bármely más értékpapír, mondjuk részvény. Az árfolyam a kereslet és a kínálat szerint változik, így akár naponta más lehet.

Ha a befektetők hasonló kockázati szint mellett nagyobb hozamot remélnek máshol, akkor eladják az állampapírjukat, a megnövekedett kínálat miatt csökken az ár.

Épp ezért megtörténhet, hogy ami névértéken 1 milliót ér, azt nem 1 millióért, hanem mondjuk 900 ezerért veszed meg. Ekkor az állam ugyanúgy az 1 millióra fizeti az 5%-os kamatot, így 900 ezernél ez olyan, mintha a kamatod nem 5% lenne, hanem magasabb. Ezzel a hozamod nőtt.

Természetesen arra is van példa, hogy az 1 millió forint névértékű állampapírral ennél többet fizetnek. Ez jellemzően gazdaságilag bizonytalan helyzetben szokott előfordulni, amikor a befektetők bizonytalanok, és keresik a garantált lehetőségeket. Ekkor is az 1 millió forint után jár a kamat, de mivel a vevő többet fizetett érte, így a hozama csökken.

Az állampapír garanciái

Ha az államkincstáron keresztül vásárolod meg az állampapírt, akkor tőke és hozamgarancia is „jár” az állampapírhoz. Ez a hozamgarancia csupán a kamatok kifizetését szavatolja. Ha hamarabb, akár áron alul eladod a befektetésedet, akkor természetesen erre ne számíts.

Ha nem közvetlenül az államkincstárnál vásároltál, hanem forgalmazón keresztül fektettél be, akkor a BEVAáll a befektetés mögött. A BEVA minden olyan esetben helytáll, amikor a befektetésedet kezelő pénzintézet fizetésképtelen, de ha rossz döntést hozol, és emiatt lesz veszteséged, akkor a felelősség a tied.

 

Magyar vagy inkább külföldi állampapírban gondolkodj?

Magyarországon a magyar állampapírhoz férsz hozzá a legkönnyebben. Ezt akár forint akár euró alapon is elérheted.

Mindettől függetlenül követheted a nagybefektetők példáját, akik az állampapírt tőkeépítés egyik eszközeként használják. Ekkor a részvénybefektetések mellé egy olyan alacsony kockázatú értékpapírt választanak, amelynek árfolyama vagy a részvényektől teljesen függetlenül mozdul, vagy azzal ellentétesen. Azaz a korrelációja vagy 0, vagy negatív.

Erre jó példa vagy a kínai állampapír (amelynek van hozama), vagy mondjuk a relatívan stabil és nagy gazdasággal bíró német állam kötvénye, amelynek negatív a hozama.

A negatív hozam, bár furán hangzik, létező jelenség. Ekkor te fizetsz azért, hogy a német állam használja a pénzedet. Az, hogy mégis van rá kereslet, az alapvetően betudható részben annak, hogy jelentős mennyiségű pénz keresi a helyét. Mivel van kereslet, így várható, hogy további kamatcsökkenés történik. Egy kamatcsökkenésnél a korábban, viszonylag magasabb kamattal megvett kötvény felértékelődik. Így ha a befektetők arra számítanak, hogy tovább csökken a kamat, akkor negatív kamattal is jó vétel lehet a német államkötvény. (Arról nem beszélve, hogy túl sok, ettől jelentősen eltérő alternatív opció nincs, ha nagyon szigorúan nézzük a részvények árfolyamával való korrelációt és a kockázati szintet.)

Ugyanezt kicsiben te is meg tudod tenni, egy egészséges mértékben jó, ha tartasz állampapírt is a befektetési portfóliódban. Ezt megteheted közvetlenül, vagy épp befektetési alapon keresztül.

Milyen kockázata van az állampapírnak?

Az állampapír az egyik legbiztonságosabb befektetési eszközök egyike. Nagyon kicsi (de nem nulla) annak a valószínűsége, hogy egy állam csődbe menjen, ezáltal a kötvényeket ne tudja visszafizetni. Mégis van néhány olyan rizikófaktor, amelyet mindenképp célszerű szem előtt tartanod, mielőtt pénzt adsz ki a kezedből.

Magyarország, mint hitelfelvevő besorolása

Ez bármely államkötvényre igaz, de most maradjunk a magyarnál, lévén, idehaza ez a leggyakrabban használt.
Mivel az állampapír kibocsátásával Magyarország hitelt vesz fel, fontos ismerni a hitelfelvevő fél „személyében”, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. Mivel te veszed meg az állampapírt, így az egyik hitelező pont te vagy, tehát neked kell az „adóst” jól ismerned. Pont úgy, mintha bárki másnak adnál kölcsön.

Ebben segítenek a minősítő cégek. A három legismertebb a Moody’s, a Standard & Poor’s, illetve a Fitch.

Jelenleg a Moody’s Baa3, a Fitch és a S&P BBB kategóriába sorolja hazánkat. Ez még éppen a befektetésre javasolt kategória, így ha esetleg romlik a helyzet, könnyen a spekulációs célú kötvények közé sorolják a magyar állampapírokat. Ennek viszont nagyon komoly következményei lehetnek.

Állampapír állomány megoszlása
Állampapír állomány megoszlása, Forrás: MNB

Magyarország leminősítésének hatása

A magyar állampapír állomány jelentős része külföldi befektetési alapok, nyugdíjpénztárak kezében van. Amennyiben Magyarország besorolása spekulatív lesz, úgy ezek a befektetők szinte kötelezően eladják ezen papírjaikat. Teszik ezt jellemzően azért, mert a befektetési politikájuk tiltja, hogy spekulatív besorolású eszközökbe fektessenek. Ilyet idehaza is találsz, így nem csak a külföldiek szabadulnának az állampapíroktól. Ennek egyenes következménye lenne az állampapír árfolyamok jelentős zuhanása.

Amennyiben a külföldiek nagy mennyiségben adnák el a forintban tartott állampapírjaikat, az a forint árfolyamára is negatív hatással lenne.

Ekkor ugyanis nem lenne értelme tovább forintban tartaniuk a tőkét, így vagy euróra, vagy dollárra, vagy valamely más devizára váltanák. Ekkor ez annyit jelent, hogy nagy mennyiségű forintot adnának el, és vennének belőle devizát. Minél nagyobb a hirtelen megjelent kínálat, annál nagyobb az árfolyam gyengülése.

Mondhatod, hogy ez téged nem érint, vigye a pénzét. A forint gyengülését viszont nagyon könnyen a saját bőrödön is megtapasztalhatod. Ekkor az összes olyan termék és szolgáltatás ára megnő, amely nem 100%-ban hazai termelésűek, illetve idővel továbbgyűrűzne a gazdaság többi szektorába is. Mivel jelenleg Magyarország nagyon sok mindent importál, így ez a minősítés romlás egy általános áremelkedésben mutatkozna meg. Az áremelkedések javarésze az importált inflációnak lenne köszönhető.

Kamatérzékenység az időtáv függvényében

Az időtávot durációnak is nevezzük.

Minél hosszabb az állampapír futamideje, annál nagyobb a bizonytalanság. Ezt a bizonytalanságot magasabb kamat is kíséri. Ez idáig a jó hír, de egy hosszabb futamidejű kötvény árfolyama egy kamatváltozásra (például amikor a jegybank kamatot emel) sokkal érzékenyebben reagál, mint egy rövidebb futamidejű.

Ha arra számítasz, hogy a kamatlábak növekedni fognak, akkor mindenképp rövidebb durációjú kötvényt válassz. Ekkor ugyanis a korábban, alacsony kamattal kibocsátott államkötvények árfolyama csökkenni fog, egy rövidebb durációval rendelkező kötvényt ez viszont kevésbé fog érinteni.

A mostani, rekord alacsony kamatlábak mellett nem életszerű a magyar jegybank érdemi kamatcsökkentésére számítanod. Egy más piaci helyzetben a kamatlábak csökkenésekor a korábban magasabb kamattal kibocsátott államkötvény árfolyama nőni fog. Ha ezt a forgatókönyvet tartod valószínűnek, akkor minél hosszabb futamidejű kötvényt válassz, ekkor ugyanis az árfolyama jelentősebben fog nőni. Így ha eladod, akkor többet nyersz, ha pedig megtartod, akkor a magasabb kamatot hosszabb időn keresztül kapod.

 

 

Kinek jó az állampapír?

Mondhatom, hogy mindenkinek, mert mindenféle futamidő és kamatozási mód közül választhatsz 🙂

De nem egészséges, hogy 100%-ban ez alkossa valaki befektetéseit, pláne hosszútávon nem. Ekkor bár biztonságban van a pénzed, hozzáférhető is, és valamennyi kamatot kapsz is rá, de nem érsz el vele akkora növekedést, mint egy megfelelően összerakott portfólióval képes lennél.

Van helye egy kiegyensúlyozott befektetési kosárban, mivel így lehetőséged van arra, hogy könnyen hozzáférhető helyen tartsd a pénzed egy részét és ezzel is porlaszd a kockázatot. Ez hasonlóképpen működhet nálad is, mint ahogyan a magasabb hozamra törekvő befektetési alapok is a pénzük egy részét likviden tartják.

Kérdések:

  1. Mennyi ideig tartanád a pénzedet állampapírban?
  2. Mit gondolsz, lesz-e negatív kamata a magyar állampapírnak?
  3. Hogyan használnád ki az állampapír adta lehetőséget ahhoz, hogy tőkét építs?

Ha szeretnéd optimálisan kihasználni az állampapírok adta lehetőséget, lépj velünk kapcsolatba, hogy időpontot egyeztessünk ehhez.

 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTPS-sütiket használunk a jobb működésért.