Barion Pixel

Az indexkövető alap és az ETF

Mit jelent az indexkövető alap és az ETF?

Ahhoz, hogy a befektetési alapokban elhelyezett pénz növekedjen, valahogy kezelni kell. Ez történhet aktívan, illetve passzívan. Passzív vagyonkezelést valósít meg az indexkövető alap és az ETF.

Az aktív pénzkezelésnél egy portfóliómenedzser hoz döntést arról, hogy mikor és hova kerüljön a pénzed. A passzívan kezelt alapoknál egy indexet másol az alap, ennek az előre kijelölt indexnek az összetételéhez igazodik automatikusan az alap összetétele. Ezért is hívjuk indexkövető alapnak a passzívan menedzselt alapokat.
Indexkövető alap és az ETF

Mi az index?

Az index egy egy reprezentatív mintája (általában) a részvénypiacnak, hogy gyorsan mérjék a részvénypiac teljesítményét.

Ha összeállsz a barátaiddal, leméritek a súlyotokat, összeadjátok és átlagoljátok, akkor megkaptátok a súlyindexeteket arra a mérési időpontra. Ha ezt rendszeres időközönként megteszitek, akkor láthatjátok a súlyindexetek változását. Egy karácsonyi eszem-iszom időszak után nyilván nőni fog, egy túlélőtábor után valószínűleg csökkenni.

Ha ebédet főzök, és a súlyindex alapján szeretném az ételt elosztani, akkor a legnagyobb ember kapja a legtöbbet, a legkisebb a legkevesebbet.

Mi az indexkövetés?

Ugyanígy működik a pénzügyi világban az indexek összeállítása. Szakemberek által kiválasztott cégek tőzsdei részvényeit veszik alapul, megnézik, hogy az egyes részvények hogyan teljesítenek. Egy prosperálió, épp bőséges időszakában levő cég papírjai nyilván jól szerepelnek, míg egy szűkösebb periódusát élő vállalkozás részvényeinek az ára is ehhez fog igazodni.

Az indexkövető befektetési alap, valamint az ETF ezeket a súlyokat másolja. Ha egy cég az adott index alapján jobban teljesít, abból többet vásárol, ha pedig hanyatlásnak indul, akkor eladja.

Ha egy olyan alapot választasz, amely a kezelési szabályzatában a magyar BUX-ot jelölte ki, mint másolandó index, akkor ezt a felosztást fogja alapul venni a választáshoz. Megvásárolni nyilván nem feltétlen fogja az összeset, de csak ezekből fog beemelni a portfólióba, és csak az előre rögzített mértékben.

Melyik a jobb, az aktívan menedzselt vagy a passzívan menedzselt befektetési alap?

Ebben a kérdéskörben nem lehet egyértelmű választ adni, elvégre ha az egyik messze sokkal jobb lenne, mint a másik, akkor csak egy létezne.

Mind a kettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai is, az pedig csak rajtad múlik, hogy melyiket találod szimpatikusabbnak (vagy éppen hozzáférhetőnek).

 

Mitől függ az indexkövető alap és az ETF teljesítménye?

Az indexkövető alapok és ETF-ek (Exchange Traded Fund) a piaci átlag teljesítményét követik le. Bár nincs mögöttük olyan ember, aki aktívan döntést hozna, ettől még a hozamuk kiemelkedő lehet. Az indexek ugyanis nem maguktól jönnek létre, az ezeket összeállító szakemberek nagyon gondos munkát végeznek. Teszik ezt azért is, mert vállalati hírnevük múlik a hozzáállásukon.

Az alap teljesítménye függ attól, hogy a kezelési szabályzat mely indexet jelöli ki, és annak mely részét másolja. Ennek megfelelően eltérő lehet két indexkövető alap teljesítménye akkor is, ha ugyanazon indexet követik.

Mibe fektet az indexkövető alap és az ETF?

Egy indexkövető alap és az ETF is nagyon sok, tőzsdén forgalmazott termékbe és értékpapírba fektethet. Ez lehet kötvény, lehet részvény, de lehet akár bármilyen termény (pl. kávé, nemesfém) is.

Befektetés iránya szerint lehet

  • Deviza ETF
  • Iparági ETF: mivel a kezelési szabályzatban rögzíthetik, hogy a kiválasztott indexből mely értékpapírok kerülnek bele a kosárba, így az alap létrehozói dönthetnek amellett is, hogy adott iparágon belül választanak.
  • Árupiaci ETF: (ez inkább ETN vagy ETC) annyiban hasonlít az iparági ETF-hez, hogy a piac bizonyos szegmenseire koncentrál. Az árupiaci ETF használatával viszont nem kerül a tulajdonodba ténylegesen az adott termék (pl. olaj vagy kávé). Derivatív ügyleteken keresztül emulálják az árat
  • Kötvény ETF: mivel a kötvényeket általában lejáratig (de minimum kamatfizetésig) tartják, így alacsony a likviditásuk. Épp emiatt viszonylag nehéz létrehozni kötvény ETF-et, de nem lehetetlen. Kellően nagy piacokon működik.
  • Részvény ETF: így működik egy „szimpla” indexkövető alap, ez a leggyakoribb formája.

Mivel tőzsdeindexet másolnak, így a portfólióba nem kerülhetnek bele olyan eszközök, amelyeket nem kaphatsz meg ilyen módon. Így például kimaradnak a bankbetétek.

Megjegyzés:

Ahogy látod, ETF formában is elérhetőek a kötvények és a részvények is. Ezek hasonló területre fektetnek be, mint a hagyományos kötvényalapok illetve részvényalapok, csak pénzkezelési módjuk tér el.

Miben tér el az indexkövető alap az ETF-től

Bár mind a kettő ugyanolyan irányban tevékenykedik, az ETF befektetési jegye viszont a tőzsdei egyéb eszközökhöz hasonlóan naponta többször is gazdát cserélhet.

Mire figyelj, ha indexkövető alapba, vagy ETF-be fektetsz?

Befektetési időtáv

Ebben a kérdésben ugyanaz érvényes, mint a befektetési alapok ajánlott időtávjánál. Az alapkezelő az alap leírásában meghatározza az ajánlott időtávot a befektetési alap kockázati szintjének megfelelően. Ha neked nincs ennyi időd a pénzügyi célod eléréséhez, akkor nem biztos, hogy neked való az az alap. Bár az ETF befektetési jegyét is bármikor eladhatod, de tudd, hogy az ajánlott időtávon belül megvan annak a rizikója, hogy veszteség ér.

Befektetési stratégia

Mennyire szeretnél aktívan kereskedni az ETF befektetési jegyeivel? Nincs azzal sem semmi probléma, ha „ráülsz”, azaz vásárolsz, és egyszer majd eladod (Buy and Hold stratégia). Az is teljesen rendben van, ha úgy döntesz, hogy az egyedi értékpapírokhoz hasonlóan rendszeres időközönként szeretnéd az elért eredményt realizálni, így eladod és veszel valami mást helyette.

A probléma ott kezdődik, ha a két befektetési stratégiát összevissza használod, és az egészet csak „rángatod”, vagy épp tisztán az érzelmeid alapján hozol döntést (azaz pánikból vagy félelemből eladsz, és esetleg kapzsiságból vásárolsz.)

Kockázati szint kiválasztása

Ehhez tudnod kell, hogy te mennyire vagy kockázatkereső / kockázatkerülő, és milyen az időtávod. Minél hosszabb a rendelkezésedre álló időtáv, annál bátrabban választhatsz. Ezt akkor tedd meg, ha van mögötted segítség (attól, hogy kockázatos egy befektetés, még nem biztos, hogy jól hoz), és te magad is képes vagy legalább elviselni a kockázatot.

A számodra megfelelő befektetési irány kiválasztásában tudunk neked segíteni, itt tudsz velünk kapcsolatba lépni.

Az alap eddigi teljesítménye

Nem jó dolog pusztán a múltbéli teljesítmények alapján befektetési eszközt választani, mert akkor könnyen kerülhetsz olyan helyzetbe, hogy az eddig elért emelkedések tetején, a zuhanás előtt szállsz be. Ettől még ismerned kell azt, hogy a számodra szimpatikus befektetési alap eddig hogyan teljesítet a többiekhez képest.

Az adózás

Az alapkezelő a mögöttes részvények osztalékát kifizetheti neked is (ekkor SZJA fizetési kötelezettséged áll fenn), vagy beépítheti az alap árfolyamába. Ha beépíti, akkor jellemzően csak a kamatadóként is ismert adóra kell figyelned, ha önállóan kereskedsz a befektetési jeggyel. Biztosítón keresztül, vagy banki termékekbe épített megoldással ezt a pénzintézet intézi helyetted.

Befektetési irány

Az indexkövető alap mögött és az ETF mögött is valós eszközök vannak. Ezeknek a mögöttes eszközöknek, és így a befektetési alapnak a teljesítménye függ attól, hogy mely területre (akár földrajzi, akár gazdasági) fókuszál. Mielőtt befektetnél bármibe, nézd át alaposan, hogy tisztában legyél a várható kimenetellel.

Az indexkövető alap és az ETF előnyei

Olcsó

Az indexkövető alap az aktívan menedzselt alaphoz képest fillérekért dolgozik. A portfóliómenedzser éves szinten 1-2%-ot is elkér a munkájáért (ez akár ennél sokkal magasabb érték is lehet). Ez számodra annyit jelent, hogy 1 millió általa kezelt forintonként évente 10-20.000,- Ft-ot kér el, mint kezelési díj. Bár az alapkezelők a legjobban képzett szakembereket alkalmazzák, de a piaci folyamatokra nincs ráhatásuk. Ezt a díjat levonják tőled akkor is, ha nincs lehetőség kitermelni.

Egy indexkövető alap vagy ETF költsége ugyanekkora összegre 2.000,- Ft körül mozog évente.

Átlátható

Mind az indexkövető alap mind az ETF rendelkezésedre bocsátja az alapot alkotó cégek nevét és súlyát.

Likvid

Mint a befektetési alapok bármelyikénél, itt is fennáll, hogy bármikor pénzzé teheted a befektetési jegyedet. Figyelj arra, hogy bár van rá lehetőséged, nem biztos, hogy ezt meg is kell tenned. A befektetési jegy árfolyama változhat, így egy rosszul megválasztott eladási időpont veszteséget jelenthet számodra.

Indexkövető alapok árfolyamának összehasonlítása
Forrás

Kényelmes

Ezeknek az alapoknak a használatával egyetlen gombnyomással több részvény tulajdonosává válsz. Bár az ETF működése teljesen transzparens, mindig látod, hogy mikor miből mennyit tartalmaz, így a mögöttes eszközöket te magad is meg tudnád vásárolni egyesével, de ez nagyon sok időt és energiát igényelne. A tranzakciós költségekről nem is beszélve, így külön-külön megvásárolva lehet, hogy sokkal drágábban kapnád meg ugyanazt.

Az indexkövető alap és az ETF hátrányai

Túlértékelt papírok vétele

Az indexek másolása azzal is jár, hogy azokat az értékpapírokat súlyozza felül az alap, amelyek jól teljesítenek. Ez egészséges határokon belül rendben is van, viszont senki nem tudja azt megállítani a másolás során, hogy ne kerüljön bele a portfóliódba túlértékelt részvény is.

Ennek két vége lehet: vagy nagyon meglep mindenkit a cég teljesítménye, hogy még egy túlértékelt helyzetből is ki tud lőni (ez a ritkább), vagy nagy zakózás a vége, ha kipukkad a lufi.

Alulértékelt papírok kihagyása

Bár kerülnek bele alulértékelt, azaz alacsony árfolyamuk miatt nagy hozamkilátással bíró papírok is, ezek súlya nem fogja elérni az indokolt szintet. Mivel a piac ideiglenesen nem lát bennük értéket, az alap által másolt indexbe is kevesebb súllyal kerülnek be.

Növekedési fázis kihagyása

Egy aktívan menedzselt alap kezelése lehetővé teszi azt, hogy a portfóliómenedzser a lehetőségein belül döntést hozzon az új irányokról. Egy most még kicsike, de nagy jövő előtt álló cégbe a kezdet kezdetén célszerű beszállni, hogy később nagy nyereségre tegyen szert a befektető.

Erre jó példa az Amazon.

1997.05.15-én lépett tőzsdére, árfolyama sok éven keresztül csak néha lépte át a 20 dollárt. Jelenleg 3.340-nél tart. Ha megnézed a grafikont, akkor láthatod, hogy pont a legelején mondott volna nemet az ETF az Amazon részvényekre.

Amazon részvény árfolyam

Az indexkövető alap és az ETF kockázata

A befektetési alapoknál felsorolt kockázat természetesen érintheti az indexkövető alapokat és az ETF-et is, lévén, hogy szintén befektetési alapokról beszélünk.

Ezen felül az alapkezelő megad néhány kockázati mutatót, valamint megadja a benchmarkot is (tudd, hogy mihez kell viszonyítanod.

Most a „standard kockázatokon” nem futunk végig, ehelyett megnézzük, hogy az alapkezelő által megadott kockázatok mit jelentenek.

Kockázati mutatók

Szórás

Az árfolyam változása. Az eszközalap volatilitását mutatja meg. Minél nagyobb ez az érték, annál nagyobb az árfolyamváltozás mértéke, minél kisebb, annál stabilabb az árfolyam.

Általánosságban elmondható, hogy a magasabb szórás nagyobb kockázatot, ezáltal magasabb elvárt hozamot is jelent.

Sharpe

Megmutatja, hogy a kockázatmentesen elérhető hozamok feletti többlethozamot mekkora kockázat vállalásával sikerült elérni.

A kockázatmentes hozam lehet pl. diszkont kincstárjegy hozama, ennek mértéke és az elért hozam is időről-időre változik. Számítása: elért többlethozamot osztják a szórással.

Értéke minél magasabb, annál nagyobb hozamot sikerült elérni egységnyi kockázati szintre vetítve. Ha a mutató értéke negatív, akkor az értéknövekedés elmarad a kockázatmentes szinttől.

Követési hiba 

Megmutatja, hogy adott idő alatt az alap hozama mennyire tért el a referenciaindextől.

Információs hányados

Az elért többlethozam és a referenciaindextől való eltérés viszonyszáma.

Béta

A referenciaindexhez viszonyított kockázati szintet mutatja.

1-nél nagyobb mértéke azt mutatja, hogy a referenciaindexhez képest magasabb a volatilitása (fentebb említett szórása, és így a kockáza).

1-nél kisebb érték akkor fordul elő, hogy ha a referenciaindexhez képest alacsonyabb a kockázati profil.

Alfa

Az alap teljesítményének mutatója a referenciaindexhez képest a vállalt kockázat figyelembe vételével.

Ha az érték pozitív, akkor az alapkezelő meghaladta a benchmark által elérhető hozamot, negatív érték esetén ez nem sikerült.

Maximális visszaesés

Az alap értékében történt időszak alatti legnagyobb visszaesést mutatja.

Összefoglalás

Az indexkövető alapok és az ETF-ek használatával lehetőséged nyílik arra, hogy olcsón és kényelmesen építs fel egy jól diverzifikált portfóliót a saját pénzügyi céljaidnak és kockázatvállalási szintednek megfelelően.

Kérdések

  1. Korábban fektettél-e be ETF-be, vagy indexkövető alapba? Mi alapján választottál és mit tapasztaltál?
  2. Mely területre fektetnél be ETF-en keresztül? Ezek más területek, mint amit amúgy választanál?
  3. Mit gondolsz, mik azok a határok (akár időtáv, akár hozamkilátás), amiken belül működik az ETF?

Mint minden befektetésnél, itt sem szabad elfelejteni, hogy a hozam és a kockázati szint kéz a kézben jár, így mielőtt döntést hoznál bármiről, tájékozódj megfelelően. Ha kéred, akkor tudunk neked segíteni ebben, itt tudsz velünk kapcsolatba lépni.

 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTPS-sütiket használunk a jobb működésért.