Barion Pixel

A részvényalap

Amit a részvényalapról tudni érdemes

A részvényalap a befektetési alapok egyik típusának megnevezése. A részvényalap kockázati szintje a kötvényalapoktól magasabb, ezáltal ajánlott időtávja hosszabb. Ezért “cserébe” a várható hozama is az értékpapír alapok közül a legmagasabb. Az itt elhelyezett pénz döntő többségében részvényekbe van irányítva, így most nézzük át röviden, hogy mi a részvény.

A részvény befektetésialap

 

Mi a részvény?

A részvény tulajdonjogot megtestesítő lejárat nélküli értékpapír.

Ha részvény tulajdonos vagy, akkor a részvényt kibocsátó vállalatnak vagy a tulajdonosa a részvényeid arányában. A tőzsdéken leggyakrabban a törzsrészvényekkel találkozhatsz, ez a részvények „alaptípusa”.

Mivel a részvény megvásárlásával tulajdonosa lettél a vállalatnak is, jogosulttá válsz a vállalat által elért eredményből is részesülni, azaz osztalékot kapni. Ez csak az egyedi részvényekre igaz, a részvényalaptól ugyanezt ne várd, mivel ott nem a te tulajdonodban van a részvény. Az alapkezelő ugyan kaphat a részvények után osztalékot, ezt nem osztja ki a befektetési jegy tulajdonosok között. Ehelyett beépítheti a részvényalap árfolyamába.

A részvényalap összetétele

A részvényalap jórészt egyedi részvényekből áll, a maradék az alapkezelő által meghatározott alacsonyabb kockázatú eszközökből. Bár a részvénykitettség akár a 100%-ot is elérheti, az alapkezelő általában egy viszonylag kis részt likvid eszközökben is tart, hogy zavartalan legyen a befektetési jegyek visszaváltása.

Ennek az összetételnek a célja, hogy a magas részvénykitettség biztosításával a bankbetéteket, állampapírokat és pénzpiaci alapokat meghaladó hozamot érjen el.

Az, hogy mely részvények kerülhetnek bele az adott részvényalap befektetési portfóliójába, azt az alap leírása határozza meg. Attól ugyanis, hogy részvénynek hívják, másképp hozhat egy ázsiai részvény, mint egy közép-európai. Így a befektetés iránya fókuszálhat egy adott földrajzi régióra, vagy éppen gazdasági szektorra is.

A részvényalap hozama

A részvényalapok kockázata magas, ezt az időtávok kitolásával lehet mérsékelni. Ennek megfelelően 5 év fölötti időtávra javasoltak a részvényalapok. Ezen időtávon már a hozamaik is jelentősek lehetnek.

Mit jelent, hogy magas a kockázat?

Nagyon pongyolán fogalmazva annyit, hogy nagy eltérés mutatkozik a hozamokban. A képet megnézve a részvényalapok 5 éves eredményét láthatod.

Részvényalap teljesítménye - 5 év
Forrás

Ugyanezen időtáv alatt például egy forint alapú rövid kötvényalap így teljesített:

Rövid kötvényalap teljesítménye 5 év alatt
Forrás

Megjegyzés: a mind a kettőnél tapasztalható visszaesés a koronavírus okozta beszakadás, a karanténidőszak vége után helyre áll a rend. A különbség az árfolyamváltozás mértékében van.

Ha 5 évnél rövidebb időtávban gondolkodsz, akkor is szép eredményeket érhetsz el, ez viszont inkább a kivétel, mintsem a szabály. Ne számolj azzal, hogy ha a szomszédod az elmúlt 2 évben 20% hozamot tudott realizálni, akkor ez neked is fog menni a következő 2 évben.

A részvényalapok nem alkalmasak arra, hogy rövidtávú pénzügyi céljaidat oldd meg velük. Ha rövid távon gondolkozol, akkor is tarthatsz részvényalapban pénzt, de csak nagyon kicsi mértékben tedd ezt. Így ha az árfolyam épp negatív irányt vesz, akkor sem veszélyezteti semmi a céljaid elérését.

A részvényalapok a hozamkilátásaik és az időtáv alapján alkalmasak tőkeépítésre. Ezt megteheted úgy is, hogy egyösszegben teszed félre a pénzedet, vagy épp rendszeresen vásárolsz a meglévőhöz újabb befektetési jegyeket. Az alábbi képen a KSH által rögzített inflációt látod, ennél a részvényalapok hozamkilátásai mindenképp magasabbak.

Infláció 1997-2019
Forrás

Ha megnézed a részvényalapok 10 éves hozamát, akkor azt látod, hogy az elején nagyon „lapos volt” (oldalazott). Ez a hozamodat névlegesen csökkentette csak, az elért eredményt viszont növelte azoknál, akik ezen időtávban gondolkodtak.

Részvényalap teljesítménye - 10 év
Forrás

Ennek oka roppant egyszerű: 2011-2013 között szinte azonos árfolyamon kapta meg a részvényalap befektetési jegyeit, amit ha jól választott, 2019-2020-ban (vagy épp 2025-ben) magasabb árfolyamon tud eladni. Így a teljes 3 éves periódusra ér el extra hozamot, amely az inflációt garantáltan megveri.

A részvényalap hozamát befolyásoló tényezők

A részvényalap teljesítménye nagyon sok mindenen múlik. Nézzük ezeket sorban.

A mögöttes részvények teljesítménye

A részvények árfolyamát befolyásolja például a cég működéséből adódó kockázat. Melyik iparágban dolgozik, mennyire hatékonyan végzi a munkáját, kik alkotják a cég vezetését, milyen osztalékpolitikát folytat.

Ha belegondolsz, te is szívesebben teszed olyan helyre a pénzedet, ahol a szükséges mértéknél nem vállalsz nagyobb kockázatot, és a pénzeddel nem sumákolnak. Más befektetők is így vannak vele. Azokat a cégeket szeretik, akik kiszámítható, stabil működést mutatnak, átlátható a gazdálkodásuk, valamint a menedzsmentjük is rátermett és tapasztalt.

Földrajzi kitettség

Függően attól, hogy a részvényalapok alapkezelői mely ország cégeinek részvényeiből emelnek be a portfóliójukba, megjelenhetnek kifejezetten az adott országra jellemző kockázatok. Ilyenek lehetnek például az adott ország jegybankja által folytatott árfolyam és kamatpolitika. A kamatpolitikán keresztül megnehezítheti vagy épp megkönnyítheti a hitelfelvételt, ezzel a vállalat eredményességét indirekt módon befolyásolja.

Emellett főleg a politikailag hangsúlyosabb országokban (pl. USA) fontos az is, hogy épp a közeljövőben lesznek-e választások. A befektetők a stabilitást szeretik, így amikor fennáll a lehetősége, hogy megváltozik az ország irányítása (így a vállalkozások működési körülménye), akkor nem szívesen fektetnek be részvényekbe, ideiglenesen a meglévő befektetéseiket is átsúlyozhatják kevésbé kockázatos megoldásokba.

Termelési körülmények

Gondolj a koronavírus okozta karanténhelyzetre. Sok cég ideiglenesen leállította a termelését. Tette ezt akár azért, mert a dolgozói közül olyan sokan lettek betegek, hogy már nem tudta megoldani a termelést, akár elővigyázatosságból. A termelés visszaesését okozta a keresletcsökkenés. A fogyasztók vagy nem látták biztosnak a munkahelyüket, vagy nem tudták használni odahaza a terméket. Így elodázták a vásárlást.

Ezeknek a cégeknek a teljesítménye, ezen keresztül a részvényeik árfolyama is visszaesett. Ez természetesen ideiglenes állapot, lévén, hogy attól, hogy épp a befektetők nem látnak benne nagy haszonlehetőséget, a gyárak még megmaradtak, így a körülmények kedvezőre fordulásával újraindul minden.

 

A részvényalap kockázata

Néhány kockázatot a fentiekből már sejthetsz, és ugyanúgy, ahogy a gyógyszerek mellékhatásánál felsorolnak minden, csak kicsit is esélyes kockázatot. Így teszek most én is, még ha lesz közöttük olyan kockázat, amely ugyan benne van a pakliban, de még senki nem látta élőben.

Likviditási kockázat

A részvényalap befektetési jegyét bármilyen mértékben bármikor visszaválthatod te is, és bárki más is. Egy piaci pánik esetén számolni lehet azzal, hogy a kisbefektetők nagy mértékű eladásai a befektetési alap árfolyameséséhez vezetnek. Erre az alapkezelőnek fel kell készülnie. Ez azzal jár, hogy az alapkezelő a mögöttes befektetéseket akár kényszerből is értékesíti.

Kamatszint miatti változás

Az állampapírokon keresztül elérhető garantált kamat növekedésével a befektetők magasabb hozamot várnak el a magasabb kockázatvállalásért. Ha ezt nem kapják meg, akkor a biztonságosabb megoldások felé irányítják a pénzüket, ez pedig a részvényalap árfolyamának eséséhez vezet. A jegybankok döntése alapján kamatemelés után megemelkedő hitelkamatok szintén negatívan hatnak az árfolyamra. Ekkor ugyanis drágábban jut forráshoz a részvényeket kibocsátó vállalkozás, így nyereségessége csökken.

Devizaárfolyamok változása miatti kockázat

Ha nem kifejezetten csak magyar részvényekben gondolkodsz, akkor természetes, hogy devizában beárazott részvényeket is veszel az alapon keresztül. Attól függetlenül, hogy te forintot fizetsz be, az alapkezelő devizában (például dollárban) fogja ezt befektetni. Ha a dollár a forinttal szemben erősödik, akkor egy dollárt drágábban kapsz meg. Ekkor ugyanannyi befizetett forintból kevesebb befektetési jegyet fogsz tudni vásárolni. Ez pedig hatással van egyrészt a részvényalap árfolyamára, másrészt az elérhető hozamra is.

Partnerkockázat

Bár az alapkezelő a lehető legnagyobb gondossággal választja ki a részvényalap portfólióját alkotó részvényeket, ám mégsem zárható ki teljes bizonyossággal, hogy a kiválasztott cégek nem mondanak csődöt. Egy csődöt jelentő cég részvényesei, mivel tulajdonosok, nem sok jóban reménykedhetnek, már ami a befektetésük megtérülését illeti. Amennyiben ez megtörténne, akkor a részvényalapot alkotó részvények megszűnése miatt a részvényalap befektetési jegyeinek értéke is csökkenne.

Ismeretlen eszközértékből adódó kockázat

Ez főleg volatil piacokon jelent kockázatot. Amikor megadod a megbízást akár a vételre, akár a visszaváltásra, még nem ismered azt az árfolyamot, amelyen ezt végre is fogják hajtani. Ez lehet számodra jó, de lehet számodra hátrányos is.

Értékelés kockázata

Közép-európa tőzsdéi a nagynevű tőzsdékhez képest kis forgalommal bírnak. Így ha egy értékpapírt egy ideig nem kínáltak eladásra, vagy nem vásároltak, úgy annak az árfolyama a legutolsó megkötött ügylet árfolyamaként lesz kimutatva. Ezáltal ideiglenesen túl- vagy épp alulértékelt lesz az értékpapír.

Kérdések

  1. Korábban fektettél-e be részvényalapba? Mi volt a tapasztalatod?
  2. Milyen céljaidhoz rendelnél olyan befektetést, amihez a részvényalapot választanád?
  3. A befektetési portfóliód mekkora részét tartanád részvényalapban?

Akár bővebb információra van szükséged a választáshoz, akár segítséget szeretnél kérni a témában, itt tudsz velünk kapcsolatba lépni.

 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTPS-sütiket használunk a jobb működésért.