A befektetési alap

Mit kell tudnod a befektetési alapokról?

A befektetési alap a befektetők közös tulajdonában levő olyan pénztömeg, amelyet az alapkezelő kezel előre meghatározott befektetési politika alapján. A befektetők a befektetésük arányában befektetési jegyet kapnak.

 

A befektetési alap létrehozását és kezelését Magyarországon a kollektív befektetési formák és kezelőikről szóló 2014. évi XVI. törvény határozza meg. Egy alapkezelő természetesen több, különböző befektetési politika alapján meghatározott alapot is kezelhet.

A befektetési alapok teljesítményéről a BAMOSZ oldalán kaphatsz bővebb felvilágosítást.

 Mi a befektetési politika?

A befektetési politika minden befektetési alapnál más és más. Ez az a szabályrendszer, amely meghatározza az alapkezelőnek, hogy hova fektetheti be a pénzt. Ettől eltérni nem tud. Rögzített a vállalt kockázati szint, a befektetési időtáv, illetve leírják, hogy mely eszközök közül választhat az alapkezelő és milyen arányban. Ezzel hatással vannak az elérhető hozamokra is.

Mi a befektetési jegy?

A befektetési jegy nevében kibocsátott vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. A befektetési jegy tulajdonosa a befektetési alapnak a befektetési jegyeinek arányában.

Magyarországon jelenleg a  2001. évi CXX. törvény szabályozza. A befektetési jegynek kötelező formai kellékei vannak.

Mire jó a befektetési jegy?

A befektetőknek joga van a befektetési jegyeik arányában a befektetési alap teljesítményéből (hozamából) részesedni.

A közös vagyontömegből az egy befektetési jegyre jutó értéket a befektetési jegy árfolyama mutatja meg, ez nem más, mint az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték.

A nettó eszközértéket folyamatosan ismernie és ismertetnie kell a befektetési alap kezelőjének, ez az érték már a költségektől tisztított érték. Ha az adott befektetési alapba befektető összes befektetési jegy tulajdonos egyszerre kérné vissza a pénzét, akkor ezt az értéket fizetnék nekik vissza.

A befektetési alaphoz kapcsolódó fontos tudnivaló

Bár a befektetési alapok használatával a befektetők egy könnyen hozzáférhető, jól szabályozott lehetőséget kapnak egy megfelelően diverzifikált portfólió felépítésére, a befektetés árfolyamváltozásából adódó kockázat ellen viszont semmilyen törvényi szabályozás nem ad védelmet.
A befektetési alap nettó eszközértéke folyamatosan változik, ez függ az alap tulajdonában levő befektetések értékétől. Eltérően egy bankbetéttől, a befektetési jegyek tulajdonosai a hozamok mellett ezeknek a mögöttes befektetéseknek a kockázataiból is részesednek. Jó hír viszont, hogy a kockázat és a hozam kéz a kézben jár. A magasabb kockázatért a befektetők magasabb hozamkilátást is várnak.

Bár a befektetési jegyek tulajdonosai adják a tőkét a befektetési alapok létrehozásához, ettől függetlenül nincs joguk közvetlenül befolyásolni az alapkezelőt. A részvénytársaságoktól eltérően a befektetési jegyhez nem kapcsolódik szavazati jog. Amennyiben a befektetők nem elégedettek az alapkezelő által nyújtott teljesítménnyel, nyílt végű alap esetében eladhatják a befektetési jegyüket, és akár egy másik befektetési alapba irányíthatják a pénzüket.

A befektetési alapok előnyei

A befektetési alapok lehetővé teszik, hogy az egyes befektetők biztonságosan, egyszerűen és költséghatékonyan, a kockázatok mérséklésével fektessék be a pénzüket.

Likviditás

A nyílt végű befektetési alapok egyik előnye sok más befektetéssel szemben, hogy minimális költséggel bármikor pénzzé tehető bármekkora része.

Kockázat porlasztása

A befektetési alap használatával már önmagában is megvalósul a sok helyen hallható diverzifikáció. Azaz az, hogy a pénzedet ne egyetlen helyre fektesd. Még ha egyetlen befektetési alapot választasz is, akkor is az az egy befektetési alap több száz, de akár több ezer értékpapírból tevődhet össze. Ez számodra annyit jelent, hogy ha az egyik nem jól teljesít, még van mellette sok-sok másik, amelyik kiegyensúlyozza a profitodat.

Méretgazdaságosság útján megvalósuló költséghatékonyság

A méretgazdaságosság a vállalkozások világából már jól ismert. Minél nagyobb az előállított volumen, annál kisebb az egy termékre jutó költség, és így a nyereség növekszik. Ugyanez igaz a befektetésekre is. Vannak értékpapírok, amelyek ára, vagy épp egyéb költsége elvinné az egyedi befektetők hasznát. Befektetési alapon keresztül viszont a költséghatékonyság miatt már megéri ezekkel az irányokkal is foglalkoznia a befektetőknek.

Belépési lehetőség nagybefektetőként

Azáltal, hogy sok befektető egyetlen helyre irányítja a pénzét a befektetési alapon keresztül, te magad is nagybefektetőként jelenhetsz meg. Így számodra is lehetőség nyílik arra, hogy olyan irányokból is profitálhass, amelyekből a belépési limit miatt amúgy nem lenne lehetőséged. Ilyen például az ingatlanalap, ahol a befektetési alapon keresztül profitálhatsz az ingatlanpiacból úgy is, hogy ha nincs pénzed egy egész irodaházat megvenni.

Biztonság

Mivel a befektetési alapokra és az alapkezelőkre nagyon szigorú szabályozások vonatkoznak, így a befektetők biztosak lehetnek abban, hogy a pénzüket olyan helyre irányítják, ahol szigorú ellenőrzéseknek kell megfelelni.

A biztonságot fokozza az alapkezelők információ közlési kötelezettsége, mely betekintési lehetőséget biztosít bárki számára a befektetési alap működésébe.

Szakértelem

A passzívan menedzselt indexkövető alapokat az indulásuk előtt megfelelő gondossággal választják ki. Az aktívan menedzselt alapokat pedig nap mint nap portfólió menedzserek kezelik, akik annak az adott részpiacnak a szakértői.

 

A befektetési alaphoz kapcsolódó főbb fogalmak

Alapkezelő

Az alapkezelő fekteti be a befektetési alapban felhalmozott pénztömeget. Ő határozza meg az alapkezelési szabályzat alapján, hogy konkrétan mely eszközökbe és milyen arányban fekteti az alap vagyonát. Ez az arány nincs kőbe vésve, a befektetési politikának megfelelően bármikor változtathatja.

Alapkezelési, letétkezelési díj

Ezt a díjat a befektetési alap kezelője, illetve letétkezelője számítja fel a vagyonkezelésért. Éves szinten van megállapítva, de napi szinten vonják. Ez számodra annyit jelent, hogy ha az alapkezelési díj 1%, akkor naponta a teljes alapban levő tőkédet az 1% 365-öd részével csökkentik. Az alapkezelési díj a befektetési alapok egyik legnagyobb költségtétele, mivel jellemzően hosszútávú illetve nagyösszegű befektetésekről beszélünk a befektetési alapok kapcsán, így már tizedszázalékos eltérés is jelentős mértékű különbséget jelent.

Letétkezelő

Szervezetileg is elkülönül az alapkezelőtől. Feladatai közé tartozik a befektetési alap számlájának valamint értékpapír számlájának vezetése. Ezen kívül az alapkezelő ellenőrzése, és napi szinten a nettó eszközérték, ezáltal a napi árfolyam megállapítása is.

Forgalmazó

Az értékesítést, adás-vételt, röviden a forgalmazást végzi.

Ezekre mindenképpen figyelj, ha befektetési alapot választasz

Az alap pénzneme

Láttam már nem egyszer, hogy a befektetés devizaneme negatívan hatott a befektetési alap teljesítményére. Hiába teljesített jól a mögöttes befektetés, ha a deviza árfolyamváltozása épp kioltotta ezt. Természetesen egy megfelelően kiválasztott befektetési alapnál ugyanez fordítva is elsülhet.

A másik fontos kérdés a pénznemmel kapcsolatban: milyen pénznemben van a szerződésed? Korábban láttam már euróban nyilvántartott szerződést, amely dollárban nyilvántartott alapokat is kínált. Ekkor az ügyfél a forintját először átváltotta euróra, hogy a vállalt éves díjat befizesse, majd ezt váltották neki tovább dollárra, kifizetésnél meg ugyanezt vissza.

A befektetési alap költségei

A befektetési alap költségei sok mindentől függenek. Az aktív menedzselésnél a portfólió menedzser díját természetesen ki kell fizetni, amelyet megspórolhatsz, ha passzív menedzselést választasz.

A költségekről a TER mutató ad neked bővebb felvilágosítást. Ez a mutató a befektetési alappal összefüggő összes költséget mutatja %-os formában.

Általánosságban elmondható, hogy minél kockázatosabb egy alap, annál magasabb a levont költség. A magasabb költség gyakran együtt jár a magasabb hozamkilátással is, ez viszont nincs kőbe vésve. Van rá sok jó példa, ugyanakkor légy körültekintő, mielőtt pont egy ellenpéldát választasz magadnak.

A befektetési alap adózása

Az adó nem közvetlenül a befektetési alap költsége, kiadásként mégis számolnod kell vele. A befektetési alap adózása ugyanúgy működik, mint bármely más befektetés adózása.

A befektetési alap benchmarkhoz viszonyított eddigi teljesítménye

A benchmark nem más, mint a hasonló helyre fektető befektetési alapok átlaga. Így ha az általad kiválasztott alapot a benchmarkhoz hasonlítod, akkor megtudod, hogy a piaci átlaghoz képest jól vagy épp rosszul teljesít az alap.

Mielőtt ezt kifejteném, egy fontos tény: a befektetések hozama semmilyen módszerrel nem jósolható meg, a múltbéli hozamok nem adnak iránymutatást a jövőbeli teljesítményre nézve.

Ami miatt ezt fontos pontnak tartom az nem más, minthogy ha a hasonló piaci szegmensbe fektető befektetési alapok átlagát (azaz a benchmarkot) eddig sem tudta még utolérni sem az általad kinézett befektetési alap, akkor ne várd, hogy hirtelen megtáltosodik pusztán azért, mert pénzt tettél bele. Mivel a költségeit minden esetben ki kell fizetned, így neked nem mindegy, hogy a többiekhez képest jól teljesít-e.

Az alábbi képen láthatod, hogy az azonos kategórián belül befektető alapok teljesítménye között is jelentős különbség mutatkozik.

A befektetési alapok csoportosítása

A befektetési alap lehet nyilvános és lehet zártkörű.

A zártkörű befektetési alap befektetési jegyeit csak előre meghatározott feltételeknek megfelelő befektetők vásárolhatják meg.

A nyilvános befektetési alap befektetési jegyeiből bárki vásárolhat.

Így ha számodra felkínálják a befektetési alapot megvételre, akkor a fenti csoportosítás valószínűleg nem érint.

A befektetési alapok csoportosítása visszaválthatóság alapján

Visszaválthatóság alapján a befektetési alapok lehetnek nyílt illetve zárt végűek.

A zárt végű befektetési alapnál a befektetési alap a futamidő végén megszűnik, ekkor a befektetési jegy tulajdonosok között a teljes értéket felosztják. Hamarabb viszont a letétkezelő nem váltja vissza a befektetési jegyeket, valamint a jegyzési idő után új befektetési jegyet sem hoz forgalomba. A zárt végű befektetési alapok sokkal régebben léteztek, mint a nyílt végűek, viszont a 30-as évek gazdasági válsága megmutatta ezek hátulütőit. Miután sok ember a zárt vég miatt nem fért a pénzéhez akkor, amikor szüksége lett volna rá, egyre népszerűbbek lettek a nyílt végű befektetési alapok.

A nyílt végű befektetési alapnak nincs lejárata, az alapkezelő folyamatosan adja illetve veszi a befektetési jegyeket a letétkezelő által meghatározott napi árfolyamon. Ez az árfolyam nagyban függ a befektetési politika alapján összeállított befektetési portfólió aktuális teljesítményétől.

A nyílt végű befektetési alapok esetében a saját befektetési jegyedet bármikor eladhatod, és valaki másét bármikor megveheted. Az alap kezelői viszont dönthetnek arról, hogy kibocsátanak-e új befektetési jegyeket, vagy csak a jegyzési időszak alatt létrejövőket fogadják el.

 

Befektetéskezelés szerinti csoportosítás

A befektetési alapokban felhalmozott pénzeszközt aktívan illetve passzívan is lehet kezelni.

Aktív vagyonkezelésről beszélünk, ha egy portfólió menedzser aktívan hoz döntést arról, hogy mely eszköz kerüljön bele a befektetési alap vagyonát képező portfólióba, illetve mely eszköz kerüljön ki onnan. Ennek a megoldásnak előnye, hogy a szakértő az eddigi tapasztalatait felhasználva gyorsan változó (volatil) piacokon is tud előnyös döntést hozni. Hátránya viszont, hogy a szakértőt ki kell fizetni akkor is, ha a piac épp rosszul teljesít.

Passzív vagyonkezelés esetében egy tőzsdei indexet másol az alap összetétele. Ahogyan a tőzsdei indexet alkotó értékpapírok árfolyama változik, annak alapján súlyozza újra teljesen automatikusan a rendszer a befektetési alapban található eszközöket. Alapvetően a piac teljesítményét másolja le. Emelkedő piacokon megfelelő eredményt tud elérni, további előnye, hogy az aktív vagyonkezeléshez képest olcsó. Hátránya viszont, hogy nincs lehetősége eltérni az adott tőzsdei indextől, így sok cég esetében épp a felfutó szakaszból marad ki. Ilyen menedzselést valósít meg az indexkövető alap illetve az ETF.

A befektetés típusa szerinti csoportosítás

Ingatlan alapok

Az ingatlanalap ingatlanfejlesztésbe, ingatlan kezelésbe fektet. Ez történhet közvetlen (fizikailag is van ingatlanvagyona) vagy közvetett (csak más ingatlanalapot vesz meg) módon.

Értékpapír alapok:

• Likviditási alapok: olyan eszközökbe fektet, amelynek a futamideje nem haladja meg a 3 hónapot.
• Pénzpiaci alapok: hasonlít a likviditási alapokhoz, annyi különbséggel, hogy az eszközök futamideje nem haladja meg az 1 évet.
• Kötvényalapok: az állampapírokat, vállalati kötvényeket tartalmazó, viszonylag alacsony kockázatú (mérsékelten ingadozó árfolyamú) alapokat nevezzük így. Lejáratuk szerint lehetnek rövid kötvényalapok (futamideje 1–3 év), illetve hosszú kötvényalapok (futamideje meghaladja a 3 évet)
• Vegyes alapok: tartalmaznak kötvényeket és részvényeket is. Arányaik szerint lehetnek kötvénytúlsúlyos befektetési alapok, valamint részvénytúlsúlyos befektetési alapok.
• Részvényalap: a legalább 70%-ban részvényeket tartalmazó eszközalapok megnevezése. Ezek árfolyamingadozása jelentős lehet, így az átlagosnál magasabb kockázati besorolású befektetési alapok. Ezek a megoldások jellemzően hosszabb távra történő befektetésre ajánlottak, a hosszabb időtávon a többi eszközalaphoz képest magasabb hozamkilátással bírnak.

Egyéb besorolás szerinti alapok:

• Származtatott alapok: származtatott ügyletekbe (határidős, opciós ügyletek) fektető alapok
• Alapok alapjai: más befektetési alapokba fektető befektetési alap
• Árupiaci alapok: árupiaci termékekbe (olaj, ipari fém, nemesfém, mezőgazdasági termények) fektet. Az árupiaci termékek nincsenek a tulajdonában, csupán ezek árfolyamváltozásából ér el eredményeket.

A befektetési alapokat sokféleképpen lehet csoportosítani, akár garancia szint szerint (garantált alapok), pénzkezelés módja szerint (indexkövető alapok), vagy akár úgy, hogy mekkora részben tartalmaznak hazai és külföldi értékpapírokat (nemzetközi alapok).

 

Hogyan tudsz befektetési alapba fektetni?

Befektetési alapba két úton tudsz fektetni, mindkét esetben a BEVA és az OBA áll mögötted. A BEVA akkor teljesít, ha a befektetésed tűnne el (pl. bűncselekmény miatt), az OBA  pedig akkor, ha pl. a számlavezető bank mondana csődöt. A rossz befektetési döntésekből eredő károkért egyik sem vállal felelősséget.

Bankban, értékpapír számlán keresztül

Ekkor banki jogviszonyon keresztül helyezed el a pénzedet. Figyelj arra, hogy nem minden bank forgalmaz minden befektetési alapot, így számlanyitás előtt tájékozódj megfelelően.

Biztosítón keresztül

Befektetési egységhez kötött (Unit-linked) biztosításon keresztül. Ekkor választhatsz egyösszegű illetve folyamatos díjas megoldások közül.

Figyelj arra, hogy főleg a folyamatos díjas konstrukciók hosszú távra terveznek, a szerződések mögötti befektetési alapok teljesítménye között pedig jelentős eltérés is lehet. Aláírás előtt megfelelően tanulmányozd, hogy neked való-e az adott szerződés, mivel ezek a szerződések a szerződés első három évében vonják le a legtöbb költséget. Így ha nem megfelelően választasz, akkor hozam helyett leginkább költségeket kapsz.

A befektetési alapok kockázata

Nincs olyan befektetés, amely valamennyi kockázatot ne rejtene magában, ez alól a befektetési alapok sem kivételek. Most a legfontosabb kockázatokról ejtünk néhány szót.

Likviditási kockázat

A befektetési alapba azért irányítod a pénzedet, hogy adott kockázati szint mellett termeljen. Az alapkezelőnek olyan döntéseket kell hoznia, amelyek ezt kiszolgálják. A befektetési jegyeket bármikor bárki visszaválthatja, ezt normál működés során ki tudják szolgálni. A likviditási kockázat azt jelenti, hogy egy pánik esetén nem biztos, hogy a pénzedhez jutsz. Lehet, hogy felfüggesztik az alap befektetési jegyeinek kereskedését, vagy a mögöttes befektetéseket értékesítik áron alul. Ez számodra nyomott árfolyamot jelent visszaváltásnál.

Partnerkockázat

Bár az alapkezelő a mögöttes befektetéseket nagyon alaposan átnézi, egy váratlan piaci helyzetre nincs hatása. A leggondosabb választás esetén is előfordulhat, hogy csődbe megy az a vállalat, ahova a pénzt irányította. Ekkor az alap azon része nulla értékre csökken.

Devizaárfolyam miatti kockázat

A befektetési alapok legnagyobb része nem forintban fektet be. Ez számodra azt jelenti, hogy ha a forint gyengül az adott devizához képest, akkor ugyanakkora befektetésért többet kell fizetned. Ekkor a forintban kifejezett értéknél árfolyamemelkedést látsz, a forint erősödésénél pedig árfolyam csökkenést. A devizaárfolyam miatti kockázat számodra két dolgot jelent:

• azt is, hogy bár a befektetés irányát ki tudod választani, nincs ráhatásod a forint árfolyamára
• mivel időbeli eltérés van a vételi / eladási megbízás befogadása és végrehajtása között, számodra nem ismert az az árfolyam, amelyen a megbízásodat végrehajtják.

Kamatszint miatti kockázat

A befektetők álma a magas hozam alacsony kockázat mellett. A kamatszint miatti kockázat hatását akkor láthatod, ha a kockázatmentes, vagy nagyon alacsony kockázatú befektetéseken elérhető hozam nő. Ekkorvagy plusz hozamot várnak el a kockázatosabb formáktól, vagy átirányítják máshova a pénzüket. Ha az átirányítás jelentős mértékű, akkkor árfolyameséssel párosul.

Összefoglalás

A befektetési alapok használatával lehetőséged van arra, hogy a befektetési portfóliódat diverzifikáld úgy is, hogy ha nem áll a rendelkezésedre nagy összeg. Ugyan a banki lekötésekkel szemben itt a befektetések kockázatából is részesülsz, viszont a befektetések hozamát is megosztják veled.

Bármely befektető igényének megfelelő összetételű és kockázati szintű befektetési alap elérhető a számodra, ez viszont nem azt jelenti, hogy bármelyik befektetési alap a te számodra is megfelelő.

Választás előtt tervezd meg a befektetés időtávját valamint a kockázati szintjét előre határozd meg a céljaidnak megfelelően. Ebben szívesen segítek neked, itt tudsz velünk kapcsolatba lépni.

Ezt a cikket angolul és németül is elérheted
	The mutual fund
	Der Investmentfonds