A származtatott ügylet, más néven derivatíva
A származtatott ügylet olyan szerződés, amelynek értéke valamely más termék árából származik. Innen is a neve, amelyet hívnak még derivatívának is.
A származtatott ügyletek eleinte a mezőgazdaságra és a bányászatra korlátozódtak. Azaz azokra a területekre, ahol a felkínált termék csak később fog a rendelkezésünkre állni, de a termelők szeretnék a kockázatukat minimalizálni azáltal, hogy biztosan tudják, hogy lesz vevő a termékre.
Ez mára kibővült, így most már nem csak a nyersanyagokra gondolhatunk a derivatívák kapcsán, hanem bármely más termék (részvény, valuta stb) vagy akár esemény (infláció, kamatláb, időjárás) is szóba kerülhet. Ezt a terméket mögöttes terméknek vagy alapterméknek hívjuk.
A származtatott ügylet célja
Kockázatcsökkentés
Fedezeti ügyletként is használhatod a derivatívákat.
Klasszikus példa a már említett mezőgazdaság.
Pl.: most még nem áll a rendelkezésedre az adott termék (mert mondjuk búzát szeretnél eladni, de épp vetés ideje van még csak). Határidős ügylet kötése teszi lehetővé számodra, hogy egy későbbi időpontban előre rögzített áron jó árat kapsz a termékedért (akkor, amikor aktuális lesz az adás-vétel). Ezáltal az azonnali (spot) árak változása nem jelent rizikót.
Ugyanez fordítva is igaz, ha te venni szeretnél, de még nem most, hanem csak valamivel később.
Miért kell kockázatot csökkenteni derivatívával?
Felmerülhet benned a kérdés, hogy ha piacképes a terméke, akkor miért nem akkor adja el a termelő, amikor már rendelkezésre áll. Elvégre ott és akkor piaci áron egy jó termékért akár többet is kaphat.
Van, aki vállalja ezt a kockázatot, nekik nincs szükségük erre a megoldásra. Ám ha azt szeretnéd tudni, hogy akkor is megtérül-e a termelés (sok-sok tonna búza és kukorica esetén is), ha esetleg van egy piaci visszaesés, akkor viszont kifejezetten jól jön.
Vevőként pedig, ha a vállalkozásodnak magasak a nyersanyagigényei, ezáltal biztosíthatod, hogy előre ismert áron szerezheted ezeket be. Ez pedig a cash-flow tervezésednél és a cég likviditásának fenntartásánál válik előnyödre.
Spekuláció
Többlethozam reményében vállalt kockázat.
Abban reménykedsz, hogy a rögzített áron megvásárolt termék későbbi spot ára ehhez képest magasabb lesz.
Arbitrázs
Ez kockázatmentes nyereséget jelent. Ritkábban fordul elő, csak akkor tudsz ezzel élni, ha van arra lehetőséged, hogy egy adott termékkel két külön piacon is kereskedj. Az egyiken megveszed olcsóbban, a másikon pedig azonnal eladod drágábban.
A származtatott ügylet típusai
Határidős ügyletek
Az adásvétel egy későbbi, előre rögzített időpontban, előre rögzített áron történik meg. Ezt használják a kockázatok csökkentésére.
Későbbi időpontban történő üzletkötést jelent. Nagyban hasonlít az azonnali (spot) ügylethez, a különbség csak az időpont. Ez ugyanis egy szintén rögzített későbbi időpontban történik.
Két névvel is találkozhatsz ezzel kapcsolatban:
- futures: tőzsdén kereskedett határidős ügyletek
- forward: tőzsdén kívüli határidős ügyletek
Mind a kettő ugyanazt jelenti, csak a kereskedés helyszíne változik.
A határidős ügyletek és a tőkeáttétel
Határidős ügyletek esetében nem kell a teljes ellenértékkel rendelkezned, annak csak egy, a szolgáltató által meghatározott részét kell letétbe helyezned. Ezáltal lehetőséged van arra, hogy a tényleges lehetőségeidnél nagyobb pozíciót is felvegyél.
Ez lényegében ugyanúgy működik, mintha hitelből vásárolnál. Előnye, hogy valaki más pénzén érhetsz el nagyobb nyereséget, ám ha rosszul kalkulálsz, a veszteségeidre is érvényesek ezek a szorzók.
Opció
A határidős ügylethez hasonlít annyiban, hogy szintén egy jövőbeni időpontban történik a kereskedés, de ekkor az egyik félnek (akár az eladónak, akár a vevőnek) van lehetősége arra, hogy visszalépjen. Természetesen mind a két fél részére nem lenne értelme a visszalépést biztosítani, mert akkor nem jönnének létre opciós ügyletek. Elvégre ekkor a normál piaci áron történne csak a kereskedés.
Azok számára előnyös az opciós ügylet használata, akik rutinosak, rendszeresen kereskednek (pl. alapanyagot, üzemanyagot vásárolnak vagy adnak el), így számukra az átlagár fontosabb, mint 1-1 ügyleten realizált eredmény.
Az opciós ügylet szereplői
Ahogy fentebb már írtam, itt az egyik fél megteheti, hogy az aktuális piaci változások függvényében vagy elfogadja és végrehajtja a korábban megkötött szerződést úgy, ahogy az előre rögzítve lett, vagy visszalép tőle.
Így egy opciós ügylet kapcsán 2 szereplőről beszélhetünk:
- Jogosult: ő az, aki visszaléphet (akár a vevői, akár az eladói oldalról)
- Kötelezett: szintén lehet akár vevő, akár eladó, neki nincs döntési lehetősége
Elnevezések az opciós ügylet kapcsán
Mivel 2 szereplője van a történetnek, ennek megfelelően 4 lehetőségről beszélhetünk, amelyek természetesen párban vannak:
- vételi jog (ezzel szemben áll az eladási kötelezettség): lehetőségünk van az alapterméket megvásárolni, de vissza is léphetünk
- vételi kötelezettség (ezzel szemben áll az eladási jog): kötelezettségünk van az alapterméket megvásárolni
- eladási jog (nyilván a vételi kötelezettség van vele szemben): jogunk van visszalépni az eladástól, de élhetünk is vele
- eladási kötelezettség (a párja a vételi jog): kötelező az előre meghatározott áron értékesíteni az alapterméket
Angol elnevezés
A jogosult az mindig a Long (hosszú) pozíciót veszi fel, míg a kötelezett a Short (rövid) pozíciót.
Az angol elnevezés abból indul ki, hogy az opció kinek ad jogot: a vevőnek vagy az eladónak.
- Put opció: a jog az eladóé
- Call opció: a jog a vevőé
Táblázatban ezt így lehetne összefoglalni:
| Jog | Kötelezettség | |
|---|---|---|
| Vételi | Long call | Short put |
| Eladási | Long put | Short call |
Az angol és a magyar így fésülhető össze párokba:
| Jog <-> Kötelezettség | ||
|---|---|---|
| Vételi jog Long call |
<-> | Eladási kötelezettség Short call |
| Eladási jog Long put |
<-> | Vételi kötelezettség Short put |
Mikor jársz jól az opciós ügylettel?
Amikor eldöntöd, hogy akár vásárlási akár eladási jogot szeretnél, akkor nyilván van egy elképzelésed arról, hogy mire az opció lejár, addigra a piaci árak vélhetően merre mozdulnak majd. Nyilván csak akkor fogsz a jogoddal élni, ha az számodra nyereséget jelent, tehát:
- eladási joggal akkor élsz, ha a rögzített ár a piaci ár fölött van (magyarán drágábban tudsz eladni, mint a normál piaci szereplő)
- vételi joggal csak akkor fogsz élni, hogy ha a rögzített ár az aktuális piaci ár alatt van
A kötelezett fél nyilván ennek pont az ellenkezőjében reménykedik, mivel neki nincs mérlegelési lehetősége abban, hogy végrehajtja-e a szerződésben foglaltakat. Természetesen őt az esetleges veszteségért kárpótolhajta a jogosult által fizetett opciós díj.
Annak alapján, hogy az adott pillanatban jól jársz-e az opcióval, 3 lehetőségről beszélhetünk:
- ITM in the money: azonnali lehívásnál (ha ott és azonnal zárna az opciód) nyereséged lenne, azaz vételnél az ár a rögzített árfolyam fölött, eladásnál pedig alatt van.
- OTM out of the money: veszteséged lenne azonnali lehívásnál.
- ATM at the money: nullszaldós eredményed lenne, a piaci ár pont a rögzített ár, így mindegy, hogy melyikkel élsz
Az opció típusai
Attól függően, hogy mikor hívhatod le az opciót, beszélhetünk különböző típusokról.
- Amerikai: a lejáratig bármikor lehívható
- Európai: csak a lejárat napján hívható le
- Bermuda: az amerikai és az európai között helyezkedik el, a lejáratkor, illetve előtte meghatározott napokon hívható le
- Ázsiai: a nyereséget az átlagárra határozzák meg, nem a lehíváskori árra vetítve
- Barrier: csak akkor hívható le, ha az alaptermék valamilyen határt átlépett (akár fölfelé, lefelé) vagy épp nem lépett át.
Opciószerűen viselkedő értékpapírok
Akár a kibocsátónak (mint eladónak), akár a befektetőnek (mint vevőnek) van lehetősége arra, hogy olyan értékpapírt válasszon, amely hasonlóan viselkedik mint az opció. Ezt általában a kötvények és részvények témakörében találod.
- átváltoztatható kötvény: normál mezei kötvényként kezdi a pályafutását, annyi különbséggel, hogy a lejáratkor a tulajdonos dönthet úgy, hogy nem a tőkét és a megszolgált kamatot kéri, hanem egy előre meghatározott mennyiségű törzsrészvényt és a későbbi osztalékot.
- visszahívható kötvény: A kibocsátónak biztosít jogokat. Amennyiben a kibocsátó számára a piaci kamatlábak kedvezőtlenül alakulnak (pl.: a kötvény kamata már termelhető ki), akkor a visszahívható kötvény jogot biztosít arra, hogy a kibocsátó a lejárat előtt visszavásárolja a kötvényt egy előre meghatározott visszahívási árfolyamon.
- visszaváltható kötvény: A kötvény tulajdonosának ad lehetőséget arra, hogy visszaváltsa a kötvényt a lejárat előtt. (pl. akkor, ha a pénzpiaci kamatlábak magasabbak, mint a kötvény névleges kamata).
Csereügylet
Valamilyen pénzáramlást egy másikra cserélünk. A két pénzáram eltérhet a pénznemben, a kamatlábban, vagy bármely más tulajdonságában.
Ennek idehaza is ismert neve a swap ügylet. Két leggyakrabb formája:
- Devizacsere
- Kamatcsere
Kamatcsere
A két szerződés pénzneme azonos, de az egyik mondjuk fix kamatozással bír, a másik pedig változóval. A kamatkockázat csökkentésére szolgál.
Miért éri meg kamatcsere ügyletet kötni?
Ezt jellemzően nagybefektetők (pl. vállalatok) használják, ahol komolyabb eltérések lehetnek néhány tized % miatt is.
Amennyiben a swap ügylet vevője az egyik típusú hitelt (pl. változó kamatozásút) kedvezőbb feltételekkel tudja felvenni, de számára a változó kamatozású lenne előnyösebb, akkor felveszi a fix kamatozásút, majd kamatcsere szerződést köt. Bár ennek is vannak költségei, de összességében jobban járt, mintha nem lépett volna, vagy eredetileg is a változó kamatozásút vette volna fel.
Devizacsere
Hasonlít a kamatcseréhez, csak épp annak a fordítottja. Itt a szerződés kamatlába azonos, de 2 eltérő pénznem jelenik meg. Ezzel a devizakockázat mérsékelhető.
Miért éri meg devizacsere ügyletet kötni?
Adott egy vállalat, amely több pénznemben felvehető, és így eltérő kondíciójú hitelek közül választhat. Az egyik pénznemre lenne szüksége, de a másik pénznemben kedvezőbb a hitel. Megoldás? Devizaswap.
A származtatott ügylet kereskedése
Lehetőséged van tőzsdei illetve tőzsdén kívüli kereskedésre is. Mind a kettőnek megvan a maga előnye és hátránya.
| Főbb tulajdonságok: | |
|---|---|
| Tőzsdei kereskedés | Tőzsdén kívüli (OTC) |
| Szabályozott piac | Nem szabályozott piac |
| Olcsóbb, likvidebb | Bonyolultabb, drágább, kevésbé likvid |
| Standardizált termékek és megoldások | Egyedi termékek és megoldások |
| A standardizáltságból adódóan kevés számú lejáratra köthető | Bármilyen lejáratra köthető |
| A partnerkockázat minimális | A partnerkockázat magasabb |
| Letét szükséges | Nincs szükség letétre |
| Napi elszámolás | Nincs napi elszámolás |
A partnerkockázat csökkentése
A tőzsdén kívüli ügyleteknél a vevő és az eladó egymással köt üzletet, és az elszámolás is kettejük között zajlik. Ám vannak olyan esetek, amikor a vevő vagy az eladó nem tud (esetleg nem akar) eleget tenni szerződéses kötelezettségeinek. Ekkor a másik felet veszteség éri.
Ekkor jön jól, hogy a tőzsdei kereskedés során az elszámolóházzal van kapcsolatban a vevő is és az eladó is. Technikailag tehát így néz ki:
Vevő <->Elszámolóház<->Eladó
Így ha valamelyik fél esetleg nem teljesít, akkor az az elszámolóház kockázata. Az elszámolóház rizikóját pedig a letét és a napi elszámolás csökkenti.
A napi elszámolás jelentése: minden nap számszerűsítik a nyereséget (amit megkap az adott szereplő), valamint a veszteséget (ezt pedig a számlájáról vagy levonják, vagy felszólítják befizetésre, amit ha nem tud teljesíteni, akkor zárják a pozíciót.)
A származtatott ügylet vállalkozások esetében, számviteli megközelítéssel
A derivatívákat természetesen nem csak akkor használhatod, ha magánszemélyként fektetsz be. Mi több, pont a vállalkozások által mozgatott nagyobb tőke és a piaci termelésük miatt szükséges számukra ezek alkalmazása. A számviteli törvény pedig segítséget nyújt abban, hogy mit kell figyelembe venned akkor, hogy ha vállalkozásként alkalmaznál derivatívát.
A derivatíva értéke
Első lépésként nézzük meg, hogy milyen értéken kerülhet be a könyvekbe.
A származtatott ügylet valós értéke
Az az összeg, amelyért egy eszköz eladható-megvehető. Gyakorlatilag a szokásos piaci feltételek mellett értelmezhető piaci érték. Valós érték a rendelkezésre álló információk alapján lehet olyan piaci érték, amely
- a tőzsdén jegyzett árfolyam, ha a pénzügyi instrumentum a tőzsdén forgalmazott és van tőzsdén jegyzett ára, árfolyama,
- a két fél szabad megállapodása szerinti ár, ha a pénzügyi instrumentumnak nincs tőzsdén jegyzett ára, árfolyama, de tőzsdén kívüli piacon kialakult, a piaci ár tendenciáját megfelelően tükröző árajánlatokkal, illetve az üzleti év során történt értékesítés adataival rendelkezik, amely a piaci értékítéletet az értékelés időpontjában megfelelően jellemzi,
- az előzőek hiányában a pénzügyi instrumentum összetevőinek, vagy hasonló pénzügyi instrumentumoknak a piaci ára alapján meghatározott érték (számított piaci érték),
Ezen kívül nyilván lehet az általános értékelési eljárásokkal meghatározott, a piaci árat elfogadhatóan közelítő érték;
A származtatott ügylet belső értéke
A belső érték az ügylet tárgyát képező eszköz aktuális piaci értékének (valós értékének), valamint a kötési áron számított értékének a különbözete.
Kamat swap ügylet esetén belső érték az aktuális változó kamatláb és a fix kamatláb alapján a névleges tőkeösszegre számított, a hátralévő lejárati időre jutó kamatkülönbözet;
A származékos ügylet a számvitelben
Mivel ez a téma nagyon messzire vezet, így csak a főbb irányelveket nézzük meg.
- Mivel ezek az ügyletek egy későbbi időszakot érintenek, így az értékét (a bekerülési értéket és az ellenértéket) az időbeli elhatárolások között kell feltüntetni minden esetben.
- Az értékelést a piaci mozgásoktól függetlenül a mérlegforduló napján el kell végezned.
- A számviteli mérleg a számvitel alapelveit alkalmazza, így (pl. a valódiság és a világosság elve alapján) bármikor lehetőséged van arra, hogy a származékos ügyletet fedezeti ügyletként jelölj meg.
