Hogyan veszíts pénzt a befektetéseden?

Mit tegyél, ha veszteséget szeretnél, avagy a kisbefektetői hiba

Arra, hogy hogyan nyerj, sokféle jó megoldás létezik, de ennek mindegyike magában foglalja, hogy az itt felsorolt hibákat nem követik el. Alapvető kisbefektetői hiba sok van, most a leggyakrabban előfordulók jönnek.

Ezeket a hibákat elkerülve sokkal könnyebb nyerned a befektetéseden.

Az elsőszámú kisbefektetői hiba, amikor tapasztalat és tudás nélkül vágsz bele.

Ezt szokták még „a kisbefektető tragédiája”-ként is aposztrofálni. Hogy is néz ez ki?

Az átlag kisbefektető önmagától nem sokszor mutat érdeklődést azok iránt az eszközök iránt, ahol az árfolyam lent van. Valamiért úgy gondolják, hogy ha olcsó, akkor az nem jó, mert ha eddig sem nőtt, ezután sem fog. Így a kutyának sem kell.

Pedig ez egy vételhez alkalmas helyzet, amit a nagybefektetők tudnak, és amit amúgy a zöldségesnél is tud mindenki.
Elvégre a paradicsomra sem mondod azt a nyár közepén, hogy most ugyan olcsó a szép és mosolygós termés, de nem főzünk lecsót, hanem megvárjuk, míg februárban aranyáron lesz a hozzávaló.

Csak a befektetéseknél sokaknál nem áll össze, hogy alacsony árnál venni szoktak, magasnál meg eladni.

Mi történik, amikor a nagybefektetők alulértékelt eszközt látnak?

A kisbefektetői hiba, ha nem figyeled a nagyokat. Amikor a nagyok olyan eszközt látnak, aminek az ára lent van, de amúgy az értéke, vagy legalábbis a várható értéke magas (ezt hívják alulértékeltségnek) elkezdenek pénzt önteni ebbe az eszközbe. A megnövekedett kereslet miatt ennek az ára is elindul felfelé.

Minél inkább arról szólnak a hírek a TV-ben, a rádióban vagy az újságokban, hogy emelkednek az árfolyamok, a kisbefektetők annál inkább érdeklődnek iránta. Így jön a következő kisbefektetői hiba, amikor beszállnak az emelkedő szakasz vége felé.

Az, aki ért a pénzügyekhez, az különböző mutatókból vagy épp összefüggésekből már látja, hogy egy eszköz esetleg túlértékelt, így ideje kiszállni, még mielőtt késő. Elvégre az árfolyamnyereség elérésének legegyszerűbb módszere, ha olcsón veszel, drágán eladsz. Csak tudni kell, hogy mikor mit kell lépned.

A kisbefektető viszont nem ismeri a játékszabályokat, így zuhanás után adja el. Megvette drágán, eladja olcsón.
Azaz összefoglalva, a kisbefektetői hiba, amiért veszteség éri őket, mert vesznek, amikor már inkább eladni kellene, és eladnak, amikor vételi lehetőség van.

Még mielőtt megkérded, hogy akkor a nagyok csak nyernek, a válasz, hogy nem. Árfolyamesés előfordulhat akkor is, amikor egy külső tényező hat a folyamatokra. Más kérdés, hogy a tudásuk miatt nagyok nem sétálnak bele olyan könnyen azokba a hibákba, amiket itt is láthatsz, így közel sem viseli meg őket annyira.

Az érzelmek belekeverése szintén kisbefektetői hiba

A pénzügyek a számok világa. Nyilván örülhetsz a sikereidnek, élvezheted az elért eredményt, de ezeket utólag tedd.
Ha valaminek nincs helye a pénzügyekben, akkor azok az érzelmek. Az átlag kisbefektetőt azért éri sokszor veszteség, mert belekeveri az érzelmeket, vagy adott esetben csak ezeket használja. Legtöbbször a félelmet és a kapzsiságot.

A félelem

Félni sok mindentől félhet, a végeredmény jellemzően veszteség.

Félhet a kimaradásból, ezért akkor is beszáll, amikor már nagyon nem kellene, vagy épp olyan helyre is, ahova csak az ismerősök miatt száll be. Elvégre ha minden barátja jónak tartja, félhet attól, hogy mit fognak hozzá szólni, ha más a véleménye.

A félelem megjelenik pánikként is, amikor az árfolyam lefelé mozdul. Ekkor nem kivár, hanem menekül, azaz ebben az esetben a kisbefektetői hiba az, amikor realizálja a veszteségét.

A kapzsiság

A kapzsiság pedig a józan eszet írja felül.

Amikor azt hallja a kisbefektető, hogy valaki magas hozamot ígér, emellé még garanciaként azt mondja, amit hallani akar, de alátámasztani már nem tudja, akkor nem elgondolkodik, hanem igent mond. A kisbefektetői hiba, hogy a magas hozam ígérete felülír mindent.

 

 

Kisbefektetői hiba, amikor nem a megfelelő perspektívából szemléled

Amikor túl közel vagy valamihez, akkor elveszlik a lényeg. Infó nélkül, a teljes kép átlátása nélkül pedig eszméletlen nehéz jó döntést hozni.

Rossz helyre szállsz be

Amikor nem lépsz egyet hátra, és nem látod a teljes helyzetet, akkor nagyon könnyen belefuthatsz abba, hogy egy olyan helyzetre mondasz igent, amely egyáltalán nem illeszkedik a céljaidhoz. Ez vagy akkor kerül majd neked sokba, amikor mégis kiszállnál belőle, vagy akkor, amikor nem azt az eredményt éred el, mint tervezted.

Rosszkor szállsz ki

A nem megfelelő perspektíva problémája megjelenhet akkor is, amikor a megfelelő eszközt választottad, de éppen 1-1 részlet miatt olyankor szállsz ki egy helyzetből, amikor még nem feltétlen kellene.

Ez az 1-1 részlet lehet akár valamilyen mutató, vagy valamilyen más helyzethez hasonlóság. Ezt viszont felülírhatják más események, mivel minden helyzet kissé eltér. A számodra legjobb kiszállási pont meghatározása nem egyszerű, mi több, nehéz is tud lenni, főleg összetettebb helyzetben. Ezért is láthatod azt, hogy neves elemzők is szoktak vitatkozni azon, hogy konkrétan mi az, ami várható.

Nem a megfelelő forrásra támaszkodsz.

A helyzetet tovább rontja, amikor a te pénzügyi tanácsadód a TV és a rádió.

Ugyanúgy, mint bármely más szakma képviselői, mondjuk az orvosok, a tanárok, de akár egy jó séf is, egy megbízható pénzügyi tanácsadó is éveket tanul azért, hogy a saját munkáját megfelelő szinten tudja elvégezni. Ezt pedig egy olyan TV műsor nem tudja pótolni, amely a szenzációból él.

A TV-ben jellemzően csak az olyan híreket fogod hallani, amelyek az átlagember figyelmét felkelti, mindezt olyan szinten, amit mindenki megért.
Ilyen szintű híreket hallhatsz, hogy

• a tőzsdei árfolyamok minden idők legmagasabb szintjén vannak, szárnyalnak a részvények,
• a jegybank kamatot emelt,
• sokan keresik a befektetési célú ingatlant.

Ez eddig szép és jó, de nem tudsz semmit az események hátteréről, így csak olyan dolgokat nem fogsz ebből megtudni, hogy

• miért történik,
• meddig tart még az adott esemény
• milyen következmény várható és mindez milyen időtávon

Azaz csak az nem derül ki, hogy számodra mi a helyes lépés, mit tudsz ezzel az infóval kezdeni. Ennek pedig egyenes következménye a rossz döntés.

Egy szuper irány kiválasztása is gyakori kisbefektetői hiba

Azaz ha veszteséget szeretnél (magyarán ragaszkodsz a kisbefektetői hiba létéhez 🙂 ), akkor válassz magadnak egyetlen tuti befektetést, ami szerinted megfelel minden célodnak. Természetesen nem muszáj ismerned ezt az eszközt, elég, ha ezt mondják róla. A kisbefektetők sokszor szenvednek el veszteséget a diverzifikáció hiánya miatt.

Nem véletlen, hogy sok befektetés létezik. Ezek között oszd meg a pénzedet.

A diverzifikáció hibás használata

Vannak, akik már igyekeznek használni a megosztást. Ettől függetlenül, legfőképp a hiányos ismeretek miatt nem tudják, hogy miből is lehetne választani. Ennek egyenes hozománya az a kisbefektetői hiba, amikor gyakorlatilag ugyanazt a tudású és tulajdonságú eszközt választják, csak más-más névvel ellátva.

Ebben az esetben ne lepődj meg, hogy ha felfelé teljesen együtt mozdultak, akkor lefelé menve is ugyanezt a hatást fogod látni, így valójában nincs diverzifikálva a portfólód akkor sem, hogy ha amúgy több különböző eszközbe fektettél.

A diverzifikáció helyes használata

Ebben az esetben az elérhető hozamod nem csökken nagy mértékben, ellenben a kockázatod annál inkább zuhan.

Eszközök közötti diverzifikáció

Amennyit az egyik eszközzel veszíthetsz, azt a másikkal kitermeled.

Nem szükséges, hogy kezelhetetlen irányba oszd meg a pénzedet, de sok választási lehetőséged van:

• eszközosztályok szerinti diverzifikáció (pl.: részvény, kötvény)
• földrajzi terület szerinti diverzifikáció (pl.: fejlődő országok, fejlett országok)
• részvények esetében 1-1 tulajdonsággal bíró részvény

Időbeli diverzifikáció

Az időben eltérő céljaidhoz olyan eszközöket választasz, amelyeknek az ajánlott időtávja erre az időtávra esik. Ez többek között két dolgot foglal magában:

• a célok rendszeres felülvizsgálata, jellemzően félévente-évente: Amihez 10 éve még 15 év kellett, ahhoz most már nem kell, csak 5, így más eszköz való hozzá.
• az időbeli korlát megfelelő használata: kezeld az időt szabadon

Az időbeli korlát

Nem véletlen, hogy a részvényeket 5 éven túli időtávra ajánlják, de az ajánlott időtávokat megfigyelheted bármely más eszköznél is. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy addig ott is kell csücsülnie a pénzednek.

Az időbeli korlát értelmezése

Ez összesen annyit jelent, hogy tervezz úgy, hogy tehetsz amit akarsz, de a piac nem hozzád igazodik.

Tegyük fel, hogy egy növekedési potenciállal rendelkező irányt kiválasztottál. Jelenleg úgy tűnik, hogy 2 év múlva éri el az árfolyam azt a szintet, ahol ki szeretnél szállni. Azaz megfelelő elemzés után az látszik, hogy most ugyan még nagyon lent van az árfolyam, lehet egy darabig még lent is marad, de ez alatt a 2 év alatt rendeződik minden, és jelentős árfolyam emelkedést tapasztalsz majd meg.
Az időbeli korlát nélküliség itt annyit jelent, hogy ha nem 2 év a szükséges idő, hanem 5, akkor sem esel kétségbe. Elvégre az elemző nem jós. Van, amit kiolvas a számokból, de van, amit nem láthat előre.

Az időbeli korlát és ajánlott időtáv rossz használata, mint kisbefektetői hiba

A kisbefektetői hiba ott kezdődik, hogy olyan pénzeket is elhelyez ilyen eszközökben a várható növekedés és nyereség reményében, amelyre viszonylag rövid időn belül szüksége van, és teszi ezt úgy, hogy nincs alternatíva. Mondjuk 1-2 éven belül életbe vágó a számára, hogy legalább a tőke visszajöjjön, de ha lehet nyerjen is rajta és nincs egy felépített vésztartalék. Ezt pedig innentől leginkább hazárdjátéknak nevezhetjük, ami ha nem jön be, akkor veszteséget és teljesen szükségtelen stresszt okoz.

Ha szeretnéd ezeket a hibákat elkerülni, vagy csak kérdésed van, itt tudsz velünk kapcsolatba lépni. Véleményedet szívesen olvasom a közösségi médiák kommentjeiben is.