Likviditási mutatók – mit mutatnak meg és hogyan használd
A vállalkozás pénzügyi helyzetére sok minden van hatással, így a likviditás fenntartását célszerű figyelemmel kísérni. Ehhez ad segítséget több likviditási mutató is.
A likviditási helyzet
A likviditásról korábban már olvashattál, így most csak dióhéjban következzen az áttekintés.
A likviditás nem más, mint a vállalkozás azon képessége, hogy a kötelezettségeit ki tudja elégíteni.
Nem mindegy azonban, hogy ezt csak általában képes megtenni, vagy bármikor. Mint ahogyan az sem mindegy, hogy ezt milyen áron képes megtenni. El kell halasztania valami mást, hogy fizetni tudjon, vagy könnyedén képes rá.
Alapfogalmak a likviditás nyomon követéséhez és a likviditási mutatók kiszámításához
Ezeket az információkat a mérlegből tudod kinyerni (akkor is, ha nem a saját céged esetében vizsgálod), illetve a könyvelőd tud ebben segíteni.
Rövid lejáratú kötelezettségek
Az 1 évet nem meghaladó kötelezettség. Ez lehet:
- Rövid lejáratú kölcsönök, hitelek (1 évet nem meghaladó futamidővel rendelkeznek)
- Hosszú lejáratú kölcsönök, hitelek 1 éven belül esedékes törlesztőrészlete
- Vevőktől kapott előlegek
- Szállítók felé fennálló tartozások
- Egyéb, rövid lejáratú kötelezettségek (akár adófizetési kötelezettség)
Forgóeszköz
A forgóeszköz a vállalkozást 1 éven belül szolgálja. Ezek lehetnek:
- Készletek
- Követelések (pl.: vevőkkel szemben, de bárki mással szemben is fennállhat.)
- Pénzeszközök (házipénztár és bankszámla)
- Forgatási céllal (rövidtávra) vásárolt értékpapírok
Készlet
A vállalkozás rendelkezésére álló, 1 éven belüli felhasználásra szánt tárgyieszközök.
Követelés (vevőkövetelés)
A követelés a szerződésekből jogszerűen eredő fizetési igények, amelyeket a vállalkozó már teljesített és a másik fél elfogadott, elismert.
Pénzeszközök
A tartósan le nem kötött fizetőeszközök. Ezek lehetnek készpénzben, számlapénzben valamint csekk formában. Nem csak forintban, hanem különböző pénznemekben is nyilvántarthatóak.
Mennyit tudsz a pénzügyi mutatókról? - Teszt
Online Képzések | |
---|---|
Likviditási mutatók | Válaszd inkább a csomagot! |
Kattints és nézd meg az online képzést! | Kattints és nézd meg csomagban! |
A likviditási mutatók
Minden likviditási mutató azt mutatja meg, hogy a rövid lejáratú eszközökből mennyire vagy képes fizetni.
Függően attól, hogy mennyire értelmezed a likviditást szigorúan, azaz mennyire rövid időn belül szükséges a fizetőképességedet nézni, annak megfelelően választasz a célnak megfelelő likviditási mutatót.
Likviditási mutató (Current ratio)
Likviditási mutató = Rövid lejáratú eszközök (forgóeszközök) / Rövidlejáratú kötelezettségek
Ha értéke kisebb, mint 1, akkor fennáll a fizetésképtelenség veszélye. Elfogadható, ha 1 fölötti az értéke, de kívánatos, hogy ha 1,2-1,3 körüli értéket mutat.
Ennél a mutatónál sem célszerű, ha az értéke túl magas, elvégre ekkor bár a vállalkozás fizetőképes, de nem használja optimálisan a rendelkezésére álló erőforrásokat.
Likviditási gyorsráta (Quick ratio)
Itt már a forgóeszközök közül a gyorsabban pénzzé tehetők kerülnek a számlálóba. Épp ezért a készleteket nem vesszük figyelembe, mert a készletek pénzzé tehetőségének időtartama ennek a likviditási mutatónak már „lassú”.
Csak a készpénzt, a likvid értékpapírokat, valamint a vevőkövetelést írod a számlálóba.
Likviditási gyorsráta = (Forgóeszköz – Készletek) / Rövid lejáratú kötelezettségek
Kérdezheted, hogy ha a vevőkövetelés az eladott készletekből keletkezik, akkor miért kerül ki az egyik, és miért marad bent a másik.
A vevőkövetelés már eladott készletet jelent, így a likviditási gyorsráta meghatározásánál már látod, hogy mikor fog ebből pénzed lenni. A készleteknél pedig először vevőt kell találnod rá (ha addig bármi okból nem lesz eladhatatlan a készleted).
Mivel a likviditási mutatókat folyamatosan figyelemmel kíséred, így az üzemszerű működés során történt értékesítés során a készletekből vevőkövetelés lesz, amely már megjelenik a likviditási gyorsrátában.
Pénzeszköz-likviditás (Pénzhányad)
Itt már csak a leglikvidebb eszközöket tekintjük. Mivel a vevőkövetelésnél több napra (vagy akár hétre) is szükség lehet, mire abból pénzt látsz, így ez itt kikerült a számlálóból. Csak a pénzeszközöket és a likvid értékpapírokat figyeljük.
Pénzeszköz-likiditás = Pénzeszköz / Rövid lejáratú kötelezettségek
A magas érték kifejezetten azt mutatja, hogy a vállalkozás túl nagy tartalékokkal rendelkezik. Ez rövidtávon lehet egy hirtelen bejövő nagyösszegű bevétel hatása is (ennek nyilván megvan a saját helye), ám hosszútávon jelzi, hogy a cég a lehetőségeit nem aknázza ki. Mivel az infláció érint mindenkit, így mondhatni, hogy hosszútávon veszteséget termel.
Az alacsony érték esetén a vállalat erőforrásainak nagyobb része van lekötve készletekben és kintlévőségekben. Ez a nagyon alacsony értékektől eltekintve nem okoz problémát, de mindenképpen szükséges a figyelemmel kísérése. Egy készleteket érintő káresemény vagy egy vevőkör kiesése, fizetőképességének csökkenése ekkor fokozottan érinti a vállalkozás működését is.
Időtartam – mutató
A kérdés, hogy amennyiben megszűnnek a vállalkozás bevételei, meddig képes üzemelni és fizetni minden addigi kötelezettségeit.
Időtartam – mutató = (Forgóeszköz – Készletek ) / Napi működés átlagos kiadásai
Ugyanúgy, mint a likviditási gyorsrátánál, itt is a számlálóban a pénzeszközök, likvid értékpapírok, valamint a vevőkkel szembeni követelések vannak. Ez utóbbi a már megtermelt bevételt jelenti, míg a készletek értékesítése és az ebből befolyó bevétel üzemszerű működést feltételez. Itt kiindultunk abból, hogy nincs üzemszerű működés, és így további értékesítésből származó bevétel sem lehet.
Működő tőke
Működő tőke = Forgóeszköz – rövid lejáratú kötelezettségek
A működő tőke megmutatja, hogy a kötelezettségek rendezése után mekkora szabadon felhasználható tőkéje (forgóeszköze) marad a vállalkozásnak. Pozitív érték esetén a vállalkozás a működő tőkéből növekedést is tud tervezni, negatív érték esetén a rövid távú kötelezettségei rendezéséhez a hosszú távra vásárolt eszközeit (azaz befektetett eszközök) egy részét is fel kell használnia. Ez pedig a növekedést ellehetetleníti, adott esetben a normál működésnek is gátja lehet.
A működő tőke esetében nem csak a mennyiség, hanem az arány is fontos. Így ezt általában a likviditási mutatóval együtt szokták értelmezni.
A likviditási mutató fontossága
Likviditási problémával elsősorban egy-egy nagyobb projekt esetén találkozhatsz. Ez lehet akár egy nagyobb beruházás megvalósulása is, amikor még nem termel de már viszi a pénzt, de nagy projektnek tekinthető maga a vállalkozás is, így induló vállalkozás szinte garantáltan találkozik likviditási gondokkal.
Mivel a likviditási mutatók pont azokat a tételeket figyelik, amelyek a leggyorsabban változnak egy vállalkozás életében, így nem teheted meg azt, hogy évente egyszer kiszámolod, kijön egy elfogadható egészséges eredmény, majd elégedetten hátradőlsz. Ahhoz, hogy fenn is tartsd a céged likviditását, és ne legyen a növekedés gátja a pillanatnyi fizetésképtelenség, folyamatosan monitorozni kell a mutatók alakulását.
Kérdések:
- Te milyen gyakran kíséred figyelemmel a saját likviditásod helyzetét, valamint annak alakulását?
- Melyik mutatót szoktad ehhez alkalmazni?
- Milyen értéket tartasz egészségesnek a saját cégednél az általad választott likviditási mutató esetében?
Meglátásaitokat szívesen olvasom akár kommentben, akár személyes kapcsolat útján. Iratkozzatok fel a hírlevelünkre, hogy mindig frissen értesüljetek a legújabb cikkekről.
Ezt a cikket angolul és németül is elérheted | |
---|---|
Liquidity ratio | |
Liquiditätsquote |