Barion Pixel

Milyen kihívással néz szembe egy családi vállalkozás?

A családi vállalkozás kihívásai

Kezdjük rögtön azzal, hogy megnézzük, kik a családi vállalkozások és miért is fontosak, így a kihívások is más megvilágításba kerülnek.

Egy ország adott gazdaságában ezek a cégek nagy szerepet játszanak. A GDP jelentős %-át termelik ki, valamint a teljes munkaerőnek is nagyságrendileg egyharmad részét foglalkoztatják. Magyarországon ez nagyságrendileg 40%, és az EU átlag is nagyjából ennyi.
Bár ebből a szempontból a legnagyobb foglalkoztatók a családi vállalkozások, mégsem kapnak pozitív megkülönböztetett figyelmet. (Sőt.)

Kihívás a családi vállalkozásban

 

Hogyan definiáljuk a családi vállalkozást?

Az EU szerint ez egy olyan cég, ahol a családé a többségi tulajdon, a szavazati jog, és ahol legalább egy családtag aktívan dolgozik a cégben.
Más definíció szerint családi vállalkozás az, aki családi vállalkozásnak tekinti magát (pl. 2 egyetemista 50-50%-ban alapít vállalkozást, majd családot alapítanak)

Miért más a családi vállalkozás, mint a multi?

Amíg a multi jellemzően a rövidtávú hatékonysággal foglalkozik, és egyszerre maximum 3-5 évben tud gondolkodni, addig a családi vállalkozások beviszik a családi értékrendet a cégbe.

Mik a családi vállalkozásban az értékek?

Hosszú távú gondolkodás, együttműködés. A közös érdek lép az egyéni érdek elé. „Mi”, nem „Én”. Egy családi cég mélyen beépül a közösségbe. Nem teheti azt, mint egy multi, hogy ha rosszul megy a gazdaság, akkor kivonul. Ezért is nagyon sokat tesz azért a közösségért, ahol él.
Egy válság helyzetben nem a napi profit meg a negyedéves tervszám a fontos, hanem a túlélés, akár a tartalékok beáldozásával is. Ugyanúgy kezeli a legtöbb cégvezető a cégét, mintha az a 2., 3., sokadik gyermeke lenne.
2008-ban emiatt jórészüknél sikerült is a túlélés, és bízom benne, hogy a mostani válságot is pont így átvészeli sok vállalkozás.

Kihívások a családi vállalkozásban

Egy családi vállalkozás hosszú távon gondolkodik, szeretne még akár évtizedek múlva is létezni. Ennek megfelelően a kihívásai is ezzel vannak összhangban. A fő kérdés, hogy hogyan hangolják össze a jelen helyzet tőkeigényét azzal, hogy még sokáig működjenek.

A tartalék, mint az első fő kihívás

Egy válság túléléséhez tartalékra van szükség. Egy családi vállalkozásnál viszont meg kell találni az egyensúlyi pontot. Ekkor a cég üzemszerűen működik, de céges tartalékot is képez. Mindemellett megfelelő mennyiségű osztalékot is kivesz a tulajdonos, hogy privát tartalékot is tudjon félrerakni.

A kérdés, hogy hogyan is lehet ilyen vésztartalékot felépíteni? Hogyan lehet összehangolni a céges vésztartalékot a privát tartalék képzésével?

Osztalékkal kapcsolatos kérdéskör

A mennyi osztalékot lehet kivenni kérdéskör nyilván nem csak akkor fontos, ha a könyvelést akarjuk „kozmetikázni” vagy zsebből-zsebbe fizetni. Nyilván senki nem hallott még ilyenről, így előttünk is ismeretlen ez az eljárás, ezt csak egy sci-fi filmben láttam.
Az osztalék egy fontos pénzügyi kérdés. Az osztalékkivétel tervezése (mikorra álljon rendelkezésre, mekkora összeget érjen el, stb) sokaknál ad-hoc jelleg miatt nem valósul meg.
Ügyfeleinkkel közösen kidolgoztunk egy olyan tervet, amely lehetőséget biztosít a fenti kérdések biztonságos megoldására. Ekkor ha mégis minden szakad, akkor a legrosszabb, ami történik, hogy később veszel ki osztalékot.
Mivel minden cég egy picit más, így külön erre nem célszerű kitérnem. Üzenj nekünk a kapcsolat menünél és kérj időpontot ennek átbeszélésére.

Munkaerő megtartás kihívása a családi vállalkozásnál

Egy családi vállalkozás jellemzően alacsony fluktuációval dolgozik. Legalábbis a meglévő családias légkör miatt alacsonyabbal, mint akár egy hasonló nagyságú multi. Itt viszont fellép a társadalmi felelősségvállalás kérdésköre is.
Mi lesz a dolgozókkal, ha esetleg mégis történik valami a céggel, vagy a dolgozóval?
Mi lesz a dolgozókkal, miután együtt dolgoztak a cégvezetővel 10-15-20-30 évet, és elmennek nyugdíjba? Lesz-e elegendő tartalékuk?
Hogyan adjak a fiatal dolgozóimnak jövőképet, ami miatt az „öregekhez” hasonlóan ők is itt akarnak majd maradni? Ez utóbbi kérdés nagy kihívás lesz a családi vállalkozásokban, miután az idősebbek leköszöntek. Erről bővebben a Munkaerőhiány kezelése 2025-ben című írásban olvashatsz.
Ha ezen kérdések téged is érdekelnek, akkor lépj velünk kapcsolatba itt.

A generációváltással kapcsolatos kihívások

A társadalmi felelősségvállalás nem ér véget egy családi vállalkozásnál ott, hogy alacsony a fluktuációja.
Magyarországon sok kihagyás után most jelentek meg újra a családi vállalkozások. Ezek a cégek mind első és második generációs cégek. Ezért egy nagyon kockázatos és izgalmas időszakot élnek, mert a statisztika világosan mutatja azt, hogy a családi vállalatoknak csak egyharmada éri meg a harmadik generációt. Jellemzően az esetek 10%-ban történik „simán” az öröklés (apáról fiúra), a maradék 90%-ban más utat kell keresni, ebbe sajnos a cégek egy része „belehal”. A Generációváltás nehézségeiről is olvashattál korábban.

A munkaerő megtartás, a társadalmi felelősségvállalás kérdésköre itt is felmerülhet: “Mit hagyok magam után azoknak, akik lojálisak voltak hozzám sokéven keresztül?”

Egy generációváltás esetén a tulajdonos jellemzően nem, vagy nem csak a saját vagyonát akarja megtartani, hanem felelősséget vállal a környezete iránt is. Felelősnek érzi magát a munkatársaiért is. Arról nem beszélve, hogy a létrehozott (és működtetett) vagyon továbbra is adófizető a Magyar Állam számára.

Nehézségek az új vezetés kitanításában

Nyilván az örökösöket meg kell tanítani vagy céget vezetni, vagy ha nem kívánnak részt venni a cég munkájában, akkor meg kell tanulniuk, hogyan legyenek jó tulajdonosok. Mennyire folyhatnak bele egy cég életébe, mennyi osztalékot vehetnek ki, és milyen ritmusban ahhoz, hogy ne okozzon gondot a folyamatos működésben, stb.

 

Itt viszont elérkeztünk a legnehezebb kérdéskörhöz:

Az adózással kapcsolatos kérdéskör fő témái

Annak idején, 1989-ben, még 500.000,- Ft-tal lehetett Kft.-t alapítani. Kamatadó szempontjából a 10 év a vízválasztó. Az adózás viszont fontos kérdés, ha megnézem, hogyan jártam volna jobban ezzel az összeggel.

Mondanám, hogy ha annak idején bankba teszek ennyi pénzt vagy részvényt veszek és valaki más cégébe fektetek, akkor ma kamatadó mentesen, kamatos kamattal kapom meg. De 1989-ben még a tojáshéj ott volt a fenekemen és írni- olvasni tanultam, ezért túl sok lehetőségem nem volt, hogy bankba vigyek ekkora összeget 🙂

Így marad a példabeli János, aki így döntött. Ő kamatadó-mentesen veheti fel az eredetileg adózott munkabérből származó összeget. Ezt a pénzt akár a bank alacsony kockázata mellett dolgoztatta, akár más cégébe fektetette, adó mentesen veheti fel.

Más cégbe fektessem a pénzem vagy a sajátomba?

Vegyük ellenpéldának Józsefet, aki vállalkozó lett. Mára József nyilván az azóta eltelt 30 év alatt pontosan 30 évvel lett tapasztaltabb, így küszöbön áll számára is a generációváltás.
József sikeres vállalkozást épített fel az eltelt évek alatt, így ha ő is a fenti 90%-ba esik, akkor felmerül a kérdés számára, hogy eladja-e a céget, tőzsdére vezesse-e a céget, vagy milyen irányt vegyen a történet. Ehhez viszont fel kell értékelnie a cégét.

Ekkor kiderül, hogy gyakorlatilag piacképtelen a cége, mert belesétált néhány csapdába.

Az adózási “csapdák” egy családi vállalkozásnál.

Ekkor teljesen összekeveredik a családi vagyon és a vállalati vagyon. Ennek szétválasztása pénzbe kerül, amit jellemzően nem fog egy családi vállalkozás beáldozni azért, hogy az amúgy is a saját használatában, tulajdonában, birtokában levő vagyontárgyak egyik zsebéből a másikba kerüljenek
Alapgondolat: az amúgy is leadózott jövedelemből vásárolták az eszközeiket, a magán, adózott jövedelmünket tették a vállalkozásba, amikor sok évtized után ki akarják venni, miért kell újra leadózni.

Zárszó

A tárgyalásaink során megismert cégeknek a történetei (illetve, ha szétnézel a saját környezetedben, saját példádon) pont azt mutatják, hogy a fontos kérdés ebben a gyorsan változó világban nem az, amit az állásinterjún kérdeznek: „Hova képzeled magad 5 év múlva?”
Hanem a fontos kérdés az az, hogy hova szeretném a cégemmel a gyermekeimet, unokáimat eljuttatni 50 év múlva.

Kérdések:

  1. Ti ebben a témakörben miket tapasztaltatok, milyen kihívással néztetek szembe?
  2. Milyen lépéseket tudtok tenni, hogy vállalkozóként ne József példája legyen az irányadó?
  3. Vesztek-e ki osztalékot? Hogyan tervezitek ennek mértékét?

Az örökösödés, kiszállási stratégia, cégeladás egy elég összetett téma, így egyetlen blogbejegyzés nem elegendő ennek megtárgyalására. Ha téged is érdekel a téma, hogy mi lesz a cégeddel, még ha nem is vagy esetleg ennyi idős, akkor a Kapcsolat menünél utolérsz.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTPS-sütiket használunk a jobb működésért.