A lízing, mint vállalatfinanszírozási forma
A lízing, mint kifejezés leggyakrabban a cégeknél jön elő, lévén nekik nincs túl sok választási lehetőségük, ha például járműparkot fejlesztenének. Ám magánszemélyeknél is használható ez a finanszírozási forma.
A lízing a beruházási hitel vagy éppen a faktorálás mellett az egyik legnépszerűbb vállalkozásfinanszírozási forma, bár technikailag nem az a klasszikus hitel. Magánszemélyek is igényelhetik, ám az ő esetükben sokszor kényelmesebb és gyorsabb átfutású a normál személyi kölcsön.
Kulcsgondolatok:
- A lízing eszközfinanszírozás: a lízingbe vevő bérli az eszközt a lízingbe adótól, tulajdonjog csak a futamidő végén (maradványérték kifizetésével) szerezhető meg, így ez egy alternatívája a beruházási hitelnek.
- Fő szereplők: lízingbe adó (pénzintézet, tulajdonos) és lízingbe vevő (vállalkozás vagy magánszemély); a lízingdíj havi fizetés, az első díj gyakran magasabb (önrész-szerű, ÁFA-hoz kapcsolódó).
- Lízingtípusok: operatív lízing (rövidtávú bérlet, projektekhez), pénzügyi lízing (eszközvásárlás célja) — zártvégű (tulajdon átszáll) és nyíltvégű (döntési lehetőség a futamidő végén).
- Előnyök: nem csökkenti a működőtőkét, tervezhető havi költségek (gyakran szerviz, biztosítás is benne), nem minősül hagyományos hitelnek, így nem terheli a hitelkeretet.
- Gyakorlati szempontok: a lízingcégek átvilágítanak (hitelképesség szükséges), speciális eszközöknél lassabb átfutás, és a számviteli könyvelés a lízing típusától függően eltérően kezelendő.
Mi a lízing?
A lízing egy eszközfinanszírozási forma.
Sajátossága, hogy a lízingbe vevő a lízingbe adótól a lízingdíj megfizetésével bérli a lízingelt tárgyat (akár járművet, akár ingatlant). Ekkor a tulajdonjogot nem szerzi meg, csak megszerezheti a futamidő végén a teljes érték kifizetésével. Ám ez sem kötelező.
A lízing jelentősége
A lízing lényege, hogy te lízingbe veszed az eszközt a lízingbe adótól havi díjért, így fejlesztheted a járműparkot vagy gépparkot anélkül, hogy azonnal megvásárolnád az adott eszközt.
A pénzügyi lízingnél a futamidő végén maradványérték kifizetésével tulajdont szerezhetsz, az operatívnál csak használod.
Gyakran a működő tőkéd nem csökken, a cash flow tervezhetősége javul, és az első díj jellemzően a többihez képest jelentősebb (pl. forintban ~+20%, euróban ~+35%).
Az eszközfinanszírozás története
A gyakorlatban a lízing a 20. században terjedt el, különösen flottakezelésre és ipari gépek finanszírozására. Magyarországon a pénzügyi lízing jogi kereteit a 1996. évi CXII. törvény szabályozza, és a PSZÁF engedélye szükséges volt a működéshez. A szállítói (vendor) – és visszlízing megoldásokkal a beszállítók és cégek tőkét szabadítottak fel anélkül, hogy elvesztenék az eszköz használatát.
Lízing és hitelezés összehasonlítása
Lízingnél te általában nem szerzed meg azonnal a tulajdont, a konstrukció nem feltétlenül rontja a hitelkeretedet, és sokszor a lízingdíjban benne van szerviz vagy biztosítás is.
Hitelnél viszont a kölcsön tőke- és kamattörlesztése közvetlen adósságként jelentkezik, gyakrabban kell biztosítékot adnod (illetve ha adsz, akkor a lízinghez képest magasabb értékűt), és a likviditásodra másképp hat. Zártvégű lízing közelebb áll a hitelhez, mert végül megszerezheted az eszközt.
További különbség a számvitelben és adózásban mutatkozik:
- pénzügyi lízing aktiválható tárgyi eszközként és kötelezettségként (például T 12–14 / T 161, T 448 tételek szerint),
- operatív lízingnél gyakran a bérleti díj költségként jelenik meg, és az ÁFA-kezelés vagy az első díj mértéke (20% HUF, 35% EUR) döntő lehet a választásnál
Ezért a döntésnél mindig a cash flow, mérleghatás és adóoptimalizálás számaidat nézd.
Fontos fogalmak a lízing esetében
Lízingbe adó
Ez a pénzintézet. A lízingbe adó a tulajdonos, aki megvásárolja az adott tárgyi eszközt, majd a lízingbe vevőnek használatra átadja.
Lízingbe vevő
A vállalkozás vagy a magánszemély, aki használni kívánja az adott eszközt.
Lízingtárgy
Az a tárgy, amelyet használni kívánsz, és amelyért cserébe a lízingdíjat fizeted.
Lízingdíj
Felfogható a klasszikus törlesztőrészlet itteni megfelelőjének is, amit jellemzően ugyanúgy havonta fizetsz, ám van két jelentős eltérés.
Az első lízingdíj jellemzően jóval magasabb, mint a többi. Ezt egyfajta önerőnek is betudhatjuk, amelynek értéke az adott eszköz ÁFA tartalmához van közel. Törvényi szabályozás szerint ez általában forint lízing esetében 20%, eurós lízingnél 35%-ot tesz ki.
Amennyiben az ezalapján kalkulált havi lízingdíj számodra még mindig magas, választhatsz olyan opciót is, hogy a futamidő végén maradványértéken vásárolod meg az eszközt. Ekkor a lízingdíjat a maradványérték nélkül újrakalkulálják, és ezzel egy alacsonyabb tétel jön ki.
Maradványérték
Ez nem más, mint az adott eszközt becsült piaci értéke a futamidő végén rendeltetésszerű használat mellett. Ez az az érték, amelyet kifizetve a lízing futamidejének végén a birtokodba kerülhet pl. a jármű vagy más tárgy, vagy amennyiben nem élsz a lehetőséggel, ennyiért a lízingbe adó vélhetően másnak is el tudja adni.
Mit lehet lízingelni?
Szinte bármit, ami a vállalkozás fejlődéséhez szükséges. Azaz
- járművet (de akár egész járműflottát is),
- termelőberendezést,
- szállítmányozáshoz szükséges eszközt (teher- és személyszállításnál egyaránt)
- mezőgazdasági / faipari / építőipari eszközöket
Általánosságban irányadó, hogy az adott tárgy legyen
- piacképes (nagyon öreg autókat és eszközöket így nem is lehet lízingelni)
- az eszköz értéke legyen egy adott értéknél (autók esetében általában 500.000 forintnál magasabb)
- legyen biztosításva
Mikor nem opció számodra a lízing?
Bár a lízing nagyon hivatalosan egy bérlet, ettől független a lízingbe adó pénzintézet ugyanúgy átvilágít téged és megnézi, hogy vélhetően képes vagy-e fizetni a díjat, mint amikor egy normál hitelkonstrukciót nyújt.
Így nem működhet a számodra a lízing akkor, ha pl.:
- csődeljárás, kényszertörlés van ellened
- felfüggesztett / törölt az adószámod
- veszteségesen gazdálkodsz
- nem elég magas, esetleg negatív a saját tőkéd
Mi a lízing előnye?
A lízing egy bérleti szerződés, és ebből adódnak az előnyei.
A működő tőke nem csökken
Nem saját pénzből szerzed be, ezzel nem a működési tőkédet csökkented, és így a likviditásodat is könnyebb menedzselned.
Tervezhető
A lízing esetében minden hónapban egy fix összeget fizetsz, és ebben már sokszor benne van nem csak a használat joga, hanem a szerviz, a karbantartás, a biztosítás, és minden más, sok esetben hektikusan változó tétel is. Ez pedig a cash flow terveidet könnyíti meg.
Nem hitel
Bár megnézik, hogy vélhetően képes leszel-e fizetni a díjat, de ez nem a hitelek, hanem az igénybe vett szolgáltatások között jelenik meg. Így a tényleges hitelkereted nem csökken, amit így számodra előnyösebben is felhasználhatsz.
Mennyi idő alatt kaphatja meg a lízingtárgyat a lízingbe vevő?
Ez egy fontos kérdés, már ami a használatot illeti. Az idő nagyban függ attól, hogy mit és hogyan szeretnél lízingelni.
Ha egy olyan tárgyról (mondjuk járműről) beszélünk, amelyet könnyű értékesíteni, akkor könnyű a döntéshozatal és gyors a szerződéskötés bármely lízingtípus esetén. Ám azokban az esetekben, ahol egy speciális célgépet lízingelnél egy projektfeladatra (ekkor az operatív lízinggel jársz jobban) már más a helyzet. Ekkor a lízingcég előbb felméri a piacot, hogy vélhetően képes lesz-e értékesíteni az eszközt, miután te visszaadtad azt. Ennek pedig van egy átfutási ideje.
A lízing folyamata
Tipikusan 6 lépésen mész át:
- igényfelmérés,
- ajánlatkérés,
- előminősítés,
- dokumentumok benyújtása,
- szerződéskötés és
- átadás-átvétel;
Egyszerű járműlízingnél ez 3–21 munkanap, speciális célgépeknél 2–8 hét is lehet. Te adod meg a műszaki paramétereket, a lízingcég kalkulálja a havi díjat és a maradványértéket (gyakori futamidők: 36–60 hónap). Első díjként általában az eszköz ÁFA-jához közeli tételt kérnek (forintban ~20%, euróban ~35%).
Lízingbe adó és lízingbe vevő szerepei
A lízingbe adó megvásárolja és tulajdonolja az eszközt, te (lízingbe vevő) a használati jogért fizetsz havi lízingdíjat. Gyakran a lízingbe adó kér biztosítást és műszaki átvizsgálást. Te felelhetsz a mindennapi karbantartásért és üzemeltetésért, míg a nagyobb javítások vagy garanciális ügyek kezelése szerződésfüggő, például a bankoknál a biztosítás és casco bemutatása kötelező feltétel.
Szerződéskötés lépései
Elsőként te kérsz ajánlatot, majd előminősítést kapva benyújtod az azonosító és pénzügyi dokumentumokat (személyi igazolvány, lakcímkártya, cégkivonat, mérleg, bankszámlakivonatok). A lízingcég elvégzi a hitel- és eszközértékelést, meghatározza az első díjat és a futamidőt; aláírás után történik az előleg/első díj megfizetése és az eszköz átadása (raktári jármű: 1–5 munkanap, egyedi eszköz: hetektől hónapokig).
Részletesebben: számíts arra, hogy a dokumentáció hiánya meghosszabbítja az átfutást — vállalkozásoknál általában 6–12 hónapnál nem régebbi mérleg és legalább 3 hónap bankszámlakivonat szükséges.
A maradványérték kalkulációjához Eurotax vagy belső értékelés szükséges. Ha a futamidő végén át akarod venni az eszközt, a maradvány kifizetése és a tulajdonjog-átjegyzés adminisztrációja további 2–4 hét. Pénzügyi lízingnél ügyelj arra, hogy a szolgáltató rendelkezzen MNB/PSZÁF (vagy ezzel egyenértékű) engedéllyel, és a szerződés tartalmazza a biztosítási, karbantartási és visszaadási feltételeket, valamint az esetleges büntető tételeket késedelmes fizetés esetére.
A lízing fajtái
Operatív lízing
Az operatív lízing esetében nem beszélhetünk eszközbeszerzésről, nem cél, hogy az adott eszköz a tulajdonunkba kerüljön, csak használni, bérelni szeretnénk.
Előnyös a használata például projektek esetében, amikor az adott eszközre csak egy meghatározott ideig van szüksége a cégnek (pl. építkezések esetében ilyen egy nagyobb daru). Akkor jó ötlet, amikor hosszabb távon már nem kívánja sem használni, sem megtartani az adott tárgyat a vállalkozás.
Pénzügyi lízing
A pénzügyi lízing esetében eszközbeszerzés, azaz a tulajdonszerzés a fő cél. Az eszköz árát részletekben fizeti meg a lízingbe vevő, mialatt (elsősorban cégek esetében) a termelt haszonból kitermeli a lízingdíjat.
Ez a tevékenység a 1996. évi CXII. törvény alapján pénzügyi tevékenységnek minősül, így a PSZÁF engedélye szükséges hozzá.
Zártvégű pénzügyi lízing
A zártvégű pénzügyi lízing hasonlít a legjobban a hagyományos hitelekre. Ekkor egy adott futamidő alatt a teljes vételár megfizetésével a tulajdonjog a lízingbe vevőre száll át.
Nyíltvégű pénzügyi lízing
A nyíltvégű pénzügyi lízing az operatív lízing és a zártvégű pénzügyi lízing egyfajta keveréke. Ekkor a lízingbe vevő dönti el, hogy a maradványérték megfizetésével átveszi-e a tulajdonjogot (esetleg egy harmadik személyt jelöl meg), vagy visszaadja a lízingtárgyat.
Egyéb lízingtípusok
A visszlízing
A jelentése az add el és lízingeld vissza. Ez is egy vállalatfinanszírozási forma. Ekkor egy már meglévő, forgalomképes eszközödet eladod a lízingcégnek, és ezt lízingeled vissza.
A visszlízing előnye
Az eszközre szükséged van, így az nem mozdul sehova, a vételárat viszont megkaptad. Amikor finanszírozási gondokkal küzdesz, akkor ez egy átcsoportosítás a mérlegedben. A befektetett eszközeid csökkennek, a számlapénz növekszik, de a termelőeszköz használati jogát és így a termelési lehetőséget megtartottad.
A visszlízing hátránya
A hátránya, hogy nem akármennyiért értékesítheted, hanem irányadó az Eurotaxos ár. Ha ezzel a pénzzel sem vagy előrébb és később kiderül, hogy nem jöttek be a számításaid, akkor már nem igazán kereshetsz másik vevőt magasabb árért. Elvégre ekkor már nem a tied az adott eszköz.
Az allízing
Ekkor te, mint lízingbe vevő lízingbe adó is vagy egyszemélyben (természetesen az eredeti lízingbe adó tudtával és engedélyével). A lízingelt tárgyat továbbadod egy harmadik félnek.
Vendor lízing
Hasonlít ahhoz, mint amikor a gépjárműkereskedők a járműhitelt egy adott bank hiteleivel oldják meg és a szükséges biztosítást is ott helyben egy adott biztosítón keresztül intézik.
A szállító (mint az a harmadik fél, akitől az eszközt beszerzik) itt is megállapodik a lízingcéggel, hogy az ügyfeleinek lízing igénykor az adott pénzintézet termékeit kínálja fel. Ezért általában jutalékot is szokott kapni.
Határon átnyúló lízing
Standard lízing, annyi különbséggel, hogy a lízingbe adó és a lízingbe vevő két külön országban található.
A lízing előnyei és hátrányai
A lízing sokszor jobb likviditást ad, mert a vételárat nem egyszerre fizeted ki, így a működőtőkéd megmarad.
Az első lízingdíj jellemzően az eszköz ÁFA-tartalmához közelít (forintnál ~20%, eurónál ~35%), és a maradványérték-opcióval csökkentheted a havi terhed. Ugyanakkor számítanod kell futamidő alatti kötelezettségekre, maradványérték-kockázatra és arra, hogy hosszú távon a teljes költség magasabb lehet, mint készpénzes vásárlásnál.
Finanszírozási előnyök
A lízing megőrzi a likviditásodat: nem köti le a működőtőkéd, a havi fix díj segíti a cashflow-tervezést, és sok konstrukcióban a szerviz, karbantartás vagy biztosítás is benne van a csomagban.
Például egy 20–50 millió forintos járműpark-beszerzésnél a havi terhelés gyakran kezelhetőbb, mint egy egyszeri nagy kifizetés, továbbá a hitelkereted változatlan maradhat.
Kockázatok és kötelezettségek
A lízingbe adó átvilágítja a fizetőképességedet, és te vagy felelős a szerződésben rögzített kötelezettségekért (szerviz, biztosítás, kilométerkorlát). Hibás maradványérték-becslés esetén futamidő végén többletfizetésre számíthatsz; korai szerződésbontásnál pedig díjakat szabhatnak ki, amelyek növelik a teljes költséget.
További részletek: pénzügyi lízingnél az eszköz és kötelezettség a mérlegben megjelenik, nyíltvégű vagy operatív konstrukciónál gyakran nem; az ÁFA levonhatósága befolyásolja a likviditásodat (első díj ≈20% HUF, ≈35% EUR). Ha kár, túlzott kopás vagy kilométertúllépés történik, te javítási költségeket és visszavételi vitákat hordozhatsz, amelyek peres eljáráshoz és többletkiadásokhoz vezethetnek.
A lízing könyvelése
Ennél a lépésnél meg kell különböztetnünk, hogy nyíltvégű vagy zártvégű lízingről beszélünk-e, azaz a tulajdonjog megszerzése vagy a bérlet (magyarán a használat) az elsődleges). Ennek megfelelően jelenik meg a számviteli mérlegben.
Ebben az esetben a tulajdonjog nem lesz a vállalkozásé, csupán használja az eszközt.
A leszámlázott eszköz nyilvántartásba vétele (nettó értéken)
T 161 Befejezetlen beruházások – K 448 Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek
Aktiválás
T 12-14 Tárgyi eszközök – K 161 Befejezetlen beruházások
Törlesztés elszámolása
Törlesztő részlet átvezetése
T 448 Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek – K 479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek
Kapcsolódó áfa
Ha levonható
T 466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó – K 479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek
Ha nem vonható le
T 867 Adók, illetékek, hozzájárulások – K 479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek
Esedékes kamat állományba vétele
T 872 Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások – K 479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek
Törlesztő részlet, áfa és kamat utalása
T Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek 479 – T 384 Elszámolási betétszámla
A lízingtárgy visszaadása futamidő végén (nyílt végű lízing esetén)
T 448 Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek – K 161 Befejezetlen beruházások
és
T 161 Befejezetlen beruházások K 12-14 Tárgyi eszközök
Lízing és lízing között is nagy eltérés lehet, így amennyiben vállalkozásfejlesztésben gondolkozol, vedd fel velünk a kapcsolatot, hogy megkeressük neked a legoptimálisabb formát.
Gyakran ismételt kérdések
K: Mi a lízing és miben különbözik a hagyományos hiteltől?
V: A lízing eszközfinanszírozási forma, amelynél a lízingbe adó megvásárolja az eszközt, és a lízingbe vevő lízingdíjért cserébe használatba kapja azt.
Tulajdonjogot a futamidő végén lehet megszerezni maradványérték kifizetésével (nyíltvégű) vagy automatikusan át is szállhat (zártvégű). Ellentétben a hagyományos hitellel, a lízing formálisan bérletnek minősül, nem csökkenti közvetlenül a hitelkeretedet, de a lízingbe adó ugyanúgy átvilágít és hitelképességet vizsgál. A lízingnél gyakran magasabb az első díj (önrészként értelmezhető), és lehetőség van a maradványértékes konstrukcióval alacsonyabb havi díjakat kialakítani.
K: Milyen típusai vannak a lízingnek, és melyiket érdemes választani?
V: Fő típusok:
- operatív lízing (rövid‑vagy projektalapú használat, nem cél a tulajdon megszerzése),
- pénzügyi lízing (eszközbeszerzést célzó konstrukció; engedélyköteles pénzügyi tevékenység a 1996. évi CXII. törvény alapján) és annak zártvégű illetve nyíltvégű változatai.
Befektetésként akkor érdemes pénzügyi (különösen zártvégű) lízinget választani, ha a vállalkozás hosszú távon kívánja használni és tulajdont szerezni; operatív lízing akkor ideális, ha csak időszakos használatra van szükség és nem akarjuk lekötni a tőkét. Visszlízing akkor lehet befektetési/likviditásnövelő eszköz, ha már meglévő eszközt értékesítve azonnali pénzeszközre van szükség, miközben a használati jog megmarad.
K: Milyen biztosítási és kockázati kötelezettségek kapcsolódnak a lízinghez?
V: A lízingcégek általában megkövetelik a megfelelő biztosítást (CASCO és kötelező gépjármű-felelősség, illetve adott eszközre vonatkozó biztosítás), mert ők a tulajdonosok a futamidő alatt. A biztosítás gyakran része lehet a havi díjnak vagy külön kötelezettségként jelenik meg.
Kockázatok: maradványérték-kockázat (az eszköz futamidő végi piaci értéke), korai visszaadás költségei, piaci likviditás változása, valamint a lízingbe vevő hitelképességének romlása miatti szerződésbontás. Ezeket a feltételeket szerződésben részletesen rögzítik, ezért fontos a biztosítási és felelősségi pontokat előre egyeztetni.
K: Hogyan jelenik meg a lízing a vállalkozás könyvelésében és milyen hatása van a befektetési döntésre?
V: Könyvelése a konstrukciótól függ:
- operatív lízingnél az eszköz általában nem kerül a lízingbe vevő tulajdonába, így csak a lízingdíj ráfordításként jelenik meg;
- pénzügyi lízingnél viszont aktiválni kell az eszközt és a kapcsolódó kötelezettséget
Példák: T 161/K 448, aktiválás T 12-14/K 161 stb.
A lízing előnye befektetésnél, hogy nem kell egyszerre lekötni a teljes beruházási tőkét, így a működőtőke nem csökken, és a cash flow tervezhető—gyakran a szerviz, karbantartás és biztosítás is benne lehet a díjban. Ugyanakkor a mérlegre gyakorolt hatás és az adózási lehetőségek konstrukciófüggők, ezért döntés előtt számviteli és adótanácsadás javasolt.
K: Mikor nem ajánlott lízinget választani és mire figyeljünk a hitel/finanszírozás összehasonlításakor?
V: Nem ajánlott lízing, ha
- rossz a hitelképességed, mert a lízingbe adó átvilágít és elutasíthat;
- a teljes futamidőre olcsóbb és rugalmasabb megoldást ad egy banki hitel (pl. egyszerű személyi kölcsön magánszemélyeknek)
- az első, magas induló díj (önrészként működő első lízingdíj) és a maradványérték miatt a teljes költség magasabb lesz.
Figyeljünk az ÁFA-kezelésre (a gyakorlat szerint forint lízingnél jellemzően ~20% első díj, eurósnál ~35% irányadó lehet az első díj jellegére), a futamidő alatti kamatokra és költségekre, a késedelmi tételekre, a szerződés felmondási feltételeire és a maradványérték meghatározásának módjára. Összehasonlításkor számoljuk ki a teljes finanszírozási költséget (díjak, biztosítás, kamatok, maradványérték, esetleges jutalékok) és mérlegeljük a mérleghatást, likviditást és adózási következményeket.
Flow