A pénzpiaci alap

Mi az a pénzpiaci alap és mit érdemes tudni róla?

A pénzpiaci alapok a befektetési alapok közül a legalacsonyabb kockázatot képviselik. Ennek megfelelően javasolt időtávjuk is a legrövidebb, és hozamkilátásaik is a legalacsonyabbak.

Mindezek ellenére a pénzpiaci alapokban kezelt vagyon összértéke nagyjából 1 billió euró. Az eszközkezelők szolgáltatásainak Európában nagyságrendileg 15%-át teszik ki. Mindez azt mutatja, hogy komoly kereslet mutatkozik a szinte kockázatmentesnek mondható pénzpiaci alapok iránt.

 

 

Mibe fektet a pénzpiaci alap?

A pénzpiaci alapok döntő többségében bankbetétbe, vagy rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fektetnek. Ezek a papírok lehetnek állampapírok, letéti jegyek, valamint normál kereskedelmi értékpapírok (azaz akár vállalati kötvények is). Közös bennük, hogy lejáratuk rövid, éven belüli, de akár a 60 napot sem lépi túl.

A fent említett 15%-os részesedés azt jelenti, hogy az állampapírok nagyságrendileg 20%-át a pénzpiaci alapok eszközkezelői vásárolják fel.

 

 

A pénzpiaci alap típusai

Ezek a befektetési alapok csoportosíthatóak lejárat szerint, valamint az eszközértékük változása szerint.

Eszközérték változása szerinti csoportosítás

Változó nettó eszközértékű pénzpiaci alap

A befektetési jegyei normál piaci viszonyokhoz igazodnak. Befektetési jegyei a mindenkori nettó eszközérték egy jegyre jutó részéért vásárolhatóak, valamint válthatóak vissza.

Állandó nettó eszközértékű pénzpiaci alap

Ennek a típusú alapnak a célja, hogy az egy jegyre jutó nettó eszközérték állandó legyen, így árfolyamuk nem változik. Ahogy változik a befektetési jegyek darabszáma, ahhoz igazítják a befektetett eszközeiket. Ezek az alapok kötelesek az eszközeik legnagyobb részét állampapírokba fektetni.

Alacsony volatilitású nettó eszközértékű pénzpiaci alapok

Ez a befektetési alap típus a fenti kettő egyvelege, a fentiekhez képest viszonylag új kategória. A befektetési jegyeikre jutó nettó eszközérték, ezáltal az árfolyamuk egy bizonyos határérték között mozoghat, amúgy állandó.

Lejárat szerinti csoportosítás

Likviditási alap

60 napnál nem hosszabb lejáratú eszközökben tartja a befektetők pénzét, így kevésbé van kitéve bárminemű árfolyamingadozásnak.

Pénzpiaci alap

Akár 6 hónapos lejáratú értékpapírokban és bankbetétekben is tarthatja a pénzt. A hosszabb időtáv miatt már kissé érinthetik az árfolyamváltozások, ezek időtartama nagyjából 2-3 hétig tart.

A pénzpiaci alap hozama

Bár vannak eltérések a pénzpiaci alapok hozamát tekintve, ez viszont inkább a kivétel. Ha jól megnézed, akkor 0% körüli hozamok a leggyakoribbak. Ez köszönhető egyrészt annak, hogy az állampapírok hozama sem túl magas, valamint ha a bankbetétek kamatait megtekinted, akkor rájöhetsz, hogy ez is szintén 0% körül mozog.

Az alap hozama nagyban függ attól, hogy az eszközkezelő milyen eszközöket választ a portfólióba, valamint függ ezek lejáratától is.

Hogyan használd a pénzpiaci alapot?

Természetesen ugyanezt a hozamot elérheted a normál lekötésekkel is. Ekkor a bank felé ki kell fizetned a számlavezetési díjat, a készpénzfelvételi költséget és a kamatadót. Az akciós lekötési lehetőségeket is neked kell megnézned, valamint a lekötési időszak végéig nem veheted ki a pénzedet kamatvesztés nélkül.

Ezt helyetted a pénzpiaci alap megoldja. Ugyanazt a hozamot produkálja, mint a banki lekötés, csak költséghatékonyabban és a likviditás megőrzésével. Ez utóbbi annyit jelent, hogy a pénzpiaci alap befektetési jegyét az aktuális árfolyamon bármikor visszaválthatod, így valójában nincs lekötve a pénzed.

A pénzpiaci alap használható arra, hogy a lejárathoz kötött bankbetétek lejárat nélküli alternatívája legyen.

Felépíthetsz-e tőkét pénzpiaci alappal?

Tőkeépítésre sem a bankbetétet, sem a pénzpiaci alapot nem javaslom. Ennek alapvetően két oka van. Egyrészt egy bankbetétet nem arra terveztek, hogy infláció fölött hozzon, így a pénzed vásárlóereje (az az érték, hogy adott mennyiségű pénzből mennyi terméket és szolgáltatást vehetsz meg) folyamatosan csökkenni fog.

A képen a KSH által rögzített inflációt láthatod. Szembetűnő, hogy a fentebb látható pénzpiaci alap hozamait meghaladja.

Másrészt ugyanezen időtáv alatt egy részvényalap messze sokkal többet tud termelni számodra. Ugyan a kockázati szintje is nagyobb, de megfelelően használva anélkül tesz több pénzt a zsebedbe, hogy te magad többet dolgoztál volna.

A befektetők többsége a pénzpiaci alapot egyfajta „pénzügyi pufferként” használja olyan időszakokban, amikor a piac kivár. Már kiszállási pont van az egyik helyen, de még nincs beszállási pont a másikon, akkor használják a kockázatmentes pénzpiaci alapot.

Ugyanez a helyzet például nagyobb választások előtt, az arany mellett egyfajta menekülőút tud lenni. Van, aki ezt tudatosan használja, kiszáll még magasabb ponton, majd visszaszáll a mélyponton.

 

Így tudod használni a pénzpiaci alapot

A részvényalapoknál már említettem neked, hogy azok az alapok 70-90%-ban részvényeket tartalmaznak. Ha tőkét szeretnél építeni, te magad is ugyanígy tudsz tenni.

A magas hozamkilátású részvényalapok mellett a pénzed egy kis részét tartsd kockázatmentes helyen. Erre nagyon jó lehetőség a pénzpiaci alap.

Ennek előnyei:

• egy adódó vételi pozíciót (pl. ideiglenesen alulárazott részvényalapot) ki tudsz használni, nem egy másik, szintén alulárazott eszközt kell értékesítened.
• esetleges élethelyzetbeli változásaidat lekövetheted anélkül, hogy a hosszútávú befektetéseidet kellene eladnod.
• kiszállhatsz egy kötvényalapból / részvényalapból, ezzel realizálhatod a hozamait, és úgy kereshetsz a pénzednek új helyet, hogy nyugodtan állsz a döntéshez. Ekkor ugyanis már nem fenyeget az a veszély, hogy elveszíted a már elért hozamodat.

A pénzpiaci alap kockázata

A pénzpiaci alap kockázata a kötvényalapokhoz és a részvényalapokhoz, illetve gyakorlatilag bármely más befektetési alaphoz mérve nagyon alacsony, de mégsem 0.

Nézzük végig, hogy mik azok a kockázatok, amelyekkel befektetőként tisztában kell lenned:

Kamatszint miatti kockázat

A pénzpiaci alapoknál árfolyamesés akkor fordulhat elő, ha hirtelen nagyobb mértékű kamatemelést hajt végre a jegybank, illetve az állampapírok hozama hirtelen megemelkedik.

Jegybanki kamatemelés hatása: ebben az esetben a pénzpiaci alapban is levő, lejárathoz közeli állampapírok iránti kereslet csökken, így ezek árfolyama is csökken. Ez pedig rosszul érinti a befektetési alap nettó eszközértékét, tehát árfolyamát is.

Amikor a jegybank kamatot emel, akkor a kockázatmentes befektetési formákon elérhető nyereség nő, így a pénzpiaci alapból inkább ide áramlik a pénz. Ezért csökken a befektetési jegyek árfolyama.

Hitelezési és partnerkockázat

Bár az alapkezelő a lehető legnagyobb gondossággal választja ki azokat az eszközöket, amelyek az alap portfóliójába bekerülhetnek, mindezek ellenére is fennáll ez a kockázat. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és bankbetétek esetén fennáll a kibocsátó intézmény csődjének lehetősége. Ebben az esetben a fizetésképtelenség miatt ezen eszközök értéke nulla lesz, amely csökkenti a befektetési alap árfolyamát is.

Gazdasági szabályozásból adódó kockázat

A pénz és tőkepiaci feltételek változása hatással van az alapkezelő lehetőségeire is. Az inflációs környezet valamint az adózási szabályok változása kihat a pénzpiaci alap árfolyamára is.

Összefoglalás

A pénzpiaci alap az alacsony kockázata miatt jelentős mennyiségű tőkét vonz. Ezzel lehetőséget biztosítva arra, hogy az alapban levő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon keresztül a gazdaságot élénkítse.

A kockázatkereső befektetők számára is javasolt a használatuk egy viszonylag kis százalékban, ezzel ugyanis egyfajta „pénzügyi játékteret” teremtenek meg maguknak. A kockázatkerülő befektetők pedig anélkül használhatják ki a bankbetétek és állampapírok adta lehetőséget, hogy elköteleződnének és mindig a legjobb kamatlehetőséget keresnék.

Ha úgy érzed elakadtál, vagy segítségre van szükséged, vedd fel velünk a kapcsolatot.

Ezt a cikket angolul és németül is elérheted
	The money market fund
	Der Geldmarktfonds