Barion Pixel

A kötvényalap

Amit a kötvényalapról érdemes tudnod.

A kötvényalap a befektetési alapok egyik fajtája. Tulajdonságai alapján (Kockázati szintje és ezáltal hozamkilátásai valamint ajánlott időtávja) az értékpapír alapok közül pont a pénzpiaci alapok és a részvényalapokok között helyezkedik el.

A kötvényalap

 

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan működik egy kötvényalap, először nézzük meg röviden, mit jelent maga a kötvény.

Mi a kötvény?

A kötvény hitelviszonyt megtestesítő forgalomképes értékpapír.

Ha egy vállalkozásnak, vagy akár egy államnak tőkére van szüksége, akkor fordulhat bankhoz, illetve fordulhat a befektetőkhöz. Ekkor kötvényt bocsát ki, amellyel vállalja, hogy a kötvényen szereplő összeget valamint annak kamatait a megadott időben kifizeti.

Mivel a kötvény forgalomképes értékpapír, így semmi nem akadályozza meg, hogy a kötvény gazdát cseréljen.

Mi a kötvényalap?

A kötvényalap egy olyan értékpapír alap a befektetési alapokon belül, ahol a befektetők pénze döntő többsége kötvényekben van.

Itt nem csak kifejezetten kötvény elnevezésű értékpapírokba fektethet az alapkezelő, hanem bármilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba. Ilyen lehet például az állampapír vagy a diszkont kincstárjegy is. Emellett természetesen az alapkezelő saját megfontolásból a kötvényeknél alacsonyabb kockázatú bankbetétben is tarthat pénzt, illetve repó ügyleteket is lebonyolíthat. (A repó ügyletnél megveszi pl. a kötvényt, majd bizonyos idő elteltével eladja.)

A kötvényalap kitűnő választás lehet azok számára, akik 1-5 éves időszakon belül kívánják pénzügyi céljaikat megvalósítani.

A kötvényalap típusai

Rövid kötvényalap

A rövid kötvényalapban kifejezetten rövid, 1-3 év futamidejű eszközök vannak. Ezek alacsonyabb kockázati szinttel bírnak a hosszú kötvényalaphoz képest, így olyanoknak lehet jó megoldás, akik kifejezetten a rövid távú pénzügyi céljaikhoz keresnek megoldást.

Hosszú kötvényalap

A hosszú kötvényalapokban levő kötvények átlagos futamideje meghaladja a 3 évet. Mivel az állampapír hozamai teljesen biztonságosnak mondhatók, így ez a kötvényalap érzékeny az állampapír hozamainak változására. A befektetők emelkedő állampapír hozamoknál természetesen a biztosan elérhető hozamot részesítik előnyben, így ekkor a hosszú kötvényalap árfolyama csökken, míg csökkenő állampapír hozamoknál éppen nő.

Emiatt az érzékenység miatt, valamint a rövidtávon tapasztalható árfolyamingadozás miatt olyanoknak célszerű választania a hosszú kötvényalapot, akik 3-5 évre terveznek.

A kötvényalap hozama

Hozamok tekintetében nézzük előbb meg, hogy a rövid kötvényalap és a hosszú kötvényalap között mi a különbség.

A rövid kötvényalap hozama

Ahogy már említettem, a rövid kötvényalap maximum 3 éves futamidejű eszközöket tartalmaz, a kockázati szintje alacsonyabb a hosszú kötvényalaphoz képest, ennek megfelelően a hozamszint is ehhez igazodik.

Rövid kötvényalap teljesítménye HUF alapon
Forrás

Forint alapon a jellemző hozamuk éves 1% körül ingadozik, ettől magasabb hozamot például euró alapon érhetsz el.

Rövid kötvényalap teljesítménye EUR alapon
Forrás

Jellemző többségük a bankbetéthez képest határozottan jobb megoldás. Ezzel eléred, hogy céljaidhoz közeledve ne kelljen kockáztatnod, de valamennyire mégis dolgozzon a pénzed. Hosszútávú tőkeépítésre nem javasolnám, mivel várható hozama nem haladja meg az infláció átlag 3-4%-os szintjét.

A hosszú kötvényalap hozama

Hosszú kötvényalap hozama
Forrás

A hosszú kötvényalapok hozamában a rövid kötvényalaphoz képest nagyobb eltérés (nagyobb szórás) mutatkozik, de eredményességük is ehhez igazodik. Éves átlagban a 3-5% az előzőekhez képest már vonzóbbá teheti ezt a típusú befektetési alapot azok szemében, akik ki tudják várni a 3-5 éves ajánlott időtávot, viszont ennél hosszabb időtávban nem kívánnak gondolkodni.

A hozam és a devizanem összefüggése

A hozam alakulását befolyásolja az is, hogy forintban vagy devizában fektet be az adott alap. Az alábbi képen azt látod, ahogyan az euró alapú kötvények forintban kifejezve hoztak.

Rövid kötvényalap teljesítménye EUR alapon HUF-ra váltva
Forrás

Bár te forintot fizetsz be a befektetési jegyért, és forintot is kapsz vissza, a pénzed viszont valamilyen devizában, például euróban dolgozik. Így a várható hozamod alakulására hatással van az is, hogy a forint mennyire erős vagy éppen gyenge. Ekkor ugyanis 1 euróért vagy többet, vagy kevesebbet fizetsz befektetéskor, és ugyanígy vagy többet vagy kevesebbet kapsz akkor, amikor a kötvényalapból kiveszed a pénzedet.

Az alábbi képen ugyanezen befektetési alapok euróban kifejezett hozama látható. A két kép közötti eltérést csak és kifejezetten a forint és az euró közötti árfolyamváltozás okozta.

Rövid kötvényalap teljesítménye EUR alapon
Forrás

A kötvényalap kockázata

A kockázatok teljes körű felsorolására egyetlen kötvényalap esetében sincs mód, így adódhatnak olyan, személyes élethelyzetnek megfelelő kockázatok, amelyek csak rád vonatkoznak.

A kockázatok felsorolása nagyjából olyan, mint amikor veszel egy doboz gyógyszert, és a dobozban a tájékoztatót elolvasod. Ott is felsorolnak mindenféle kockázatot, amely csak egy kicsit is szóba jöhet. Azokat is, amelyeknek nincs túl nagy valószínűsége, de attól még benne van a pakliban.

A kötvényalapoknál sincs ez másképp, sok olyan kockázatot rejt magában minden kötvényalap, amely talán 200 évben egyetlen alkalommal kerülnek elő, de attól még léteznek. Nézzük ezeket végig.

Likviditási kockázat

A nyíltvégű befektetési alap tulajdonsága, hogy a befektetési jegyek bármikor visszaválthatóak. A visszaváltásra sem időbeli, sem mennyiségi korlátozás nem vonatkozik. Ez megfelelő likviditást igényel. Nem valószínű, de előfordulhat olyan szélsőséges eset is, hogy nagyarányú visszaváltások miatt a kötvényalapból olyan sok pénzt vesznek ki a befektetők, hogy a mögöttes befektetéseket kényszerből, akár áron alul értékesíteni szükséges. Ez a kényszerértékesítés a befektetőkre nézve is káros.

Működési kockázat

Az alapkezelő tevékenységét az alapkezelőkre vonatkozó törvényi előírások és felügyeleti ajánlásoknak megfelelően végzi. A munkatársait a lehető legnagyobb gondossággal választja ki, ettől függetlenül akár külső ráhatás miatt, akár belső személyi problémák kihathatnak a kötvényalap működésére és ezáltal az alap eredményességére.

Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat

A kötvényalapban levő eszközök és azok után kapott kamatok között lehetnek olyanok, melyek nem forintban, hanem valamilyen devizában kerülnek meghatározásra. Ekkor a mindenkori napi devizaárfolyamon kerülnek átszámításra az eszközérték meghatározásakor. Bár a kötvényalapot kezelő alapkezelő megtesz mindent annak érdekében, hogy különböző eszközökkel csökkentse a devizakockázatot, ezt teljes egészében nem lehet fedezni. A devizakockázatnak kitett rész eredményeit a devizaárfolyamok alakulása befolyásolja, ami a kötvényalap eszközértékére és így árfolyamára is hatással lehet.

Az egy jegyre jutó eszközérték ismeretlenségéből eredő kockázat

Szép hosszú neve van, de annál egyszerűbb a tartalma. Amikor megbízást adsz arra, hogy valamely kötvényalap befektetési jegyét szeretnéd megvásárolni, vagy éppen visszaváltani, akkor csak az abban a pillanatban ismert árfolyamot tudod. Ez viszont nem ugyanaz, mint a megbízás végrehajtásakor érvényes árfolyam. Ezzel járhatsz jól és járhatsz rosszul is.

Hitelezési és partnerkockázat

A kötvényalapok pénz többsége egyrészt bankbetétben másrészt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban van. A kötvényalapok akár többszáz, vagy épp többezer irányba fektetik a pénzt. Ahhoz, hogy bármely irányra igent mondjon az alapkezelő, először meggyőződik a leendő partner stabilitásáról. Mindezek ellenére a leggondosabb kiválasztás ellenére sem zárható ki teljes biztonsággal a jövőbeli csődhelyzet.

A betétet kezelő pénzintézetek, illetve értékpapír kibocsátók esetleges csődje, fizetésképtelensége szélsőséges esetben a kötvényalapban levő eszközök értékének jelentős csökkenéséhez, akár teljes megszűnéséhez vezethetnek. Ez jelentős hatással lehet a befektetési jegyek árfolyamának változására.

Politikai, gazdasági és szabályozási környezetből eredő kockázat

A politikai döntések jelentősen befolyásolhatja a gazdasági életet, ez alól a pénz- és tőkepiac sem kivétel. Ha a feltételek változnak, akkor változik a befektetések hozama, ami a nettó eszközérték számításon keresztül hat az árfolyamra.

Ilyen tényezők pl.: az infláció, kamat- és árfolyampolitika, vagy éppen a jogszabályi környezet változása.

A kamatszint változása miatti kockázat

Mivel a kötvényalapok portfóliójában legnagyobb részben hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (azaz kötvények) és banki betétek vannak, így a bárki számára elérhető kamatok hatással vannak az alap árfolyamára. Ahogy korábban már volt szó róla, ha a befektetők magasabb kamatot tudnak elérni mondjuk állampapíron keresztül, akkor a kötvényalap árfolyama csökken, és ugyanez fordítva is igaz.

Értékelésből eredő kockázat

Az alapkezelő a törvényi szabályozások betartásával egyidejűen a lehető legpontosabban igyekszik meghatározni a kötvényalap árfolyamát. Mindettől függetlenül a kisebb forgalommal bíró értékpapírok értékelése nehézségekbe ütközhet, ha forgalom hiányában a nyilvános árfolyama régebbi. Ez ugyan egy jól diverzifikált portfóliójú kötvényalapnál elenyésző eltérést okozhat, ettől függetlenül ideiglenesen alul- vagy felülértékeltséget mutathatnak.

Kérdések:

  1. Te használtál-e már kötvényalapot befektetési célra?
  2. Milyen jellemzőket (földrajzi kitettség, devizanem, stb) tartanál fontosnak, ha kötvényalapot választasz?
  3. Milyen időtávra terveznél a kötvényalappal?

Kérdéseitekkel kapcsolatban várom a hozzászólásaitokat. Ha szakértőink segítségét kérnéd a témában, akkor itt tudsz velünk kapcsolatba lépni.

 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTPS-sütiket használunk a jobb működésért.