Zöld befektetés

Zöld befektetés, a fenntartható irány

A zöld befektetés, illetve az ezekre építő zöld befektetési alapok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek külföldön, egyre inkább bővül irántuk a kereslet.

Ez talán nem is véletlen, elvégre a klímaváltozás és az egyre növekvő környezettudatosság ráirányítja a figyelmet a témára.
Ahova a befektetők pénzt irányítanak, az a terület fejlődésnek tud indulni. Ezzel a saját ökológiai lábnyomunkra is hatással lehetünk, miközben hozamot is elérhetünk.

Kulcsgondolatok:

  • A zöld befektetések célja a környezet védelme és fenntarthatóság támogatása, miközben hozamot is céloznak, épp ezért növekvő kereslet jellemzi őket.
  • Formái: zöld kötvény, zöld részvény (közvetlen és közvetett), zöld befektetési alap és zöld ETF. Ezekhez értékpapírszámlán, unit-linked (vagy nyugdíjbiztosításon) keresztül férhetsz.
  • A megkülönböztetés gyakran nehéz; az ESG-címkék (environmental, social, governance) és a befektetési politika átolvasása segít az eligazodásban.
  • Az aktívan kezelt ESG-alapok általában magasabb kezelési díjat kérnek; teljesítményük vegyes, néhány alap felülteljesíti a hagyományosokat, de nincs hosszú historikus adat.
  • Zöld befektetések gyakran defenzívebb, stabilabb keresletű szektorokra épülnek, ezért diverzifikációs és hosszú távú befektetési célokhoz alkalmasak, de nem teljesen védettek válságok ellen.

Mi a zöld befektetés?

Olyan befektetés, amelyek a környezetvédelmet, a környezet fenntarthatóságát célozzák meg, azaz „zöldek”. Ez számos területet lefedhet, a teljesség igénye nélkül íme néhány:

  • Megújuló energia/energiatermelés
    • Nap
    • Szél
    • Hidroelektrikus erő
    • Árapály-erő
    • Geotermikus energia
  • Hulladék újrahasznosítás / kezelés
  • Víz
  • Szennyvízgazdálkodás
  • Energetikai hasznosítás
  • Energiagazdálkodás
  • Olyan területek, amelyek a zöld technológiákhoz szükséges kulcselemekkel foglalkoznak, például a galliumot, indiumot és germániumot kitermelő bányászati cégek, amely a napelemcellák gyártásában kulcsfontosságú összetevők
  • Erdőgazdálkodás
  • Biodiverzitás
  • Ipari folyamatok zöldítése

Milyen formában érhetőek el a zöld befektetések?

Az alábbi főbb formákat érdemes ismerned:

  • Zöld kötvény – finanszírozott projektekhez kötött, fix jövedelem.
  • Zöld részvény – fenntartható vállalatok tulajdonrésze.
  • Zöld befektetési alap – aktívan válogatott zöld portfólió.
  • Zöld ETF – passzív, indexkövető zöld kitettség.

Ezek mindegyike más kockázati profilt és likviditást kínál.

TípusJellemzők
Zöld kötvényProjekt-specifikus, jellemzően megújulóenergia vagy energetikai hatékonyság
Zöld részvényIparági cégek, például szélerőmű- vagy napelemgyártók
Zöld bef. alapAktív menedzsment, ESG-szűrés, magasabb kezelési díj
Zöld ETFAlacsony TER, indexkövetés, széles diverzifikáció

Zöld kötvény

Alapvető tulajdonsága alapján a hagyományos kötvényre és állampapírra hasonlít. Azaz hitelviszonyt testesít meg. A zöld kötvény egyes típusai eltérhetnek attól függően, hogy kibocsátójuk, mire használják fel és hogy a kötvénytulajdonosok milyen módon folyamodnak a kibocsátó eszközeihez felszámolás esetén, egyéb tényezők között.

Nézzük néhány formáját:

  • standard kötvény: bár környezetbarát tevékenységet finanszírozol vele, de minden más tulajdonságában a normál kötvényekre hajaz, azaz ugyanúgy értékelik a kötvénykibocsátót a hitelminősítők és esetleges felszámoláskor a cég teljes vagyona szolgál arra, hogy a hitelezőket kifizessék
  • eszközfedezetű kötvény: finanszírozhatnak vagy refinanszírozhatnak vele zöld projekteket, de az adósság fedezete a kibocsátó által beszedett bevételi forrásokból származik, például adókból vagy díjakból. Az állami és önkormányzati szervek zöld kötvények kibocsátásakor választhatják ezt a fajta beállítást. 
  • projekt kötvény: a hatálya egy adott mögöttes zöld projektre korlátozódik, ami azt jelenti, hogy a befektetők felszámoláskor csak a projekthez kapcsolódó eszközökhöz (ezek árához) juthatnak hozzá. 
  • értékpapírosított kötvények: egyetlen adósságportfólióba gyűjtött projektek csoportját foglalják magukban, néhány példa a zöld értékpapírosítási kötvényekre a zöld jelzáloghitelek és a napelemes lízingprojektek. 

Zöld részvény

Fenntartható irányt képviselő cégek részvényeit jelenti, amely részvények minden másban megegyeznek standard társaikkal. Jellemzően két típusa van:

Közvetlen zöld befektetés

Olyan cégekhez kerül az így befektetett tőke, amelyek kifejezetten a környezet megóvását, környezetbarát működést helyezik fókuszba.

Közvetett zöld befektetés

A befektetett tőke olyan cégekhez kerül, amelyek fő tevékenysége alapján nem zöld, de van ilyen termékcsaládja vagy tevékenysége.

Hogyan tudod megkülönböztetni a két típust?

A különbség szemmel látható, ha mondjuk egy szélerőművet üzemeltető cég és egy olajipari vállalat között kell választanod. Ám sokszor ez nem ennyire egyszerű.
A legtöbb esetben ahhoz, hogy megtudd, hogy a vállalat tényleg zöld-e, a tevékenység teljeskörű vizsgálata szükséges. És még ilyenkor sem garantált a siker, főleg a közvetett zöld befektetések esetén sokszor előfordul, hogy a személyes ízlés és vélemény dönti el, hogy a kiegészítő tevékenység környezetmegóvó hatása „zölddé” teszi-e a céget, vagy eltörpül a főtevékenység környezetromboló hatása mellett.

Zöld befektetési alap

A hagyományos befektetési alap egyik típusa, annyi különbséggel, hogy a befektetési politikájának meghatározásakor a zöld irányt jelölték meg.

A zöld irányok kiválasztása és a megfelelő cégek elemzése a hagyományos aktívan kezelt alapokhoz viszonyítva több munkát igényelnek, ez pedig egy kicsit magasabb alapkezelési díjban jelenik meg. Ám az aktívan menedzselt alapok lehetőséget adnak neked arra, hogy egy új, egyre nagyobb kereslettel bíró területre fektethess, így közel sem biztos, hogy ez a magasabb elvont költség alacsonyabb hozamot eredményez.

Zöld ETF

Szintén hasonlít a többi, tőzsdén is kereskedett ETF-hez. Ezek a normál befektetési alapok passzívan menedzselt társai, amelyek egy adott indexet másolnak, ezzel pedig jóval alacsonyabb TER mutatóval bírnak, mint az aktívan menedzseltek.

Hogyan tudsz fenntartható irányba fektetni?

Értékpapírszámla

Az értékpapírszámla használata az egyik legkézenfekvőbb arra, hogy egyedi részvényeket és kötvényeket, valamint befektetési alapokat adj és vegyél. Már csak a megfelelő időtáv és irány kiválasztása a feladat.

Unit-linked életbiztosítás

A unit-linked biztosítás keretein belül az adott pénzintézet által felkínált befektetési alapok közül választhatsz. A folyamatos díjas unit-linked biztosítások általában hosszútávra indulnak (ezt célozza ösztönző jelleggel a 10 év után elérhető kamatadó-mentesség is), így számodra megfelelő megoldás lehet ennek keretein belül a fenntartható befektetési alap. Elvégre ezek is hosszútávra készültek.

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítás technikailag ugyanúgy unit-linked alapokon nyugszik, mint a hagyományos megoldás, csak az SZJA kedvezmény miatt van néhány megkötés és feltétel meg miegymás a biztosítók felé. Itt hangsúlyoznám, hogy fenntartható irányba hagyományos nyugdíjbiztosítás keretein belül nem tudsz befektetni, mivel ezek nem kínálnak neked ilyen jellegű választási lehetőséget.

Mivel a nyugdíj még szinte fix, hogy messze van neked (mármint akkor, hogy ha számodra még elérhető ez a konstrukció), így az eleve hosszabb kifutással bíró zöld irányok jó lehetőséget biztosítanak a diverzifikációra.

A zöld befektetések teljesítménye

A fenntartható befektetések teljesítményét nehéz megítélni, elvégre egy viszonylag új területről beszélünk, nincs kellően hosszú historikus múltja. Erre a témára 50-100 év távlatából visszatekintve már stabilabb képet kaphatnál, de vélhetően ennyid nincs. A kevés adat és a viszonylag rövid idő miatt ellentétes információkat is találhatsz a neten.

A teljesítmény megítélését többek között az alábbiak befolyásolhatják, vagy akár torzíthatják is:

  • a szektor: nem mindegy, hogy mennyire tőkeigényes szektort vizsgálsz
  • az időtáv: sok zöld befektetés konkrétan nem is létezett még 5-10 éve
  • a kapitalizáció: másképp viselkedik egy kisebb és másképp egy nagyobb kapitalizációjú cég

Drága-e a zöld befektetés?

Az árról leginkább a befektetési alapoknál lehet beszélni, méghozzá az alapkezelési díj formájában megjelenő kiadás miatt. Ezek alapján elmondható, hogy az aktívan kezelt ESG-alapok a szükséges többletmunka miatt valamivel drágábbak, mint hagyományos társaik.

Hogyan teljesít a zöld befektetés?

A relatívan magasabb árfekvést kompenzálhatja a magasabb profit, már ha jól választasz.

A fenntartható befektetéseknek nyilván célja a profit, ám a társadalmi felelősségvállalás is a feladatuk közé tartozik. Ettől függetlenül (talán pont az élénkülő kereslet miatt) a Morningstar felmérése azt mutatta, hogy 4.900 ESG cimkével jelzett befektetési alap 58,8%-a néhány tized %-kal felülteljesítette hagyományos társát.

Ezt viszont ne vedd úgy, hogy akkor irány fenntartható befektetést venni. Itt hangsúlyoznám, hogy a lehetőség adott, ám itt a befektetés teljesítménye mellett a fő cél a fenntarthatóság növelése. Ahogy látod az alábbi képen, elég nagy eltérés lehet a különböző alapok teljesítménye között:

Forrás

Válságálló-e a zöld befektetés?

A fenntartható befektetések általánosságban a hétköznapi életben gyakran használt és nélkülözhetetlen eszközökre építenek, ezzel inkább a defenzív típusú részvények közé sorolhatóak, ahogy arról a részvények típusainál már volt szó. Ezek a részvények (és az erre építő befektetési alapok) általánosságban néhány részvénypiaci szektorból kerülnek ki, leginkább olyanokból, amelyekre a kereslet stabil, így kevésbé érinti őket a ciklikusság.

Ez számodra valamivel stabilabb árfolyamot tud jelenteni, ettől még a válság érintheti őket.

Honnan ismered fel a zöld befektetést?

A legbiztosabban akkor ismerheted fel, ha végigolvasod a befektetési alap befektetési politikáját, a kötvény befektetési célját illetve leelemzed a kiválasztott, zöldnek vélt céget. Ez viszont rengeteg (hozzáteszem fölöslegesen elpazarolt) idő és energia. Ehelyett gyorsíthatod a folyamatot, ha a nevükben a következőket keresed:

  • Clean (clean water, clean energy, clean bármi)
  • Green (itt is szabadon kombinálva bármilyen kapcsolódó kifejezéssel)
  • Carbon
  • ESG

Mi az az ESG?

ESG – environmental, social, governance szavak kezdőbetűi.

Olyan alapok kaphatják meg, amelyek felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat vesznek figyelembe a befektetési eszközök kiválasztásakor.

Ezek a szempontok bővebben:

  • üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke,
  • energiahatékonyság,
  • hulladékkezelés,
  • tiszta energia;
  • emberi jogok,
  • nemi, faji, vallási, identitási diszkrimináció,
  • társadalmi szerepvállalás,
  • emberi kizsákmányolás,
  • gyerekmunka,
  • kiberbiztonság;
  • szervezeti struktúra,
  • üzleti etika,
  • átláthatóság,
  • korrupció.
Hírlevél feliratkozó

Tippek zöld befektetés kiválasztásához

Választási szempontok

Vizsgáld meg az alap teljesítményét legalább 3–5 éves időtávon, és hasonlítsd össze hasonló tematikus ETF-ekkel. (Pl. A Morningstar szerint 4 900 ESG-címkével jelzett alap 58,8%-a marginalisan felülteljesítette hagyományos társait.)

Nézd meg az alapkezelési díjat és a TER értékét (0,1–1,5% között gyakori), vizsgáld a portfólió kitettségét szektorok szerint, és kérj független ESG-értékelést vagy kibocsátói riportot. Ez ellenőrizd: díjak, kitettség, hitelesség és likviditás.

  • Alapkezelési díj és TER
  • ESG-címkék, hitelesítők (például Sustainalytics, MSCI)
  • Portfólió kitettség szektorok szerint (pl. megújuló energia vs. fosszilis)
  • Likviditás és 3–5+ éves időhorizont

Lépésről lépésre útmutató a fenntartható befektetéshez

Határozd meg a célodat (például 5–10 éves növekedés vagy fenntarthatósági hatás), nyiss megfelelő számlát, válassz eszközöket (zöld ETF, aktív ESG-alap, zöldkötvény vagy zöld részvény), majd rendszeresen monitorozd és szükség esetén súlyozd újra a portfóliót. 

Fontos lépések és példák

LépésMit tegyél
Célok meghatározásaFogalmazd meg a hozamelvárást, időhorizontot és fenntarthatósági szempontokat.
Számla megnyitásaHasonlítsd a banki értékpapírszámlát és online brókereket. legyen nálad a személyi,  a lakcímkártya és az adókártya (vagy más dokumentum az adószám igazolására).
EszközválasztásVálassz ETF-et alacsony TER-rel, aktív ESG-alapot speciális szűrőkkel vagy közvetlen részvényeket (pl. szélerőmű-gyártók).
MonitorozásÉvente vizsgáld a teljesítményt, ESG-kimutatásokat és költségeket. Súlyozd újra, ha eltér a stratégia.

Értékpapírszámla megnyitása

Válassz számodra megfelelő szolgáltatót: banki értékpapírszámla vagy online bróker, ebben kérhetsz tőlünk is segítséget. Ellenőrizd a tranzakciós díjakat, számlavezetési költségeket és a platform felhasználóbarátságát. Készülj elő személyi igazolvánnyal, lakcímkártyával és adókártyával.

Megfelelő befektetési eszközök kiválasztása

Értékeld az ETF-ek alacsonyabb TER-ét vs. az aktív ESG-alapok szakmai kiválasztását. A zöld kötvények stabil bevételt adhatnak, míg zöld részvények nagyobb növekedési potenciált hordoznak. Törekedj szektor- és földrajzi diverzifikációra, és nézd meg az alapok befektetési politikáját, kibocsátói listáját és likviditását.

Kinek ajánlottak a zöld befektetés?

Annak ellenére, hogy találhatsz arra is példát, hogy szépen teljesített egy adott fenntartható befektetés, ezek a projektek jellemzően hosszútávra indulnak. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve, így akkor ajánlott neked a zöld befektetés, ha a tőkédet hosszabb távon szeretnéd egy adott helyen dolgoztatni.

A téma összetett és sok kérdést vethet fel, így ha érdekel, vagy szeretnél ebbe az irányba befektetni, akkor lépj velünk kapcsolatba.

Válaszd ki a neked való mesterkurzust!

💡 Befektetői mesterkurzus

Pénzügyi akadémia

Építsd fel stabil pénzügyi alapjaid, és hozd meg tudatos befektetési döntéseidet.

📊 Céges mesterkurzus

Tanuld meg értelmezni a mutatókat és átlátni a céged pénzügyeit.

A zöld befektetéseket befolyásoló tényezők

Főbb tényezők

Szabályozás (pl. EU Taxonomy), finanszírozási költségek és technológiai fejlődés határozzák meg, hogy mely projektek válnak nyereségessé; a napelemek CAPEX-e az elmúlt 5 évben ~10–15%-kal csökkent, ami javította a megtérülést. Nézd a hitelköltséget, alapkezelési díjakat és ESG-minősítéseket (Morningstar, MSCI), mert ezek befolyásolják a hozamodat és likviditást. Any vedd számba a likviditási kockázatot és a hosszú távú kereslet ingadozását.

  • EU szabályozás és adókedvezmények
  • finanszírozás/TER és hitelek
  • technológiai költségcsökkenés és piaci kereslet

A zöld befektetések előnyei és hátrányai

ElőnyökHátrányok
Hosszú távú növekedési potenciálRövidebb historikus adatok, bizonytalan hosszú táv
Környezeti és társadalmi hatás növeléseGreenwashing kockázata (túlértékelt zöld állítások)
Stabil kereslet bizonyos szektorokban (pl. megújulók, víz)Sektorspecifikus kockázat és szabályozásfüggőség
Portfóliód diverzifikálása számodraÁltalában magasabb kezelési díjak
EU-taxonómia és zöldkötvények növekvő szabályozási támogatásaOrszágonként eltérő végrehajtás, szabályozási bizonytalanság
Növekvő befektetői kereslet, likviditás bővülésePiaci telítettség és túlértékeltség veszélye
Egyes alapok felülteljesítése (Morningstar: 58,8% az 4 900 alapból)Jelentős teljesítmény-ingadozás alapok között

Gyakran ismételt kérdések

K: Mi az a zöld befektetés, és miben különbözik a hagyományos befektetéstől?

V: A zöld befektetés olyan pénzügyi eszköz vagy alap, amely a környezet védelmét és a fenntartható működést támogatja (például megújuló energia, energiahatékonyság, szennyezéscsökkentés). Lényeges különbség, hogy a befektetési politikában környezeti (environmental), társadalmi (social) és vállalatirányítási (governance) szempontokat is figyelembe vesznek (ESG). A cél nemcsak a pénzügyi hozam, hanem a környezeti hatás javítása is. A zöld eszközök teljesítménye történelmi adatok hiánya miatt változó, gyakran hosszú távon értékelhető, és az aktívan kezelt ESG-alapok általában magasabb alapkezelési díjat számítanak fel.

V: Főbb formák:

  • zöld kötvény (hitelszerű eszköz, a bevételt zöld projektek finanszírozására fordítják),
  • zöld részvény (fenntartható tevékenységet folytató vállalatok papírjai — közvetlen és közvetett típusok különböztethetők meg),
  • zöld befektetési alap (aktívan kiválasztott zöld irányvonalú portfólió), valamint
  • zöld ETF (passzívan követett, alacsonyabb költségű eszköz).

Az ETF-ek alacsonyabb TER-rel jellemzően költséghatékonyabb belépést biztosítanak, míg az aktív alapok többletvizsgálatot és magasabb díjat igényelnek.

K: Unit-linked biztosítások keretében a biztosító által felkínált befektetési alapok közül lehet zöld vagy ESG-alapokat választani; ez alkalmas hosszú távú megtakarításokra, különösen a 10 év utáni kamatadó-mentesség fényében.

A nyugdíjbiztosítás technikailag unit-linked alapokra épülhet, de hagyományos nyugdíjbiztosítások általában nem kínálnak zöld választást. Fontos ellenőrizni az alap befektetési politikáját, díjszabását és a kötöttségeket (lejárat, díjfizetés), mert a fenntartható alapokhoz gyakran magasabb alapkezelési díj társulhat.

V: Zöld hitelek célzott források energiahatékony beruházásokhoz (pl. napelem, hőszigetelés, hőszivattyú) vagy zöld ingatlanvásárláshoz. Ezek gyakran kedvezőbb kamatot, hosszabb futamidőt vagy speciális feltételeket kínálnak.

A bankok általában energiahatékonysági igazolást, műszaki terveket vagy tanúsítványt kérnek, és egyes esetekben támogatásokkal kombinálhatók. Hitelfelvételkor vizsgáld a kamatot, egyéb költségeket, a fedezetet, a jogosultsági feltételeket és azt, hogy a finanszírozott beruházás várható energiamegtakarítása fedezi-e a költségeket.

V: Olvasd el a befektetési alap befektetési politikáját és a kötvény kibocsátási célját!

  • Keresd az ESG-címkéket és független tanúsítványokat.
  • Ellenőrizd, hogy a vállalat bevételeinek mekkora részét adja a „zöld” tevékenység.
  • Nézd meg a részletes portfólióösszetételt, fenntarthatósági riportot vagy harmadik fél értékelését
  • Légy óvatos a marketingkifejezésekkel: a greenwashing akkor fordul elő, ha a környezettudatos kommunikáció nem tükrözi a tényleges üzleti gyakorlatot.

Hosszú távú szemlélettel, diverzifikációval és dokumentumok alapos áttanulmányozásával csökkentheted a kockázatot.

📊 Flow