Befektetési stratégiák

Melyik a számodra is megfelelő befektetési stratégia?

A befektetési portfóliód kezelése nem ér véget ott, hogy valamilyen eszközt megvettél, kezelned is szükséges a pénzedet. Ezt segíti elő több befektetési stratégia is. Ugyanúgy, ahogy bármilyen eszközből, ebből sincs jobb vagy rosszabb, csupán olyan, ami a céljaihoz és személyiségedhez jobban vagy éppen kevésbé passzol.

 

A befektetési stratégia biztonsága

A pénzed kezelésének több módját is választhatod, a legfontosabb, hogy a kiválasztott irányból ne tűnhessen el szőrén-szálán a pénzed, ezt a megfelelő irány (pl. adott pénzintézet) kiválasztásával tudod megtenni. A befektetési stratégia lehetővé teszi számodra, hogy ne ad-hoc jelleggel kezeld a pénzt, hanem szisztematikusan, egy előre megbeszélt logika alapján.

Ezek közül a két legismertebb és leggyakrabban használt:

• aktív befektetési stratégia
• passzív befektetési stratégia

Ezen kívül akár önállóan, akár az előbbiekkel kombinálva használják még:

• momentum kereskedési stratégia
• anticiklikus befektetési stratégia
• vedd és tartsd stratégia

Bármely módszert is választod a befektetésedhez, természetes, hogy több fő cél is vezérelhet. Ilyenek lehetnek pl.:

• értékentartás: a pénzed vásárlóerejének megőrzése
• tőke gyarapítás: egy adott pénzügyi cél elérése
• biztonság: az, hogy több pénzed legyen, mint amennyivel elindultál

Mivel itt az idők folyamán jelentős mértékű összegyűjtött tőkéről van szó, a befektetés kezelését az MNB is szabályozza pont a te érdekedben. Semmi nem tiltja, hogy a saját pénzedet önállóan úgy kezeld, ahogy szeretnéd, de amennyiben ezt valaki másra rábízod, annak megfelelő képzettséggel és engedélyekkel kell rendelkeznie. Ha ezt nem tudja felmutatni, akkor ígérjen bármit is, légy vele óvatos.

Aktív befektetési stratégia

Az egyik legismertebb és leggyakrabban használt stratégia. Ezt alkalmazzák azok, akik megfelelő piaci elemzés után egyedi befektetési eszközöket (részvényeket, kötvényeket) vásárolnak. Ez a befektetési stratégia a legkézenfekvőbb a befektetési alapok döntő többségénél is.

Ennek a módszernek a lényege, hogy megfelelő piaci elemzés után döntesz arról (te magad vagy a befektetéskezelő dönt így), hogy melyik eszközökbe, mely területekre célszerű befektetni.

Hogyan tudod te is aktív befektetési stratégia által kezelni a pénzedet?

Aktívan menedzselt befektetési alap kiválasztásával

Ekkor a számodra is megfelelő befektetési alap kiválasztása a feladat, ennek leírásában olvashatod, hogy aktívan menedzselt vagy indexkövető módon történik a kezelése.

Saját magad a már meglévő tapasztalatod alapján

Ezt mondani sokkal könnyebb, mint végrehajtani, ezért kezdőknek semmiképp sem javasolt, elvégre a szükséges tapasztalat hiányában nagyobb eséllyel fizeted a tanulópénzt, mint amennyi esélyed lehet a nyereségre.

Privátbankár segítségével

Ez már sokkal jobb opció, itt a brókerház vagy a pénzintézet biztosít számodra egy megfelelően képesített privátbankárt. Itt az alábbiakra kell figyelned, mielőtt döntesz:

• összeghatárokra: attól, hogy biztosítanak privátbankári elérhetőséget, a befektetett összeg függvényében nem biztos, hogy a szolgáltatásra is jogosult vagy
• a pénzintézet szolgáltatásaira: szűk keretek között mozogva a legjobb szakembertől se várj csodát
• a díjakra: ha a megtermelt hasznot a bank viszi, akkor nincs értelme az egésznek

A számodra is megfelelő privátbankár kiválasztásában tudunk neked segítséget nyújtani. A tájékozódáshoz kérj egy visszahívást a Kapcsolat menü alatt.

Az aktív stratégia előnye

Az így kezelt portfóliónál a befektetést kezelő szabadon dönt, hogy melyik befektetésben lát növekedési potenciált. Mindig szakember áll mögötte, így változékony körülmények között vagy épp új piaci területen is van lehetőség szép eredményeket elérni.

Az aktív stratégia hátránya

Erőforrásigényes. Rá kell szánnod az időt és az energiát az elemzésekre, no meg rendelkezned kell megfelelő tudással ahhoz, hogy jó eséllyel válassz megfelelő befektetést. Épp emiatt az aktívan kezelt befektetési alapok jellemzően drágábbak, mint passzívan kezelt társaik (és ezek díját veszteséges időszakban is ki kell fizetni).

Passzív befektetési stratégia

A passzív befektetési stratégia valamilyen előre rögzített mintát követ, jellemzően valamilyen indexet másol. Így működnek az indexkövető befektetési alapok. Az így kezelt befektetésben a másolt mintával azonos súllyal jelennek meg a különböző befektetési eszközök. Ha ezek súlyozása az eredeti mintában megváltozik, akkor automatikusan hozzáigazodik a befektetés is.

Hogyan tudod te is passzívan kezelni a pénzedet?

ETF-be fektetsz

Azáltal, hogy egy számodra is megfelelő ETF-be fekteted a pénzedet, akár egyetlen alap megvásárlásával is a passzív stratégia mellett tetted le a voksodat. Hangsúlyozom a megfelelő választást, elvégre ETF és ETF közzött is komoly teljesítménybeli különbségek vannak.

Kiválasztasz egy indexet, és te magad másolod

Ugyanazt valósítod meg, mint az ETF, csak kicsiben. Pl. az adott tőzsdeindex legjobb 5 papírja közül vásárolsz az indexben szereplő súlyuk szerint. Mielőtt fejest ugranál ebbe a megoldásba, felhívnám figyelmedet, hogy az értékpapír adás-vételnek lehetnek költségei, amelyet ETF-en keresztül olcsóbban megúszol.

Egy adott arányt tartasz a befektetéseidnél

Viszonylag egyszerű példa: úgy döntesz, hogy a pénzed 50%-át egy adott kötvénybe, a másik 50%-ot egy adott részvénybe fekteted. Nyilván itt alaposan átgondolt döntés után választott eszközökről beszélünk, nem pedig akármelyik kettőről.

Ekkor két lehetséges forgatókönyv van:

• valamelyik eszköz árfolyama emelkedik: akár mind a kettőé, de itt azzal fogsz dolgozni, amelyik jobban teljesített. Ekkor eladsz belőle, ezzel realizálod az árfolyamnyereséget. Természetesen csak olyan mértékben, hogy amikor a plusz pénzből a másik eszközből bevásárolsz, ugyanúgy tartod az 50-50-es arányt.
• az árfolyam csökken: ekkor a magasabb árfolyammal bíróból eladsz, és veszel abból, aminek az árfolyama csökkent. A leesett ár ugyanis vételi árfolyamot jelent, azaz olcsóbban kapod meg ugyanazt.

Ez a stratégia emelkedő piacokon működik a legjobban, zuhanó trendnél nem feltétlen jó ötlet az ész nélküli alkalmazása, mivel az árfolyamveszteségeket is realizáltatja veled, nem csak a nyereséget.

A passzív stratégia előnye

Könnyen másolja a piaci teljesítményt, egy megfelelően beállított algoritmus akár emberi segítség nélkül is működhet, így nem szükséges kifizetni az elemzőket. Befektetési alapoknál vizsgálva a kérdést: az ETF-ek nagyságrendekkel olcsóbban tudnak működni, mint az aktívan kezelt társaik.

A passzív stratégia hátránya

Egy már túlárazott értékpapír pusztán az ára és a még meglévő kereskedési tömege miatt fog nagyobb súllyal szerepelni egy adott indexben. Ez a stratégia akkor is vásárolni fog, amikor az aktívan kezelt alapoknál a befektetést kezelő szakemberek már inkább az eladás mellett döntenének.

 

Melyik a megfelelő a számodra?

Nem minden befektetési eszköz alkalmas arra, hogy passzívan kereskedj vele, mint ahogyan nem minden befektetési eszköz alkalmas arra, hogy a te befektetői típusodnak megfeleljen. Töltsd ki a tesztet, hogy megtudd, te melyik kockázatvállalási és ezáltal befektetői típusba tartozol.

Töltsd ki a tesztet

 

Momentum kereskedési stratégia

A potenciális befektetési lehetőségek közül azok közelmúltban felmutatott teljesítménye alapján választ.

Teljesen önállóan is használhatod, ekkor a közelmúlt jelentősebb emelkedéseit követheted le. Amennyiben az aktív stratégiát választottad, ezzel a módszerrel kiegészítheted.

A momentum stratégia előnye

Nem szükséges a különböző gazdasági és földrajzi területek, valamint cégek egyenként történő elemzése, ezzel jelentős mennyiségű időt és energiát spórolsz meg.

A stratégia hátránya

Nem elemzed le a cégeket, így nem tudod, hogy mi áll pontosan az emelkedés hátterében. Emiatt nem tudod, hogy meddig tarthat az emelkedés, és mikor célszerű kiszállnod.

 

Anticiklikus (contrarian) befektetési stratégia

A széles befektetői rétegekkel szemben kereskedik. Vásárol, amikor mindenki elad, és elad, amikor a tömeg vásárol.

Fontos a széles befektetői réteg hangsúlyozása. Ahol sok ember adott el, ott vélhetően később sok ember fog vásárolni is, így nem okoz majd problémát a vevők vagy éppen eladók felkutatása.

Az anticiklikus befektetési stratégia előnye

Amikor tömegek döntenek az eladás mellett, annak erős árleszállító hatása van, ezáltal jelentős „árengedménnyel” tud vásárolni. Ugyanez igaz fordítva is, amikor egy adott befektetési eszközt sokan keresnek, annak árfelhajtó hatása van. Ezt meglovagolva olcsóbban vehet és drágábban adhat el mint a normál piaci ár, mindezt komolyabb elemzések nélkül.

A hátránya

Ezt a stratégiát tisztán alkalmazva nem elemzed a folyamatokat, csak megfigyeled, így pont a legelejéről marad le, akkor lép, amikor már elindult a folyamat. A vásárlásoknál pedig nem tudni, meddig ragad bent egy-egy pozícióban, azaz mikor lesz újra kereslet az adott eszköz iránt.

 

Vedd és tartsd (Buy and Hold) stratégia

Egy adott befektetési eszközt hosszútávon tart akár sokéven keresztül is.

Ezalatt ugyan árfolyamnyereség nincs (az csak évekkel később, az eladásnál esedékes), de élvezheti a befektető az adott befektetési eszköz hozadékait is (pl. albérleti díj, osztalék, kamat, stb), már ha értelmezhető.

Az előnye

Ha nem kereskedsz, nem lesz kereskedési költséged sem. Lehet, hogy ez így nem hangzik soknak, de ezt is tekintheted egyfajta hozamnak. A másik előnye, hogy megfelelő eszközt választva és hosszú időn át tartva egy viszonylagos mélyponton szállsz be, így a jelentős árfolyamnyereség szinte garantált, és még az újabb beszállási pontok keresése sem viszi az energiád.

A hátránya

Évekre is előre kell tervezned, és kellő fegyelemmel kell rendelkezned ahhoz, hogy ne kelljen kényszerből kiszállnod félúton, ne csábulj el az első fellendülésnél, valamint ne egy olyan eszközt vásárolj meg, aminél az idők végezetéig is várhatsz, mert csak a veszteséget termeli.

 

Kérdéseddel itt tudsz velünk kapcsolatba lépni, hozzászólásodat pedig szívesen olvasom a közösségi médiák kommentjében.