Kockázatkezelés a beruházásoknál

Hogyan segíti a munkádat a kockázatkezelés?

A kockázatkezelés a jövőbeli siker kulcsa. Az üzleti világ dinamikus, egy vállalkozás életében pedig elengedhetetlen szerepet játszanak a beruházások. Azonban a jövőbeli sikerek elérése érdekében szükséges megérteni és hatékonyan kezelni a beruházásokkal járó kockázatokat. 

A kockázatok felismerése és csökkentése az üzleti siker egyik kulcsfontosságú elemévé vált. Az üzleti vezetők számára ma már nem luxus, hanem elengedhetetlen feladat a tudatos kockázatkezelés. Ebben a cikkben ezeknek a lépéseit és lehetőségeit nézzük át.

Még mielőtt startolnánk, feltehetsz magadban néhány kérdést.

Milyen típusú beruházásokat érthetsz üzleti beruházás alatt?

Ha nagyon a tankönyv szerinti definíciót nézzük, akkor  közgazdaságtanban a beruházás fogalma alatt termelőeszköz előállítását vagy vásárlását értjük. A nagyon klasszikus értelemben vett beruházás jelentése az, hogy te, mint vállalkozó megvásárolsz valamilyen termelőeszközt (esetleg saját magad legyártod azt), hogy valami más terméket gyárthass vele.

Beruházások egy kicsit bővebben értelmezve

Ám ha már kockázatkezelés a téma, egy kissé kintebb tekintve és kevésbé szűken értelmezve akár bővítheted is ezt a képet. 

Elvégre te az adott gépért azért adtál ki pénzt (illetve a fenntartását is azért fizeted), hogy a vállalkozásod gyarapodjon. Mivel itt a fő nézőpont az, hogy a vállalkozás stabilitását növeld, itt és most tekintsünk el attól, hogy az a beruházás a TEÁOR szerinti fő tevékenységedet érinti-e vagy se.

Így a kockázatokat kezelned kell tudni például a következő esetekben is:

• új piacra lépéshez szükséges előkészületek
• K+F tevékenység
• vállalati befektetések
• bármilyen más, pénzmozgással és kockázattal járó tevékenység

A cikkben most a klasszikus befektetések lesznek a fő fókuszban, mivel ezt fogod jellemzően használni a döntéshozatal során. De hogy egy kis kitekintés is legyen, ahol az értelmezhető, ránézünk a vállalati befektetések világára is.

Mi is a kockázat, amit kezelni kellene?

Ha itt is a tankönyv szerinti definícióval indulunk, akkor a kockázat fogalma nem más, mint hogy az elért végeredmény eltér az általad várttól. Itt viszont én hozzátenném, hogy negatív irányba tér el.

Miért mondom, hogy a negatív forgatókönyvre kell készülnöd? Nem azért, mert vészmadár vagyok 🙂
De nem sok mindent kell előkészülnöd például, ha a következő események valósulnak meg:

• a megvásárolt géped jóval hosszabb ideig van a termelésben karbantartás nélkül, mint amit a gyártó ígért
• az új piacon egymást taposva viszik az emberek a portékádat
• világszenzációt fedeztél fel, ráadásul 2 nap alatt és fillérekből
• a befektetésed hozama a várható fölött alakult

Talán már látod, hogy miért a negatív irányra kell inkább előkészülni.

Átfogó kockázatértékelés: a sikeres beruházások kulcsa

Vállalkozóként remélem nem mondok neked újat abban, hogy ha csak nem a már megszokott, üzemszerű működés kérdéseiről van szó, akkor nem azonnal ugrasz fejest mindenbe. Még mielőtt bármire is igent mondanál, meg kell nézned a lehetséges forgatókönyveket, az előnyöket és a hátrányokat. Ebben van nagy segítségedre a SWOT elemzés.

Ennél a lépésnél nyilván elvégezhetes csak és kizárólag a SWOT elemzést, és ha az jön ki, hogy többe kerül a leves, mint a hús, akkor a kérdést nagyon gyorsan le is zárhatod. Az élet viszont nem ennyire fekete vagy fehér, így szükséges, hogy továbblépj, és tovább szűkítsd a kört.

A vállalkozások számára az üzleti kockázatok megfelelő értékelése kulcsfontosságú a hosszú távú siker és stabilitás elérése érdekében. Az átfogó kockázatértékelés nem csupán egy adminisztratív feladat, hanem egy stratégiai megközelítés, amely segít a vezetőknek felismerni és megérteni a potenciális veszélyeket. (Nyilván az előnyöket is, de most a téma a kockázatkezelés.)

Milyen kérdésekkel találkozol a kockázat értékelése során?

A kockázatértékelés során alkalmazott kérdések sokféle területre kiterjednek, olyanokra, mint pl.:

• Üzleti célok és stratégia:
  • Milyen üzleti célokat kíván elérni a vállalat?
  • Milyen stratégiákat alkalmaz a célok eléréséhez?
  • Milyen kockázatok merülhetnek fel a célok elérésének folyamatában?
• Piaci környezet:
  • Milyen változások várhatók a piaci környezetben?
  • Hogyan befolyásolhatják ezek a változások a vállalatot?
  • Milyen piaci kockázatokkal kell számolni?
• Pénzügyi kockázatok:
  • Milyen pénzügyi kockázatok merülhetnek fel, például deviza árfolyamváltozása vagy kamatváltozás során?
  • Hogyan befolyásolhatják ezek a kockázatok a pénzügyi teljesítményt?
• Operatív kockázatok:
  • Milyen operatív kockázatok merülhetnek fel a vállalat mindennapi működése során?
  • Hogyan lehet csökkenteni az operatív kockázatokat?
• Technológiai kockázatok:
  • Milyen technológiai változásokat várható a vállalat számára?
  • Hogyan lehet kezelni a technológiai kockázatokat?
• Jogi és szabályozási kockázatok:
  • Milyen jogi változások várhatók a vállalat működési területén?
  • Milyen szabályozási kockázatokkal kell számolni?
• Vállalati kultúra és belső kontroll:
  • Milyen belső kontroll van a helyén a kockázatok kezelése érdekében? (Egyáltalán felelősségi körök szerint van-e ilyen?)
  • Milyen módon befolyásolja a vállalati kultúra a kockázatkezelést?
  • Milyen érdekekkel rendelkeznek a vállalat érdekeltek, például részvényesek, alkalmazottak, ügyfelek?

Hogyan segítik ezek a kérdések a kockázatkezelés folyamatát?

Ezeket sokszor már rutinból végzed, talán bele sem gondolsz. De nézzük most példaként a teljesség igénye nélkül, hogy milyen kérdésekre adsz garantáltan választ (magyarán a fentiek hogyan teljesülnek) egy gépsor, mint beruházás vagy egy normál vállalati befektetés során:

Lépések	Beruházás	Befektetés
A vállalkozás ismerete	Mit gyártson az a gép és milyen kapacitással?	Milyen célra és milyen időtávra fektetsz be?
Az iparági trendek	Kitermeli-e a jövőben a költségeit ez a gép? Fellendülés vagy csökkenés várható	A kiválasztott gazdasági / fizikai / stb terület milyen hozamkilátással bír?
Az érzékeny területek	Versenytársak helyzete	A befektetés biztonsága
A fontossági sorrend	A több lehetséges fejlesztési irányból melyik a számodra leginkább teshezálló?	Hogyan tudod a befektetéseket a stabilitásod növelésére fordítani anélkül, hogy a termelést visszafognád?

Azok a vállalkozások, akik sikeresen alkalmazták az átfogó kockázatkezelési stratégiákat, rendkívül előnyös helyzetbe kerültek a piaci bizonytalanságok ellenére is, így láthatod, hogy célszerű foglalkozni ezzel.

Például olyan vállalatok, amelyek proaktívan értékelik és kezelik a beszállítói láncuk kockázatait, képesek hatékonyabban reagálni a globális ellátási láncokat érintő váratlan eseményekre. Ezek a vállalkozások képesek gyorsan alkalmazkodni a változó körülményekhez, minimalizálva ezzel a negatív hatásokat.

Az átfogó kockázatértékelés tehát nem csupán egy adminisztratív kötelezettség, hanem a sikeres beruházások alapját képezi.

Pénzügyi tervezés: a kockázatkezelés a stabil alapokkal indul

A SWOT elemzés után talán nem nagyon meglepő, ha a tervezést, méghozzá a pénzügyi tervezést hozom fel. Ez az üzleti terv része, így ezzel is találkozhattál már. A kockázatkezelés egyik kulcsfontosságú eleme a megfelelő pénzügyi tervezés és  ezzel együtt a stabilitás megteremtése. A vállalkozások számára a pénzügyi tervezés szintén nem csupán adminisztratív feladat, hanem stratégiai eszköz is, amely biztosítja a szilárd alapokat a váratlan kihívásokkal szemben.

Miért nem fordítva hozom fel a tervezést és az átfogó elemzést?

Ha az üzleti terv része a pénzügyi terv is, és a SWOT elemzés is, akkor nem lenne logikusabb a pénzügyi tervet elkészíteni, utána foglalkozni a kockázatkezeléssel? Legalább akkor tudnád, hogy van-e rá pénzed.

A válasz az, hogy nem, legalábbis ha nem vagy időmilliomos, akkor nem.

Mielőtt ezzel le is zárnám, nézzük, hogy miért látom így:

Az átfogó kép után a pénzügyi tervvel ezt éred el

Ha az átfogó képet nézed, akkor a sok-sok, ténylegesen rendelkezésedre álló, számodra is elérhető lehetőségből szűröd ki azokat, amik ott és akkor nem neked valóak.

Pl. ilyen szempontok alapján:

• nem illeszkednek a céged profiljába,
• még/már nem időszerű ez a fejlesztés
• túl drágán kínálják, és a piac helyzete alapján soha nem térülne meg
• egészen egyszerűen neked, mint vezetőnek valamiért nem tetszik

A pénzügyi tervezéssel pedig tovább szűkíted a kört. Az esélyes megoldások közül választod ki azt, aminek a finanszírozása egyrészt megoldható, másrészt pedig a legnagyobb előnyt nyújtja.

Ha a pénzügyi tervvel kezdenéd

A pénzügyi terv, mint az üzleti terv egyik legfőbb része készülhet ugyan projektre szabva is, de ahhoz kell egy projekt.

Bár megteheted, hogy azt mondod, hogy pl.: a meglévő tartalékaid felét fejlesztésre szánod, el szeretnél költeni valahány millió forintot. Azaz „eddig, és ne tovább”. Alapjaiban véve ez is járható út, de …  De könnyen elviheti a figyelmed fókuszát arról, hogy egy adott, nyereséges projektet hogyan tudsz véghezvinni arra, hogy hogyan férhetsz bele a keretekbe. (Arról nem is beszélve, hogy ha nem kukázol le egy adott beruházást, csak azért, mert nem fér a keretbe, hanem tényleg komoly megvalósítási szándékot látnak rajtad az üzleti partnereid, akkor ők is másképp állnak hozzád. Mondjuk egy picit módosítanak a kondíciókon, hogy mindenki jól járjon.)

Mi a feladatod ennél a lépésnél?

Vállalkozásként meg kell értened a költségeket, a bevételeket és a cash flowt annak érdekében, hogy időben felismerd és kezeld az esetleges kockázatokat.

A pénzügyi tervezés során az egyik alapvető lépés a költségvetés készítése és annak szoros ellenőrzése. A hatékony költségvetés lehetővé teszi, hogy vállalkozásként pontosan lásd, mire és hogyan fordítod a pénzed vagy éppen valaki más pénzét (pl. a bankét). Ezenkívül a megfelelő pénzügyi tervezés segít az időszakos bevételek és kiadások kiegyensúlyozásában, minimalizálva ezzel a pénzügyi ingadozásokat.

A pénzügyi stabilitás elérése érdekében fontos az is, hogy felkészülj azokra a váratlan vagy többé kevésbé váratlan eseményekre és piaci változásokra, amelyek az átfogó elemzésnél a látókörödbe kerültek. Rugalmas pénzügyi terv kialakítása lehetővé teszi a gyors alkalmazkodást, és növeli a vállalkozásod ellenálló képességét.

Biztosítás: védelem az operatív kockázatok ellen

Ez az egy pont lesz az, ami leginkább a beruházásokra, azaz a fizikai területekre, esetleg néhány K+F tevékenységre lehet érvényes. Ennek oka roppant egyszerű. A biztosítás az előre nem látható események káros hatását hivatott tompítani. Addig, amíg egy gépnél beszélhetünk akár üzemszünet, időjárás, vagy bármi más ok miatt bekövetkezett károkról, egy befektetésnél vagy új piacra lépésnél pedig az eredmény leginkább a te döntéseidtől és lépéseidtől függ.

A cégek számára ugyanazokon a területeken érhetők el biztosítások, mint a magánszemélyeknél, de mivel szélesebb körben tevékenykednek, így hozzájuk képest más események is védelmet kapnak. A vállalati biztosítás típusairól és lehetőségeiről már korábban olvashattál, így térjünk rá arra, hogy miért is kell ez neked, ha fontos a kockázatkezelés.

Mit kell mérlegelned a biztosítás témakörében?

Az üzleti kockázatok kezelésének egyik hatékony eszköze a megfelelő biztosítási megoldások alkalmazása. A vállalkozásoknak előre kell tervezniük és védekezniük kell az olyan váratlan események ellen, amelyek jelentős hatással lehetnek a tevékenységükre. Ám nincs mindig minden biztosításra szükséged.

Amikor szóba kerül, hogy nagyvonalúan átengeded a fizetnivalókat a biztosítónak, akkor az alábbi ábra szerint járj el:

Azaz:

• Ha kicsi az esélye a kárnak (azaz csak ritkán fordul elő), és akkor is csak kellemetlenséget okoz, akkor felejtsd el. A biztosító nem mond rá nemet, de többe kerül a leves, mint a hús. Ezeket fizesd saját kasszából.
• Ha vagy gyakrabban következik be az esemény, vagy a kellemetlenségnél komolyabb hatása is van a vállalkozásod működésére, akkor már gondold át. Itt van az a billenőpont, ahonnan már célszerű számolni a biztosításokkal.
• Ha pedig gyakran bekövetkező „macerás” eseménykről (pl. viharkár) vagy ritkán bekövetkző, de „nagyot ütő” károkról beszélünk, akkor már mindenképpen vedd igénybe a biztosításokat.

Az utolsó pontnál mindenképp jobban jársz, ha a kockázatot egy védőhálóval kezeled. Gondolj bele: ezek összességében nagy összeget kitevő károk, amiket nyilván nem tudsz kivédeni (elvégre ekkor ezzel ki is pipálnád a kockázatkezelést). A biztosító ugyan rendszeres díjat szed be tőled ezért a szolgáltatásért, de még így jobban jársz. Igaz lesz a két következő állítás:

• a beszedett díjak összességében alacsonyabbak még évek múlva is, mint az esetleges kártérítés összege
• ezeket a biztosítási díjakat messze sokkal könnyebben be tudod illeszteni a céged költségvetésébe, mint azt a pénzt, amit a helyreállításnál kellene előteremtened.

 

Diverzifikáció: kockázatkezelés a kockázatok megosztásával

A diverzifikáció az egyik leghatékonyabb mód, ha a téma a kockázatkezelés. Bár tény és való, befektetéseknél messze sokkal könnyebben megoldható, mint a tényleges beruházásoknál, ettől függetlenül ez a stratégia nem csupán a pénzügyi portfoliókra korlátozódik, hanem az üzleti környezetben is alkalmazható.

A diverzifikáció lényege, hogy ne tegyük ki összes tőkénket egyetlen iránynak (egyetlen eszközosztálynak vagy piaci szegmensnek). Ehelyett terveinket oly módon valósítsuk meg, hogy a különböző kockázatok ne egyszerre jelenjenek meg. Ennek érdekében különböző eszközosztályokra, iparágakra vagy földrajzi területek felé orientálódhatunk.

Diverzifikáció a befektetéseknél

Ahogy ígértem, ahol lehet, kissé kintebb tekintünk. Bár erről a klasszikus befektetésekkel foglalkozó részben már volt szó, de meggyőződésem, hogy minél több irányból kapsz példákat, annál könnyebben fogod megérteni az adott témát. A befektetéseknél a diverzifikáció megvalósulhat például úgy, hogy a teljes befektetési porftóliód a következőkből épül fel:

• ajánlott időtávokban eltérő eszközök (pl. rövid lejáratú valamint kifejezetten hosszú időre ajánlott eszközök)
• fizikai és nem fizikai eszközök birtoklása (részvény mellett pl. arany vagy ingatlan)
• különböző eszközosztályok használata (részvény mellett pl. kötvény)
• azonos eszközosztályon belül eltérő tulajdonságú befektetés választása (pl.: fejlődő vs. fejlett piac, vagy growth részvény mellett blue chip)

Ahogy látod, a diverzifikáció lényege, hogy ne egyetlen irányt válassz a pénzednek, mert az vagy bejön, vagy nem.

Diverzifikáció a beruházásoknál

De még mielőtt azt mondom, hogy fentebb már láthattad a befektetéseknél, úgyhogy a vállalatoknál is ugyanez a feladat, „a hogyant pedig oldd meg ügyesen”, térjünk rá a lényegre.

Miért is jó neked?

Azok a cégek, amelyek sikeresen diverzifikálták portfolióikat, gyakran ellenállóbbak a piaci változásokkal és válságokkal szemben, elvégre mindig van mire támaszkodniuk. Például egy élelmiszeripari vállalkozás, amely nemcsak az élelmiszertermelésre, hanem a logisztikára és a technológiára is összpontosít, jobban ellenállhat az élelmiszeriparban bekövetkező változásoknak.

Hogyan valósíthatod meg a diverzifikációt a beruházásoknál?

Vegyünk példának egy gyártósor üzembe állítását, amit nyilván használni is szeretnél. Ekkor a diverzifikáció azt jelenti, hogy a vállalkozás kibővíti vagy változtatja a termékskáláját, szolgáltatásait vagy éppen a piacokat, amelyeken jelen van.

Itt van néhány szempont, amit figyelembe lehet venni a megvalósításkor:

• Piacelemzés: Vizsgáld meg a különböző piacokat, ahol a vállalkozásod jelen van vagy szeretne jelen lenni. Az új termékek vagy szolgáltatások iránti kereslet és az adott piac lehetőségeinek felmérése segít meghatározni, mely irányokban érdemes diverzifikálni. A diverzifikációt megvalósíthatod úgy is, hogy több területen, vagy több célcsoportnál vagy jelen.
• Vevői igények felmérése: Készíts piackutatást és vevői visszajelzéseket annak érdekében, hogy pontosan megérthesd, milyen igényekre adnak választ az új termékek. Ezek az igények lehetnek kiegészítők a meglévő vállalkozási tevékenységekhez vagy teljesen új piaci szegmensek iránti igények. (Ebben segít a részletes üzleti tervezés). A megfelelően elvégzett kutatás során ugyanazzal a termékkel több igényre is válaszolhatsz. Ugyanazt a terméket mindenki más és más okból veszi majd meg.
• Pénzügyi források biztosítása: Az újítás gyakran jelentős beruházást igényel. Győződj meg róla, hogy a vállalkozásnak elegendő pénzügyi erőforrása van az új területek fejlesztésére és támogatására. A pénzügyi forrásoknál is megteheted, hogy több forrásra támaszkodsz akár egyetlen projekt esetében, elvégre ezek különböző áron és különböző kockázattal érhetőek el. Pl.: korábbi befektetések hozama és a vállalkozás meglévő tartalékai, mint az önerő kiegészítve banki hitellel illetve ha jó a termék, akkor a vevőktől kapott előleggel.

A szükséges kapcsolódó lépések

Mielőtt fejest ugranál az egészbe, hogy van is rá pénzed, meg jól is hangzik a projekt, legyél abban is biztos, hogy a működtetéshez szükséges kérdéseket is kipipáltad. Ilyen lehet például:

• Technológia és infrastruktúra fejlesztése: Ha a diverzifikációhoz új technológiák vagy infrastruktúra szükséges, gondoskodj róla, hogy a vállalkozásod megfelelően felkészült legyen ezek bevezetésére és üzemeltetésére.
• Munkaerő képzése: Az új területeken való tevékenységhez szükség lehet a munkaerő képzésére vagy új szakemberek alkalmazására. Készíts terveket a munkaerő készségeinek fejlesztésére és szükség esetén a szükséges szakértelem megszerzésére.

A diverzifikáció segíthet a vállalkozásnak rugalmasabbá válni és új lehetőségekkel élni. Azonban fontos, hogy ezeket a lépéseket kelleően alaposan tervezd meg. A túlságosan elnagyolt vagy éppen teljesen rózsaszín tervekkel később meggyűlik a bajod.

Monitoring: a kockázatkezelés mérése

Végül, de nem utolsó sorban a monitoring, mint eszköz van a kezedben, ha már a rizikót csökkenteni szeretnéd. (Nem, ez nem azt jelenti, hogy a monitor előtt ülsz.)

Monitoring jelentése:

Megfigyelés, ellenőrzés

Idáit már az összes létező előkészületet megtetted, már „csak” a megvalósítás és a működés van hátra.

A lehető legjobb tervvel is rendelkezhetsz, ám ha a végrehajtás során porszem kerül a gépezetbe, vagy épp az derül ki, hogy mégsem voltál kellően körültekintő, és valamit kifelejtettél, akkor a monitoring során derül erre fény. Iktass be a folyamataidba olyan ellenőrző pontokat vagy komplexebb folyamatokat, amik segítenek neked meggyőződni arról, hogy minden a terv szerint halad.

Ez gyakorlatilag akár a pénzügyi folyamatok, akár a gyártás (vagy befektetéseknél a hozamok alakulása) ellenőrzését is magába tudja foglalni. A lényeg, hogy ha ránézel, akkor vagy azt látod, hogy idáig minden rendben, vagy azt, hogy elcsúszott valami a tervtől (nyilván azt is látod, hogy mi csúszott el, és miért).

Amennyiben kérdésed van, ne habozz felvenni velünk a kapcsolatot.