Mi történik a befektetéseddel fizetésképtelenség esetén?
A fizetésképtelenség egy cég életében előfordulhat még a legnagyobb gondosság mellett is. Amikor egy vállalkozás bármilyen befektetést indít, akkor újra és újra előkerül a kérdés, hogy mi történik a befektetéssel akkor, ha a céggel valami történik.
Természetesen senki nem azért vállalkozik, hogy csődbe menjen, de ez benne van a pakliban, így jogos a kérdés, hogy mi lesz a befektetett pénzeddel egy ilyen helyzetben. Előre bocsátom, hogy bár igyekszem annyira tényszerű lenni, amennyire csak lehet, de a fő szempont az érthetőség. Ha te egy átfogó képet szeretnél kapni a témában, akkor jó helyen jársz, ám ha nagyon pontos jogszabályok érdekelnek vagy jogi szakértőt keresel, akkor ez nem az a cikk lesz.
Nézzük a hatályos magyar jogszabályok alapján a tudnivalókat.
Milyen befektetésekről beszélünk?
A klasszikus befektetések 2 jogviszonyon keresztül működnek:
- banki jogviszony: ilyen az értékpapírszámla
- biztosítói jogviszony: ilyen a unit-linked életbiztosítás
A banki jogviszonyban működő befektetések pont ugyanúgy működnek, mint egy normál bankszámla, csak a funkciójuk más. Így gyakorlatilag egyik zsebedből teszed a másikba a pénzt. Mivel fizetési nehézség esetén a mindegy hogyan, csak tudj fizetni, ez az egyszerűbb megoldás. Mert lehet, hogy csak áron alul tudod eladni az értékpapírokat, de ezt viszonylag könnyen és gyorsan meg tudod lépni. Mi több, a banki jogviszonyon keresztül indított összes szerződés inkasszálható, úgyhogy ugyanazok a szabályok is vonatkoznak rá, mint a bankszámlára.
Fizetési nehézség esetén a unit-linked jelent nagyobb kérdést. Egyfelől a biztosítói jogviszony miatt, illetve a szerződések egyedi vonásai miatt. Egyrészt nem inkasszálható, másrészt a biztosítottnak is vannak egyedi jogai. Épp ezért ennek a bejegyzésnek ez lesz most a fő fókusza.
A fizetésképtelenségi eljárások köre
A magyar jogrendszerben négyféle fizetésképtelenségi eljárás létezik:
- a szerkezetátalakítási eljárás,
- a reorganizációs eljárás,
- a csődeljárás
- a felszámolási eljárás.
Mind a 4 arról szól, hogy a cég likviditásával gondok vannak, amivel valamit kezdeni kell. A fő különbség abból fakad, hogy mennyire nagy a probléma. Fentről lefelé egyre nagyobb a gond, így egyre szorosabb ellenőrzést vár a külső tanácsadó. A legvégén pedig már nem cél a cég talpraállítása vagy egyáltalán megmentése sem.
A szerkezetátalakítási eljárás
Bár nehézségekkel küzdő cégek mindig is voltak, de a covid miatt nagyságrendekkel többen lettek, így kezelni kellett ez a kérdéskört. Épp ezért kezdjük a legelején, és nézzük meg a fogalmat.
Mit jelent a szerkezetátalakítási eljárás?
A nehézségekkel küzdő, de még életképes vállalkozásoknak jelenthet mentőövet a szerkezetátalakítási eljárás. Ennek célja, hogy az adós és a hitelezők megállapodjanak egy tervben. Nyilván egy olyanban, ami elősegíti, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon, a működése biztosított legyen, a tartozásai csökkenjenek és a szolgáltatásait teljesíteni tudja. Mivel a törvény elég rugalmas kereteket ad, szinte az egyetlen szempont, hogy az egyensúly helyreálljon.
Mi történik a befektetéseddel?
Új szerződés
A szerkezetátalakításról (és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról) szóló törvény szerint egy ilyen eljárás esetén bizonyos esetekben szükséges a unit-linked biztosítási szerződéssel kapcsolatos új kötelezettségvállaláshoz a szerkezetátalakítási szakértő előzetes írásbeli hozzájárulása.
Ez akkor merül fel, ha az eljárásban részt vesz ilyen szakértő, továbbá, ha annak feladata kiterjed az adós gazdálkodásának felügyeletére is. A felügyelet esetében az adós a vagyonával kapcsolatban csak szerkezetátalakítási szakértő, – ha a jognyilatkozat Ptk. szerinti mást is érint – a biztosítéki jogosult, és az érintett hitelező előzetes írásbeli jóváhagyásával köthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó szerződést. Emellett tehet más jognyilatkozatot, ideértve e szerződésből vagy jognyilatkozatból, és a már létrejött szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is.
Meglévő szerződés
Fontos megemlíteni, hogy a szerkezetátalakítási szakértő nem jogosult a gazdálkodó szervezet szerződéseit azonnali hatállyal felmondani, így az életbiztosítási szerződést sem mondhatja fel/nem vásárolhatja vissza.
Amennyiben a bíróság elrendelte a moratóriumot a gazdálkodó szervezet javára, ezen időszak alatt a biztosító sem követelheti tőle a biztosítási díjat.
A moratórium fizetési haladékot jelent, amely nem szünteti meg az adós és a hitelezők közötti jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket, csak korlátozza a jogok érvényesítését. A főszabály az, hogy a moratórium ideje alatt az adós pénzfizetési kötelezettsége nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be. Azonban a moratórium az ún. privilegizált követelésekre (pl. munkabér-követelések, közműdíj) nem terjed ki.
Ez számodra összefoglalva a következőket jelenti:
- új szerződést csak a szakértő előzetes írásbeli hozzájárulásával köthetsz (bár ha likviditási gondokkal küzdesz, az új szerződés lesz az utolsó, ami eszedbe jut)
- a régi szerződést csak te mondhatod fel
- a régi szerződések díját fizetheted
- a biztosító a moratórium alatt nem követelhet tőled díjat, de ez nem mentesülés, csak halasztás
A reorganizációs eljárás
Itt már egy kicsit nagyobb a baj, mint az előző pontnál, ez egy komolyabb „újratervezés”. Kezdjük itt is az elején, nézzük meg magát a fogalmat.
Mit jelent a reorganizációs eljárás?
Célját tekintve a reorganizációs eljárás a fizetésképtelenségi eljárások közül a csődeljárással mutat hasonlóságot. Mindkettő fő célja a fizetési nehézséggel küszködő adós vállalkozás reorganizációja, azaz fizetőképességének helyreállítása.
A reorganizációt az a vállalkozás kezdeményezheti, amelyet fenyeget a fizetőképtelenség. Tehát ha a vállalkozás vezetői előre látják (esetleg az elvárható gondosság mellett látnia kellett volna), hogy a vállalkozás nem lesz képes esedékességekor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket, akkor indítható. Ha már megindult a felszámolási eljárás, akkor már nem.
Mi történik a befektetéseddel?
Itt már szigorúbb a kontroll, mert nagyobb a probléma.
A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvény szerint a moratórium fennállása alatt a vállalkozás pénzforgalmi számláját érintő valamennyi fizetési megbízást a vállalkozás köteles a reorganizációs szakértővel ellenjegyeztetni. A cég az eljárás alatt a gazdasági tevékenységét ugyanúgy folytathatja, azzal a megkötéssel, hogy a mindennapi gazdálkodást meghaladó kötelezettségvállalást, illetve vállalkozási vagyonnal kapcsolatos jognyilatkozatot a vezető tisztségviselő csak a reorganizációs szakértő hozzájárulásával tehet
A már létrejött unit-linked biztosítási szerződéshez kapcsolódó biztosítási díjfizetés teljesítéséhez tehát szükséges a reorganizációs szakértő ellenjegyzése, de a szerződések felmondására és a visszavásárlásra a reorganizációs szakértőnek nem terjed ki a jogosultsága. A moratórium kezdő időpontját követően viszont a unit-linked biztosítási szerződés létrejöttéhez is szükség van a reorganizációs szakértő előzetes írásbeli jóváhagyására.
Összefoglalva:
- megtarthatod a régi szerződésedet
- a biztosító nem követelhet tőled díjat
- minden pénzmozgáshoz (még a meglévő szerződés díjfizetéséhez is) a szakértő előzetes hozzájárulása szükséges
A csődeljárás
Van, hogy az újratervezés nem elegendő. A csőd- és felszámolási eljárások csak nüansznyit térnek el, alapjaiban mind a kettő arról szól, hogy a hitelezők mentik, ami menthető, de már nem feltétlen cél a vállalkozás megmentése.
Mit jelent a csődeljárás?
A csődeljárás is egy reorganizációs eljárás, csak mivel kissé nagyobb a baj, szorosabb a kontroll. Ennek is az a célja, hogy az adós és a hitelezők megegyezésre jussanak és a hitelezők a követelésükhöz, vagy amennyiben az egyezség során a tartozás egy részét elengedik, annak egy részéhez hozzájussanak. Ennek érdekében az adós fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.
A csődeljárás mint reorganizációs eljárás arra ad lehetőséget, hogy az adós hitelezőkkel együttműködve talpra állítja a gazdálkodó szervezetet és ezzel elkerülje a fizetésképtelenséget. Valamint mivel felszámolás nem indítható a csődeljárás ideje alatt, lehetőséget kap a bajba jutott cég arra, hogy az utolsó fűszálacskába kapaszkodva megmaradjon.
Mi történik a befektetéseddel?
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény bekezdése szerint a vagyonfelügyelő figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét.
Ennek keretében például jóváhagyja, ellenjegyzi az adósnak a csődeljárás kezdő időpontját követően
- a keletkező vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait,
- felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére,
- ellenőrzi a követelések végrehajtását
- a végrehajtás elmulasztása esetén ezt jelzi a legfőbb szervnek, a felügyelőbizottságnak és a könyvvizsgálónak;
- megtámadhatja azokat a jognyilatkozatokat vagy szerződéseket, amelyeket az adós vagyonfelügyelő jóváhagyása vagy ellenjegyzése nélkül tett, illetve kötött;
- kezdeményezi vagy megindítja a jogellenesen teljesített vagy jogellenes igényérvényesítésből származó – kifizetések visszakövetelésére, az eredeti állapot helyreállítására irányuló eljárásokat.
Ahogy látod, itt már nem csak felügyel, hanem irányít a szakértő. Nyilván mindezt azért, hogy lábraállj.
A törvény a csődeljárás esetében nem ad a vagyonfelügyelő számára olyan jogosultságot, hogy azonnali hatállyal felmondhasson szerződéseket. Így a unit-linked biztosítási szerződést sem mondhatja fel/nem vásárolhatja vissza. De csak akkor, ha az a csődeljárás kezdő időpontját megelőzően jött létre. Azonban, ha ez a csődeljárás kezdőidőpontját követően jött létre, akkor a szerződés megkötéséhez vagyonfelügyelő jóváhagyása, ellenjegyzése szükséges. (Ha nem így teszel, akkor megtámadhatja azt.)
További szabály még, hogy az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós csődeljárást kezdeményezett vagy a fizetési haladék időtartama alatt nem egyenlíti ki az ideiglenes fizetési haladék előtt keletkezett tartozásait.
Vagyis például a unit-linked biztosítási szerződést sem lehet felmondania a biztosítónak, ha a moratórium alatt a biztosítási díj nem kerül megfizetésre.
Összefoglalva:
- új szerződést biztos nem fogsz kötni, ha mégis, azt felmondhatja
- a régi szerződésedet nem bánthatja
- a meglévő szerződést a biztosító nem mondhatja fel akkor sem, ha nem fizeted
A felszámolási eljárás
A felszámolási eljárás már a történet legvége.
Mit jelent a felszámolási eljárás?
A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
Mi történik a befektetésekkel ilyenkor?
Az előző pontban már említet törvény szerint a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet, az addigi ügyvezetők nem.
Eszerint a felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani. Igen, a felszámoló az életbiztosítási szerződést is felmondhatja/visszavásárolhatja. Az ügyvezetők ebben a minőségükben a felszámolás kezdetét követően semmilyen szerződéssel kapcsolatban, így az életbiztosítási szerződésekkel sem tehetnek jognyilatkozatot.
Bár az általános szerződési feltételek megkövetelik a biztosított hozzájárulását a visszavásárláshoz, a törvény a felszámolónak azonnali hatályú felmondási jogot biztosító rendelkezése azonban ezt a szerződéses rendelkezést is felülírja.
A Cstv. 47. § (3) bekezdése felsorolja, mely szerződések esetén van korlátozva a felszámoló felmondási joga, és az életbiztosítási szerződések nem tartoznak ezek közé. Mindezekből az következik, hogy a biztosított hozzájárulása nélkül is felmondhatóak azonnali hatállyal az életbiztosítási szerződések a felszámoló által.
Ugyanakkor, ha a felszámolás alatt bekövetkezett egy biztosítási esemény (legyen az akár haláleset, akár lejárat), akkor a felszámoló már nem mondhatja fel a szerződést (tehát visszavásárlást sem hajthat végre).
Ha a cég a kedvezményezett, akkor a a biztosítási összeg a cégnek kerül kifizetésre, tehát az bekerül a csődvagyonba is. Mivel mindennel a felszámoló rendelkezik, így a továbbiakban a felszámoló rendelkezik azzal az összeggel is.
Ha harmadik személy a kedvezményezett, akkor viszont a felszámolóra tekintet nélkül kerül kifizetésre a biztosítási összeg a kedvezményezettnek.
Összefoglalva:
- Meglévő szerződésnél ezt a kört buktad, semmit sem tehetsz.
- A még futó (akár díjmentesített) szerződésnél a biztosított jogai sem érvényesíthetőek
- Lejárt / megszűnt szerződést nem tud kezelni a felszámoló, a biztosító által kifizetett pénzzel is csak korlátozottan bánhat:
- ha cégen belülre került vissza a pénz, akkor kezeli
- ha cégen kívülre került a pénz, akkor nem kezeli és nem is tehet semmit, a biztosító az eredeti szerződés szerint teljesít
A bírósági végrehajtás esetköre
A bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint mentes a végrehajtás alól a biztosítási összeg, a lefoglalt ingóságért járó összeg kivételével.
Ha az adós kéri a szerződés visszavásárlását, a biztosító által kifizetett visszavásárlási összeg nem minősül biztosítási összegnek, ezért arra a végrehajtás alóli mentesség szabályai nem alkalmazhatók. Biztosítási összeg ugyanis a szigorúbb értelmezés szerint az az összeg, amelyet a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezte esetén fizet ki az arra jogosultnak. Ez az értelmezés van összhangban azzal a kívánalommal, hogy az életbiztosítási szerződést ne lehessen a végrehajtás alóli kibúvóként használni.
A végrehajtási eljárásban az adósra nem hárul olyan kötelezettség, hogy be kellene vallania, milyen vagyontárgyai, követelései vannak, a végrehajtás alá vonható vagyontárgyak és vagyoni értékű jogok feltárása elsősorban a végrehajtást kérő és a végrehajtó feladata.
Lényeges, hogy a végrehajtást kérőnek (hitelezőnek) nincs joga arra, hogy a biztosítási összeget a jogosult helyett felvegye. Arra sincs továbbá lehetősége a végrehajtást kérőnek, hogy az életbiztosítási szerződést – akár befektetési egységhez kötött (unit linked), akár hagyományos életbiztosítást – a tartama alatt a biztosító felé felmondja.
A végrehajtót nem illeti meg a követelés esedékessé tételéhez szükséges jognyilatkozatok gyakorlásának joga, azaz a végrehajtó nem jogosult a szerződéstől elállni, azt esedékessé tenni (például az életbiztosítási szerződést a szerződő nevében visszavásárolni), és erre az adóst sem kényszerítheti. Kivételt képez a pénzforgalmi intézménynél vezetett összegek végrehajtása, ahol a végrehajtó hatósági átutalási megbízást nyújt be, vagy az üzletrész végrehajtása, ahol a végrehajtást kérő élhet az adós felmondási jogával.
Fontos megjegyezni, hogy ha egy esetben az lenne a tényállás, hogy például egy egyszeri díjas biztosítási szerződés megkötésére azt követően került sor, hogy a szerződő tudomást szerzett a vele szemben érvényesíteni kívánt követelésről, akkor egyéb szempontok is felmerülhetnek az eljárásban a biztosítás (például fedezetelvonó szerződésként történő) megítélését illetően.
Összefoglalva:
- Nincs olyan kötelezettséged, hogy be kellene bármilyen vagyonodat is vallanod
- Ha te magad mondod fel a szerződést, akkor az végrehajtható összeg lesz
- Csak tulajdonos mondhatja fel a szerződést (Helyetted a már meglévő szerződést nem mondhatják fel)
- Ha az üzletrészedet hajtották végre, akkor valaki más is tulajdonossá vált, így ő már felmondhatja
- Kibúvóként, a meglévő pénzek „eltüntetésére” nem tudod használni a unit-linked terméket
