Barion Pixel

Tőkeszerkezeti mutatók

A tőkeszerkezeti mutatók – a vállalkozás stabilitásának mérésére

A tőkeszerkezeti mutatók egy vállalkozás kockázatosságát mutatják meg. Mivel a finanszírozást gyakran évekre meghatározza, hogy működését milyen forrásokból valósítja meg, épp ezért kiemelt ezen mutatók szerepe.

Tőkeszerkezeti mutatók

 

Jelölések a tőkeszerkezeti mutatók számítása során

Ezeket az információkat a mérlegből tudod kiolvasni.

Befektetett eszközök

A vállalkozást 1 éven túl szolgáló eszközök megnevezése.

Követelések

követelés a szerződésekből jogszerűen eredő fizetési igény. Ezt a vállalkozó már teljesítette és a másik fél elfogadta, elismerte.

Kötelezettségek

Elismert tartozás, amely szerződés teljesítéséből vagy jogszabályból ered.

Hosszú lejáratú kötelezettségek

Az 1 éven túli futamidővel rendelkező kötelezettségek. Ebbe nem tartozik bele ezen tételek éven belüli része.

Rövid lejáratú kötelezettségek

Az eredetileg is 1 éven belüli fizetési kötelezettségek, illetve a hosszú lejáratú kötelezettségek éven belüli része.

Saját tőke

A tulajdonosok által időbeli korlátozás nélkül a vállalkozás rendelkezésére bocsátott forrás.

Mennyit tudsz a pénzügyi mutatókról? - Teszt

A tőkeszerkezet

Egy vállalkozás tőkeszerkezete azt mutatja meg, hogy a rendelkezésére álló eszközöket milyen összetételű forrásból finanszírozza.

„A pénzteremtéshez pénz kell, de nem feltétlenül a sajátod.”
– Kiyosaki

Ugyanez igaz a vállalkozásokra is. A termeléshez számukra is pénzre van szükség, de nem feltétlenül szükséges csak és kizárólag a tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott tőkére támaszkodni.

A források lehetnek saját források és idegen források is.
A saját forrást a könyveidben jegyzett tőkeként, valamint az előző év mérleg szerinti eredményeként fogod megtalálni.
Az idegen forrást kötelezettségekként találod meg a számviteli könyveidben. A kötelezettségek nagyon sok formában jelenhetnek meg:

  • hitel
  • kölcsön
  • kibocsátott kötvény

Miért fontos a tőkeszerkezet ismerete?

Az azonos iparágban működő cégek egyfajta csordaszellem hatására egymást másolják, ennek következtében a finanszírozásuk, és az elért eredményük is hasonló lesz.
Nem csak az elért eredmény, hanem az általuk vállalt (még ha nem is tudatos) kockázat is közös lesz.
Ha te figyelemmel kíséred a saját tőkeszerkezetedet és ezáltal tudatos döntést hozol, akkor az elérhető eredményeidre is hatással leszel.

Amit a tőkeszerkezetről tudni kell.

A különböző tőkeelemek más és más költségekkel járhat.
A legtöbb esetben azt javasolják, hogy amit csak tudsz, saját forrásból valósítsd meg. Mivel a tulajdonosok hozamelvárása a magasabb kockázatviselés miatt általában magasabb, mint a hitelezők hozamelvárása, a hitelezés akár a költségeket csökkentheti is.

Hosszú lejáratú kötelezettséget vagy kötvénykibocsátás útján vagy banki hitelből tud egy vállalkozás kapni. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, stabil működést és olyan fejlesztési terveket kell mutatnia, amely a hitelezők bizalmát is elnyeri. Így egy magasabb érték jelentős fejlesztéseket, de agresszív finanszírozási politikát mutat.
A nagyon magas érték azonban a magas hitelállomány miatt kockázatot is rejt magában. Ennek figyelemmel tartását is segítik a tőkeszerkezeti mutatók.

Van-e ideális összetétel?

Az ideális tőkeszerkezettel sok mindenki foglalkozott (ilyen pl. a Modigliani- Miller tétel), ám nem véletlen jött létre több, akár egymással ellentétes nézőpont. Az adott vállalkozás számára ugyanis nincs egy egységes és mindenkire használható optimális tőkeszerkezet.

Ami viszont mindenképpen igaz, hogy a különböző források esetében eltérő lesz

  • a tőke költsége
  • az ezzel együttjáró kockázat
  • az adott tőkével megtermelhető jövedelem nagysága
  • a megtermelhető jövedelem időbeli eloszlása

Egy vállalkozás esetében gyakorlatilag az összes mérlegsorra lehetne elemzés készíteni, így most csak a leggyakrabban használt (azaz legfontosabb) tőkeszerkezeti mutatók következnek.

A tőkeszerkezeti mutatók

A saját tőke arányára fókuszáló tőkeszerkezeti mutatók

Tőke ellátottsági mutató

Saját tőke arány = Saját tőke / Források összesen

A hitelkockázat mértékét és a stabilitást mutatja meg. Minél nagyobb az értéke, annál kisebb az idegen forrás aránya, így a vállalkozást érintő kockázat is kevesebb.
Bár minden cég más és más, de általánosságban a 30% alatti érték már kritikusnak mondható.

A tőkeszerkezeti mutatók közül az egyik leggyakrabban vizsgált az

Idegen tőke / Saját tőke arány (D/E)

D/E = Kötelezettségek / Saját tőke

A D/E jelölés a Debt / Equity ratio megjelölése. Kedvező, ha a mutató értéke 1,5-1,8 közötti, de a 2 fölötti érték is normális lehet.

Tőkeáttétel

Tőkeáttétel = Mérlegfőösszeg / Saját tőke

A tőkeáttétel megmutatja, hogy a vállalkozás 1 egységnyi saját tőkével hány egységnyi vagyont üzemeltet. Az értéke mindig 1 vagy afölött van. A mutató értéke akkor pontosan 1, ha 100%-ban saját tőkéből finanszírozzák a vállalkozást. Ha már hitele is van a cégnek, akkor a mutató értéke 1-nél magasabb lesz, így ezt a tőkeszerkezeti mutatót hívják még tőkemultiplikátornak is.

Az eladósodottságát fokát kifejező tőkeszerkezeti mutatók

Eladósodottsági mutató

Eladósodottsági mutató = (Hosszúlejáratú hitelek és kölcsönök + rövidlejáratú hitelek és kölcsönök + Folyószámlahitelek) / Saját Tőke

Rövidebben felírva az eladósodottsági mutatót:

Eladósodottsági mutató = Kötelezettségek / saját tőke

Megmutatja, hogy a vállalkozást milyen arányban finanszírozzák a hitelezők és milyen arányban a tulajdonosok. Egy nagy befektetett eszköz igénnyel dolgozó termelő cég esetében a minél alacsonyabb érték a kívánatos, míg egy kereskedő cégnél a gyors forgási sebesség miatt a nagyobb érték is elfogadható (az árukat általában a készletek finanszírozására szolgáló folyószámlahitelből is megveheti).

Hosszú távú eladósodottsági mutató

Hosszú távú eladósodottsági mutató = Hosszúlejáratú kötelezettségek / (Hosszúlejáratú kötelezettségek + saját tőke)

Megmutatja, hogy a vállalkozás működését milyen arányban finanszírozzák a tulajdonosok és milyen arányban a hitelezők.
Egy befektetés vagy hitel esetében a hosszabb időtáv nagyobb kockázatot is rejt magában. Így ha a cégnél magasabb a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya, az egyet jelent a vállalkozás kockázatosabb voltával.
Tőkeigényességtől, iparágtól függően változhat ugyan az értéke, de kritikusnak mondható, ha 60% fölötti értéket mutat. Ekkor célszerű a hitelállomány csökkentése.

Stabilitási mutató

Stabilitási mutató = (Saját tőke + Hosszúlejáratú kötelezettségek) / Befektetett eszközök

Célszerű a hosszú távra vásárolt eszközöket hosszúlejáratú forrásokkal finanszírozni. A mutató megmutatja, hogy ez mennyire valósult meg. Kívánatos az 1 fölötti érték.

Nettó eladósodottsági mutató

Nettó eladósodottsági mutató = (Kötelezettségek – Követelések ) / Saját tőke

Egy cég életében sem számít rendkívüli eseménynek, ha a kötelezettségeit a kötelezettségekből (pl. amikor a vevői fizetnek) befolyt összegből fedezi.
A nettó eladósodottsági mutató azt mutatja, hogy a bejövő összegekből (még) nem fizethető kötelezettségekre a saját tőke milyen mértékben fedezetet.
Ha önállóan nézed, akkor minél alacsonyabb érték a kívánatos, ha pedig idősorban egy trendet nézel, akkor a csökkenő trend a cél.
Ez a mutató feltételezi, hogy a követelésekből származó összeg hamarabb befolyik, mint ahogyan a kötelezettségeket fizetni kellene.

Kérdések:

  1. Te melyik mutatót alkalmazod a stabilitás figyelemmel kísérésére?
  2. Milyen időközönként nézed meg, hogy a tőkeszerkezeti mutatók trendje hogyan alakul?
  3. Hogyan hangolod össze a stabilitást, mint hosszú távú célt a rövid távú céljaiddal?

Meglátásaitokat szívesen olvasom akár kommentben, akár személyes kapcsolat útján. Iratkozzatok fel a hírlevelünkre, hogy mindig frissen értesüljetek a legújabb cikkekről.

Ha tetszett a cikk, lementheted SlideShare-ről is:

 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTPS-sütiket használunk a jobb működésért.