Az osztalék jelentősége
Az osztalék kifizetése vonzóvá teszi a befektetők szemében azokat a részvénytársaságokat is, amelyek méretüknél, piaci helyzetüknél fogva az adott időben jelentős árfolyam-növekedést nem tudnak felmutatni.
Mi az osztalék?
Az osztalék általában készpénzben, de akár részvényben vagy más tulajdoni jogban teljesített kifizetés, amelyet a vállalat ad a részvényeseinek a részvényeik arányában a megtermelt nyereségéből.
Osztalékra nem csak részvénytársaságok esetében kerülhet sor, hanem kft tulajdonosaként is vehetsz fel osztalékot, szintén a megtermelt nyereség arányában, és szintén a tulajdoni hányadod arányában.
Mivel ugyanazok a szabályok vonatkoznak a kft-ből kivett osztalékra, mint a normál, tőzsdei részvények után kapott osztalékra, most a tőzsdei részvények után kapott kifizetéssel foglalkozunk.
Az osztalék formái
A készpénzben fizetett osztalék
A befektetők szeretik, ha a befektetésük után akkor is kapnak pénzt, ha épp nem értékesítik azt. Ha a vállalat úgy dönt, hogy fizet osztalékot, akkor könnyebben megtartja a részvényeseit, mivel azok nem keresnek a pénzüknek olyan helyet, ahol ezt megkapják.
Hátránya viszont, hogy amit osztalékként kioszt, azzal természetesen már nem gazdálkodhat a következő években.
Példa
Vegyünk egy nagyon egyszerű példát a számításra (A példa a számítás leegyszerűsítéséért ennyire egyszerű, lentebb látsz majd egy valós osztalékfizetés mértékről készített képet). Adott egy 100 millió forint értékű vállalat, amelynek 1 millió darab részvénye van forgalomban. A cég vezetése úgy dönt, hogy a megtermelt nyereségéből 10 millió forint osztalékot fog kifizetni.
10 millió forint összes osztalék / 1 millió darab részvény = 10 forint / darab
Ebben az esetben te részvényenként fogsz kapni 10 forintot. (Az összes, általad birtokolt részvényre fizet a cég, így minél nagyobb a részvényeid darabszáma, annál többet fogsz kapni)
Hatása az árfolyamra
Jogos a kérdés a részedről, hogy ha az addig 100 millió forintot érő cég a vagyonából 10 milliót kifizetett, akkor ezek szerint ennyivel kevesebbet ér a részvényed.
Szerencsére ez nagyon ritkán van így, ami jellemzően történik, hogy az osztalékfizetés napja után, az osztalék nagyságrendjével csökken az árfolyam, ami azután rendezi sorait. Köszönhető ez annak, hogy a vállalat a nyereségéből osztotta ki ezt. Azaz minden eszköze megmaradt, és vélhetően még a növekedésre is gondolt.
Így kimondhatjuk, hogy a készpénzben fizetett osztaléknak az árfolyamra tartós és jelentős hatása nincs.
A részvényben fizetett osztalék
Ebben az esetben a vállalat a részvényesei között, azok részvényei arányában újabb részvényeket oszt szét. Ezek teljes értékű részvények, azaz miután megkaptad, az aktuális áron eladhatod, vagy éppen jogosult vagy ezekre is felvenni az osztalékot.
A fenti, 10%-ot fizető példát itt átfogalmazhatjuk úgy, hogy az 1 millió darab részvény helyett már 1,1 millió darab lesz forgalomban. Így ha neked addig 100 darab után járt az osztalék, akkor most már 110 darab részvény után jár.
A részvényben fizetés hatása
Amikor részvényben kapod az osztalékot, az nem véletlenül a kevésbé szokványos forma.
Mivel mindenkinek adtak +10%-nyi részvényt, így a követő évben készpénzben osztott osztalékból ugyanakkora részt fogsz kapni. Ami történik, hogy az 1 részvényre jutó mérték csökken, az összes darabszámod nő.
Megnevezés | Részvényben fizetett osztalék előtt | Részvényben fizetett osztalék után |
---|---|---|
Kifizetett összes osztalék | 10 millió forint | 10 millió forint |
Részvények darabszáma | 1 millió darab | 1,1 millió darab |
1 részvényre jutó osztalék | 10 forint / darab | 9,09 forint / darab |
Az árfolyamra gyakorolt hatása
Mivel a vállalat tényleges értéke és teljesítőképessége független a forgalomban levő részvények darabszámától. Azáltal, hogy megnövelik a forgalomban levő részvények darabszámát, ugyanaz az érték többfelé oszlik szét.
Megnevezés | Részvényben fizetett osztalék előtt | Részvényben fizetett osztalék után |
---|---|---|
A cég összértéke | 100 millió forint | 100 millió forint |
Részvények darabszáma | 1 millió darab | 1,1 millió darab |
1 részvény értéke | 100 forint / darab | 90,90 forint / darab |
A részvényben kifizetett osztalékról kimondhatjuk, hogy csökkenti a részvény árfolyamát.
Fontos dolgok az osztalékfizetéssel kapcsolatban
A tulajdonjoghoz kapcsolódó tudnivalók
A részvény a részvénytársaság egy kis tulajdoni szelete, azaz a vállalat tényleges teljesítménye után fizetnek. Ez előre kiszámíthatatlan, így ha te a fix bevételt részesíted előnyben, akkor válaszd inkább a kötvények kiszámíthatóbb kamatát.
Az kifizetés mértéke
Attól, hogy van részvényed, még nem biztos, hogy fogsz kapni osztalékot. Bár a részvényesek szeretik, ha kapnak, de a vállalat vezetősége dönthet úgy, hogy az adott évben egyáltalán nem fizet ki semmit.
Az alábbi kép az egyik ismert, NyRt-ként működő hazai nagybank osztalékfizetését mutatja meg. Láthatod, hogy az utóbbi 2 évben egyáltalán nem történt kifizetés, korábban pedig az osztalék pontos mértékét az 1 részvényre jutó mértékben és a névérték %-ában is meghatározták.

Ha nem fizet egy vállalat, annak okai általában egyszerűek lehetnek:
- nincs miből: ha a vállalat nem ért el akkora nyereséget, hogy megérje belőle osztalékot is fizetni, esetleg egyenesen veszteséget realizált, akkor természetesen nem fog fizetni semmit sem
- későbbi fejlesztési tervekhez kell a tartalék: ezzel eléri, hogy a növekedés hatására később többet érjenek a papírjai (így a tied is), valamint nagyobb összeget is ki tudjon fizetni a megnövekedett nyereség hatására.
- bármely más, a cég számára fontos kérdések miatt is dönthet úgy, hogy tartalékol
Mikor vagy jogosult az osztalékra?
A vállalat működése
Az, hogy az adott cég papírjaihoz nyilvánosan hozzájuthatsz-e vagy sem, lényegtelen kérdés abból a szempontból, hogy jogosult vagy-e osztalékfizetésre.
A részvények vásárlásának időpontja
Az viszont fontos, hogy mikor jutsz az adott értékpapírhoz. A vállalkozások törekszenek arra, hogy mindig az aktuális tulajdonosnak fizessenek, ám ennek van egy átfutási ideje. Ennek alapján ha az adott részvény már a tied volt a kifizetés előtti időben, akkor te leszel ez a személy. A figyelt időszak (mármint annak a figyelése, hogy kinek a nevén van nyilvántartva a részvény) a kifizetés előtti 1 hétben szokott lezárulni.
A részvények tényleges tulajdonosa
Amennyiben te befektetési alapon keresztül (mondjuk egy részvényalapon) keresztül vásároltál részvényeket, akkor természetesen ugyanúgy részesülsz az árfolyamváltozás hatásaiból (ami részben az adott vállalat tényleges teljesítményének köszönhető), de nem vagy jogosult az osztalékra. Ekkor ugyanis nem te vagy a tényleges tulajdonosa, hanem a befektetési alap. Ők meg is kapják az osztalékot, amelyet szabad döntésük alapján vagy saját működésük finanszírozására fordítanak, vagy beépítik az árfolyamba.
A kapott osztalék adózása
A kapott osztalék adózására ugyanaz vonatkozik, mint amit a befektetések adózása cikkben leírtam. Mindössze annyi a különbség, hogy az osztalékfizetés évenként esedékes, így nem értelmezhető rá a hosszútáv.
Magánszemélynél
Elkülönülten adózó jövedelem, ezután szociális hozzájárulást (jelenleg 15,5%) kell fizetni, amelyet az adóbevallásban is fel kell tüntetned. Az aktuális szabályokról a NAV honlapján tájékozódhatsz.
Vállalkozásnál
Pénzügyi műveletek eredményét javítja, amely összességében növeli a cég eredményességét.
Kérdések:
- Te mennyire fókuszálsz / fókuszálnál a saját befektetéseid esetén arra, hogy osztalékot is kapj?
- Mit gondolsz, milyen mértékű kifizetés tehet vonzóvá egy részvényt, ha jelentős árfolyammozgása nincs?
- Te melyik osztalékfizetési módszert látod előnyösebbnek a saját szempontodból? Miért?
Ha kérdésed van, lépj velünk kapcsolatba, hogy segíthessünk neked.