Mire jó neked a mezőgazdasági biztosítás?
A mezőgazdasági biztosítás egy olyan típusú biztosítás, amely a mezőgazdasági termelőknek nyújt védelmet különböző, termelést és így a jövedelmet is befolyásoló kockázatok ellen. Ezek a kockázatok lehetnek például időjárási viszonyok, betegségek, rovarok, vagy más, jellemzően természeti eredetű veszélyek.
A mezőgazdasági biztosítás különböző típusú fedezeteket kínál például a termőföld, a növények, az állatok vagy más mezőgazdasági eszközök elleni károkra. A biztosítások segíthetnek a gazdálkodóknak abban, hogy könnyebben helyreállítsák a károkat, és csökkentsék a pénzügyi kockázatokat.
A mezőgazdasági biztosítás célja, hogy segítsen a mezőgazdasági termelőknek a váratlan események okozta veszteségek csökkentésében, és így fenntarthatóbbá tegyék a mezőgazdasági termelést. Ezek a biztosítások általában különböző kifizetési feltételekkel rendelkeznek, és azok mértéke függ az okozott kártól, a biztosítási díjtól, valamint más tényezőktől, így most ezeket nézzük meg egy kicsit bővebben.
| Online Képzések | |
|---|---|
| Kockázatok kezelése az életben | Kockázatok kezelése a céges pénzügyekben |
 Kattints és nézd meg az online képzést! |
 Kattints a képre és nézd meg csomagban! |
Milyen típusú biztosítás a mezőgazdasági biztosítás?
A mezőgazdasági növénybiztosítás egy úgynevezett veszélynem szerinti biztosítás. A fedezet a szerződésben meghatározott kockázatviselési helyeken bekövetkezett káreseményekre terjed ki. (Abban az esetben fizet, ha a kár a biztosításkötéskormegjelölt területen és haszonnövényzetében következett be. )
A kockázatokat a szerződő saját igényei szerint, szabadon kombinálhatja, így te magad mondod meg, hogy mivel rendelkezel, és azt mennyire szeretnéd biztosítani. További jó hír, hogy a cikk megírásakor a vonatkozó törvényi szabályozás szerint a szerződés díja után biztosítási díjtámogatás vehető igénybe, minimum 30%, maximum 70% erejéig.
Mire köthető mezőgazdasági biztosítás?
Mivel a mezőgazdasági tevékenységek is széles körűek, így a választható fedezetek is ehhez alkalmazkodnak.
Növények biztosítása
A növényeket jellemzően az időjárási szélsőségektől nem tudod megvédeni. Legalábbis költséghatékonyan nem. Így ha növényekkel foglalkozol, akkor például a következő biztosítási események (kockázatok) ellen választhatsz ilyen biztosítást:
- jégeső;
- vihar;
- téli fagy;
- őszi fagy;
- tavaszi fagy;
- aszály;
- mezőgazdasági árvíz;
- felhőszakadás.
- homokverés
- talajcserepesedés
Minek kell kiemelni, hogy téli, őszi és tavaszi fagy? Mert más és más növénykultúrák érzékenyek erre. Ha te olyan növényekkel foglalkozol, ahol a tavaszi fagy okozza a legnagyobb fejfájást, az őszi viszont nem érint, akkor miért is fizetnél általában a fagy elleni védelemre? Röviden tömören: a díjtételt csökkenti.
Mennyi a biztosítás díja?
A biztosítási összeg kiszámításának a módja:
biztosítási összeg = hozam (tonna/hektár) x egységár (forint/tonna) x biztosított terület (hektár).
Állatok biztosítása
Az állatok esetében már nem csak az a kérdés, hogy milyen az időjárási környezet. Bár szabadon tartás esetén az elemi károk, zárt tartás esetén például a villámcsapás és az ebből eredő tűz nagy károkat tud okozni, de az állatoknál már a betegségek is problémák forrásai lehetnek.
Egyes, az állategészségügyi törvényben meghatározott esetekben a gazdálkodónak bejelentési kötelezettsége van, amelynek hatósági kiirtás a vége. Ezen betegségek közül a legfontosabbak a száj- és körömfájás, BSE és a sertéspestis, amelyek ellen védekezni legfeljebb karanténnal tudsz. A költségeket viszont valamiből fedezned kell.
A legfontosabb biztosítási irányok az állatok esetén:
- Állatállományok költségkiegészítő biztosítása: hatósági kiirtás esetén a felmerülő költségek fedezetére szolgál. A kártérítés a biztosított állattartó telep újraindításához nyújt segítséget.
- Állatállományok természeticsapás- és elemikár-biztosítása: Az állatállományokban (nagy testű állatokról beszélve) esett károkra nyújt fedezetet. Mind a tenyész-, mind a vágóállat biztosítható. A biztosított állatok elhullása esetén nyújt kártérítést.
- Baromfibiztosítás: a különböző tenyésztett baromfifajok számára kínált betegség és balesetbiztosítás. A biztosított állatok elhullása illetve kényszervágása esetén nyújt kártérítést.
- Nagy értékű lovak biztosítása: A nagy értékű lovak biztosítása hobby és sportcélú lovak teljes körű biztosítására szolgál. A szerződő tetszőlegesen állíthatja össze a számára szükséges biztosítást.
- Növendék és hízóállatok biztosítása: A gazdasági haszonállatok növendék- és hízóállatai számára kínált betegség és balesetbiztosítás. A biztosított állatok elhullása illetve kényszervágása esetén nyújt kártérítést.
- Tenyészállat- és ló biztosítás: A lovak és a tenyésztésbe vett szarvasmarhák, sertések, birkák és kecskék betegség és baleset miatti veszteségét térítjük meg. A biztosított állatok elhullása illetve kényszervágása esetén nyújt kártérítést.
- Tenyészállatok rendkívüli veszteség biztosítása: A tenyészállatok rendkívüli veszteség biztosítása a gazdasági haszonállatok tenyész egyedei számára kínált betegség és balesetbiztosítás.
Mire nem terjed ki a biztosítás?
Minden biztosító meghatároz olyan területeket, amelyre már nem szolgáltat. Mielőtt legyintenél, megsúgom, hogy ha neked mégis fontos ezeket biztosítani, akkor semmi sem zárja ki, hogy valamely más típusú biztosítással védve legyél.
A kizárások illetve ahol már nem fizet a biztosító általánosságban vagy a következményekre szólnak (lentebb szerintem érthetővé válik), vagy maga a csomag nem tartalmazza, és az egyértelműség kedvéért írják le. De nézzünk néhány példát, hogy mikre lehet gondolni:
- jégeső esetén: a jégverés következményeként fellépő értékesítési nehézségekből eredő károkra; vagy ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményes károk keletkeznek (hideghatás)
- vihar esetén: a kalászosok lenyaklása, vagy más növények olyan mértékű megdőlésére, deformálódására, ami még lehetővé teszi a betakarítást
- téli fagy esetén: téli fagykár következményeként szántóföldi növényeken bekövetkező súlycsökkenési (részkárok) károkra
- Csomagból való kizárás lehet pl.:
- a belvízkárok
- kártevők, kórokozók által okozott károk
- a kár következtében előálló betakarítási többletköltségekre
- a minőségi károkra: a termés beltartalmi (pl. cukor -, olaj – és fehérjetartalom, csíraképesség) értékvesztésében megnyilvánuló károkra, vagy érték esítési nehézségekben megnyilván uló károkra
Kifejezetten mentesül a biztosító, ha a szerződő (vagy az általa megbízott személy) okoz olyan kárt, amely jogellenes, szándékos vagy súlyos gondatlanságából ered.
Milyen esetleges korlátozásokra számíthatsz a mezőgazdasági biztosítás kapcsán?
Ezek nem kizárások, nem mentesülések, de ha nem figyelsz rájuk, akkor a biztosító könnyen szétteheti a kezét. Ennek elkerüléséhez nézzük a legfontosabb pontokat:
- A biztosítással csak az „Egységes Kérelemben” is szereplő növények és területek biztosíthatók.
- Van várakozási idő. Ez jellemzően nem sok, 5-10 nap (épp azért, hogy ne az időjárásjelentés szerint köss biztosítást, hanem előrelátásból), de amennyiben ezen időtartam alatt következik be a biztosítási esemény, a biztosító biztosítási szolgáltatást nem teljesít.
- Az egyes kockázatok esetében a törvényi előírásnak megfelelően hatósági igazolás megléte szükséges a kártérítéshez.
- Az önrész erejéig a biztosító nem fog szolgáltatni, és a kártérítést is az önrész nélkül fizetik ki (az önrész mértékét pedig a szerződéskötéskor te adod meg)
Hol érvényes a mezőgazdasági biztosítás?
A biztosítási ajánlat mellékletét képező területi részletezőn felsorolt területeken, amelyek Magyarországon helyezkednek el, és amelyeket a Mezőgazdasági Parcella Azonosító
Rendszerrel határoznak meg. A területi részletezőn felsorolt területeknek szerepelniük kell az „Egységes Kérelemben”.
Mikor és hogyan kell fizetni a díjat?
A biztosítás díját mindig egy teljes biztosítási időszakra kell megfizetni, függetlenül a szerződéskötés/szerződésmódosítás időpontjától és a kockázatviselés hosszától. A biztosítási időszak évfordulóig tart.
A díjfizetés ütemezése lehet:
- éves
- féléves
- negyedéves
A díjrészletek mértéke igazodhat a mezőgazdasági ágazat szezonalitásához, tehát lehetőség van a nagyobb részletet az év második felében fizetni. A díjat postai csekkel, átutalással és díjlehívással is meg lehet fizetni.
Milyen kötelezettségeid vannak a biztosítással kapcsolatban?
A szerződéskötéskor jelentkező kötelezettségek
Az első és legfontosabb a tájékoztatási kötelezettség. A szerződő egyben biztosított (azaz te) a szerződéskötéskor köteles a biztosítás szempontjából lényeges
minden körülményt közölni a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett, és köteles minden adatot pontosan megadni, különösen a hasznosítási kódokat, területadatokat,
referenciahozamra vonatkozó adatokat, mezőgazdasági ügyfélazonosító számot.
Csak olyan növénykultúrákat és területeket adhatsz meg, amelyek az érintett termelési évben a biztosított „Egységes Kérelmedben” is rögzítésre kerültek.
A szerződés időtartama alatt fennálló kötelezettségek
A szerződés időtartama alatt neked is van néhány feladatod, de szerintem ezek már annyira szokásosak, hogy csak a teljesség kedvéért írom le:
- Változásbejelentési kötelezettség: ha bármi változik a biztosítással kapcsolatban, akkor 8 napon belül tájékoztatni kell a biztosítót
- A szerződés módosításakor csak olyan növénykultúrák és területek adhatók meg, amelyek az érintett termelési évben az „Egységes Kérelemben” is rögzítésre kerültek.
- Kármegelőzési kötelezettség: megfelelő gondossággal kell eljárnod, hogy ne következzen be káresemény (például az adott növénykultúrának megfelelő agrártechnológiát kell alkalmazni.)
- Kárenyhítési kötelezettség: Ha káresemény történik, akkor az adott helyzetben elvárható módon kell cselekedni, hogy minél kisebb kár keletkezzen.
- Díjfizetési kötelezettség.
Kár bekövetkezése, bejelentése esetén felmerülő kötelezettségek
A káreseményt a biztosító felé haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 munkanapon belül kell bejelenteni. Ne csak azt jelezd, hogy kár történt, hanem adj további felvilágosítást is, például a károsodott növénykultúrát meg kell nevezni és a károsodott területeket meg kell jelölni.
Figyelj arra, hogy amennyiben a növénykultúra betakarítása, újravetése, illetve újrapalántázása a biztosítói helyszíni felmérés (szemle) megkezdése előtt elengedhetetlen, úgy a biztosított területeken a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatereket kell hagyni. Máskülönben a legjobb szándékkal sem tudják megmondani, hogy kár történt-e és azért kellett újrakezdeni, vagy simán elmaradtál egy munkafázissal, és most érted magadat utol.
Hogyan történik a biztosítói kárszemle?
Az, hogy történt-e kár (megvalósultak-e a feltételek) vizsgálható az interneten és a helyszínen is.
Az interneten keresztül azt vizsgálják, hogy a megadott területen az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján bekövetkezett-e az adott káresemény (volt-e vihar, volt-e fagy, stb). A helyszínen a biztosító egy kárszakértője előre egyeztetett időpontban kárszemlét tart és szemlézi a károsodott kultúrákat. Erről jegyzőkönyvet vesz fel és tájékoztat az előzetes döntésről, mellyel ha nem értesz egyet, akkor jelezned kell. Ezt követően a biztosító illetékes csoportja kiszámolja, mennyi kártérítés jár neked és pár napon belül utalja a pénzt a bankszámládra.
Mikortól meddig tart a kockázatviselés?
Kockázatviselési időszak:
A kockázatviselési időszak nem lehet hosszabb mint a biztosított növény vegetációs ideje (nem is lenne értelme), így a kockázatviselési időszak növényenként eltérő, valamint a
feltételekben részletezettek szerint kockázatonként is különböző.
A kockázatviselés vagyis a biztosítási védelem kezdete:
Legkorábban az aláírt biztosítási ajánlat beérkezését követő nap 0. órája, vagy a szerződésben meghatározott későbbi időpont, ezeken belül pedig az adott növénynek azon vegetációs állapota, amely a biztosítási feltételekben szerepel. Figyelj arra, hogy tartalmaz-e a biztosításod várakozási időt.
A kockázatviselés vagyis a biztosítási védelem vége:
A biztosítás lejártával vagy megszüntetésével záródik.
Hogyan szűnik meg a szerződés?
A biztosító kockázatviselése az alábbiakban meghatározott időpontokban ér véget:
- a biztosított növény technológiai érése, vegetációs idejének vége esetén;
- határozott időtartamú szerződés lejáratának napján;
- a biztosítási díj meg nem fizetése esetén, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 30 nap elteltével sem kerül a díj megfizetésre, akkor a szerződés és ezzel együtt a biztosítási védelem is megszűnik a díjrendezettség dátumával;
- a szerződés megszüntetésével véget ér a biztosítási védelem.
A következőket mindenképp tartsd szem előtt a megszüntetéssel kapcsolatban:
- A biztosítás évfordulójára történő rendes felmondással, írásban, legkésőbb az évforduló előtt 30 nappal tudod megszüntetni.
- A szerződő és a biztosító által meghatározott időpontban közös megegyezéssel is megszűnhet.
- A biztosítási érdek megszűnésével, a biztosító felé írásban történő bejelentéssel, (például ha a mezőgazdasági tevékenység megszüntetése miatt már nem áll érdekedben a növények biztosítása.)
Mivel tudod növelni a biztonságot, ha mezőgazdaságban dolgozol?
A mezőgazdaság nem csak munka, hanem tőkeigényes is. És hogy ne legyen unalmas a történet, a bevételek messze sokkal később jelentkeznek, mint ahogy kiadásra szükséged van. Magyarán tavasszal megműveled a földet, ősszel meg eladod a terményt (az állatnevelésben ugyanez van pepitában.)
Ahhoz, hogy teljes védőháló legyen mögötted, a következőket is fel tudod használni:
- Vagyonbiztosítás: biztosítsd megfelelően a gépeidet, hogy tudj mivel dolgozni
- Megfelelő hitelkeret: vannak már kifejezetten mezőgazdasági ágazatra specializált hitelkeretek, amik fedezetet nyújthatnak addig, amíg a bevétel megérkezik
- Saját tartalék felépítése: a többlábonállás nem csak azt jelenti, hogy a kukorica mellett malacot is nevelsz, hanem igaz ez a pénzügyekben is.
