Először magadat fizesd ki

Hogyan működik az először magadat fizesd ki költségvetés tervezés?

Talán hallottad már akár többször is a címben is szereplő kifejezést, de a legtöbb ember számára nem világos, hogy mit is takar ez típusú költségvetés, amikor visszafelé tervezel, hogy először magadat fizesd ki.

Miről nem szól egyáltalán az „először magadat fizesd ki” megoldás?

Ha először hallod azt a tanácsot, hogy ahhoz, hogy elmondhasd hogy jól gazdálkodsz a pénzzel, először magadat fizesd ki, könnyen félrecsúszhat a történet.
Ez ugyanis nem arról szól, hogy elszórod a pénzt. Azzal ugyanis nem magadat fizetnéd ki, hanem a marketingtől kezdve a kiszolgálást végzőkig mindenkit. Félreértés ne essék, szórakozásra is szükség van, de ez a koncepció nem az azonnali jutalmazást sulykolja.

Mit takar az „először magadat fizesd ki” koncepció?

Ez egy költségvetés tervezés típus, amikor a te saját hosszútávú céljaidra teszel félre, még mielőtt bármire is költenél. Ezáltal fizetted ki saját magadat (későbbi énedet) először. Ezek a hosszútávú célok jellemzően valamilyen nagyobb megtakarítási célt szolgálnak, így lehet akár nyugdíjcél, vagy más nagyobb tőkeigényű pénzügyi cél.
Amennyire könnyű megérteni az „először magadat fizesd ki” koncepcióját, annyira nehéz egy nekifutásból alkalmazni. Épp ezért nézzük meg kissé mélyebben az előnyeivel és a hátrányaival együtt.

Azok, akik ezt a koncepciót alkalmazzák, sokszor teljesen automatizáltan, egy állandó átutalási megbízással irányítják át a pénzüket egy befektetési számlára (de minimum egy másik bankszámlára), így esély sincs arra, hogy véletlenül elkölthessék.
Minden másra (lakhatás, közlekedés, megélhetés, szórakozás, stb) csak azt az összeget használják fel, ami ezek után megmarad.

Hogyan használd az „először magadat fizesd ki” költségvetés tervezést?

Legelőször is, még mielőtt egyetlen forintot is megmozdítanál, döntsd el, hogy egyáltalán neked való-e ez a stratégia. Ha az előnyök és hátrányok átgondolása után úgy döntöttél, hogy ezt neked találták ki, akkor kövesd ezeket a lépéseket:

Írd össze a bevételeidet és a kiadásaidat

Mielőtt eldöntenéd, hogy mekkora összeget szeretnél megtakarításra fordítani, írd össze a rendszeres havi bevételeidet és kiadásaidat. A kiadások között lesznek olyanok, amelyek minden hónapban azonosak lesznek (ez lehet akár egy bérleti díj, de akár hiteltörlesztés is), és lesznek közöttük változó költségek is. A változóknál egy átlagos szinttel számolj.

Miután ez megtörtént, nézd meg, hogy melyek azok a költségek, amelyeket mindenképpen ki kell fizetned, és melyek azok a tételek, amelyekből le tudsz faragni annak érdekében, hogy több pénz maradjon a későbbi megtakarításra.

Ha egyáltalán nem vagy biztos abban, hogy hogyan tudsz a számokkal elindulni, akkor használd az 50/30/20-as szabályban leírtakat, és ha az már teljesen jól működik nálad, akkor lépj tovább ennek a tervezésére.

Határozd meg a megtakarítási célt és kötelezd el magadat mellette

Ekkor nem csak a célt határozod meg (pl.: nyugdíjcélra), hanem a befektetés helyét is. Ennek a kiválasztása nagy szerepet játszik majd abban, hogy az itt elhelyezett összeg hogyan és mennyire fog növekedni.

Egy hosszabb időtávval rendelkező célhoz választhatsz a saját kockázati szintednek megfelelő hosszútávú befektetést, amely lehet, hogy valamivel több kockázatot rejt magában rövidtávon, hosszútávon viszont nagyobb eredményt érhetsz el vele. A rövidtávú céljaidhoz mindenképpen a rövidtávú megoldásokat javaslom, mert itt fontosabb, hogy a célodhoz szükséges pénzt (legalább amit befizettél) visszakapd, mint az, hogy extra nyereséget érhess el.

Rendszeres időközönként nézd át és értékeld az elért eredményt

Mint bármely költségvetés-tervező módszer, az először magadat fizesd ki módszer sem statikus. Az élet változik, vele együtt változhatnak a céljaid és a pénzügyi helyzeted.
Tartsd a költségkeretedet naprakészen annak érdekében, hogy megkönnyítse az életedet és céljaid elérését.

Ezen költségvetés tervezés tulajdonságai

Az „először magadat fizesd ki” költségvetés-tervezés előnyei

Természetes, hogy mint minden, sokak által használt stratégiának, ennek is vannak előnyei.
Az elsődleges előny, hogy így sokkal biztosabban épül fel a szükséges jövőbeli összeg. Ez a stratégia arra ösztönöz, hogy a lehetőségeiden belül élj. Mi több, mivel nincs mód elköltened a később szükséges összeget (mivel már a számládon sincs), így nem csak ösztönöz, hanem jó értelemben kényszerít.

Teszi ezt egészen addig, amíg a hitelkártyádat elő nem veszed, hogy „megjutalmazd” magadat egy bevásárlóközpontban.

Néhány előnye:

• előre megtakaríthatsz a számodra fontos, amúgy nagyértékű kiadásokra. Lehet ez egy autó, egy ház, vagy éppen egy nyaralás
• anélkül építhetsz fel vésztartalékot, hogy gondolkodnod kellene rajta
• a nyugdíjas éveidre szánd összeg is garantáltabban épül, mi több, mivel megszakítás nélkül utalod a pénzt, a kamatos kamat hatását is élvezheted.
• hosszú távon alkalmazva ezt a módszert kamatadó mentesek lesznek a befektetéseid

Az „először magadat fizesd ki” költségvetés-tervezés hátrányai

Mielőtt azt gondolnád, hogy ez csupa szép és rózsaszín, el kell mondjam, hogy koránt sem az. Egyszerűen fogalmazva, ez a stratégia nem való mindenkinek. (Tiszta jó, hogy költségvetés tervezés lehetőségéből van még egy pár, erről a családi költségvetés résznél is volt szó)

Íme néhány példa arra, amikor nem származik előnyöd abból, ha ezt a módszert használod:

• ha hirtelen ugrasz fejest ennek a módszernek a használatába kellő átgondolás nélkül, akkor könnyen előfordulhat, hogy a puszta megélhetésedre sem marad elegendő
• jól hangzik, hogy a kamatos kamat érted dolgozik, ha befektetésbe irányítod a pénzedet, de ha emellett (vagy épp ezzel szemben) egy magas THM-mel rendelkező hitelkártya tartozásod van, akkor ugyanaz a kamatos kamat ellened is dolgozni fog. Minél tovább áll fenn a tartozásod, annál több kamatot kell kifizetned, már ha hagytál magadnak erre pénzt.

 

Kérdéseddel itt tudsz velünk kapcsolatba lépni, hozzászólásodat pedig szívesen olvasom a közösségi médiák kommentjében.