A zéró alapú költségvetés

A zéró alapú költségvetés arra jó, hogy minden fillérnek legyen dolga

Teljesen mindegy, hogy mekkora összeget viszel haza a hó végén, a pénzügyi potenciálod növelésének legjobb módja, ha nincs olyan pénz, amely tétlenül ülne. Azaz minden fillérnek találsz olyan helyet, ahol téged szolgál. Erre alkalmas a zéró alapú költségvetés.

Ez a „dolgoztatás” többet jelent annál, minthogy átutalod a befektetési számládra az éppen aktuális összeget. A zéró alapú költségvetés a legjobb módja annak, hogy megtervezd és pénzügyileg meg is valósítsd a számodra fontos dolgokat. Legyen az akár egy új lakás, vagy egy álomnyaralás.

Mi a zéró alapú költségvetés?

A zéró alapú költségvetés (hívják még nulla alapú költségvetésnek, nullbázisú költségvetésnek is) azon az elven alapul, miszerint minden egyes fillér helyét előre megmondod. Ennek alapján az időszak végén pontosan fogod tudni, hogy hova került a bevételed 100%-a.

Hasonlít a hagyományos költségvetéshez, de van egy nagy különbség a kettő között. Mégpedig az, hogy a hagyományos költségvetésnél lehetőséged van arra, hogy a fel nem használt pénz a számládon csücsüljön teljesen tétlenül, várva a későbbi felhasználást. A nullbázisú költségvetésnél ezeket az összegeket is felhasználod, vagy a megtakarításaidat növeled, vagy az adósságaidat csökkented vele. A lényeg, hogy a hatékonyságon van a hangsúly. Ezzel egyrészt hamarabb éred el a céljaidat, másrészt pedig még inkább tudatosan használod fel a pénzedet.

Hogyan készül a zéró alapú költségvetés?

Határozd meg a kiadásaidat

Kezdd azzal, hogy készítesz egy listát a rendszeres kiadásaid kategóriáiról. Ilyenekről pl.:

• lakás
• étkezés
• gyerekek
• háziállatok
• közlekedés
• hiteltörlesztés
• megtakarítás
• kommunikáció (internet, telefon, stb)
• előfizetések
• egészséggel összefüggő kiadások
• ajándékok

Ezután döntsd el, hogy 1-1 irányra mekkora összeget akarsz vagy tudsz költeni reálisan. Ehhez használhatod a bankszámlakivonatodat, a lényeg, hogy életszerű tervezés legyen.

Összesítsd a bevételeidet

Ezek után határozd meg a bevételeidet. Fontos, hogy csak azt a szintet vedd figyelembe, ami teljesen biztos. Ami csak be van ígérve, azzal itt még ne számolj (majd csak akkor, ha megérkezik).

Ha a te bevételeid jelentős eltérést mutatnak hónapról hónapra, akkor a pénz beérkezése után tervezd a költségvetést. Így elkerülheted azt, hogy olyan pénzt is elkölts, ami esetleg sosem fog megérkezni.

Tervezd meg a költségvetésedet úgy, hogy a végeredmény 0 legyen

A két oldal összegyűjtése után vond ki az összes bevételből az összes kiadásaidat. Tervezd meg úgy, hogy a végeredmény a teljes egyensúly legyen. Ez elsőre ritkán szokott sikerülni.
Ekkor két eset szokott előfordulni:

• A kiadás magasabb, mint a bevétel: Ha itt a kiadásaid magasabbak lennének, mint a bevételek, akkor tervezd újra a kiadásokat, faragj le valamiből.
• A bevétel magasabb, mint a kiadás: Ebben az esetben a fennmaradó összegnek is keress helyet. A legjobb, ha valamely hosszútávú célodhoz rendeled hozzá. Ha nem így teszel, és megmarad az összeg, akkor sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy valamilyen csip-csup lényegtelenségre szórod el ahelyett, hogy a szolgálatodba állítanád.

Tervezz addig, amíg 0 nem lesz a végeredmény. Ehhez használhatod ezt a tervezőt is, hogy könnyebb legyen a számítás:

 

Töltsd le a tervezőt

Hogyan használd a zéró alapú költségvetést?

Miután végeztél a tervezéssel, a legjobb, ha azonnal hozzákezdesz a zéró alapú költségvetés szerinti pénzkezelésnek. Kövesd nyomon a kiadásaidat rendszeres időközönként (legalább hetente, de akár naponta is megteheted). Ha túlságosan sokáig nem nézel felé, akkor nagyon megterhelő lehet majd a kiadásaid szétválogatása, arról nem is beszélve, hogy nem fogod tudni tartani a saját magad által kijelölt kereteket, ha nem vagy velük tisztában.

Előfordulhat, hogy valamelyik kategória által kijelölt keretből kicsúszol. Ekkor két dolgot tudsz tenni:

• csökkented ezt a kiadásodat a szükséges szintig
• növeled az erre fordítható összeget (természetesen valamely más kategória terhére)

Ne feledd, hogy a zéró alapú költségvetés, ugyanúgy mint bármely más költségvetés egyáltalán nem statikus. Szükség esetén módosítanod kell. Ilyen esetek lehetnek pl.:

• változik a bevételed
• változnak (akár ideiglenesen) a kiadások: ez lehet akár egy iskolakezdés időszaka, de a karácsony is több pénzt igényelhet

Ekkor érdemes ezekre több pénzt elkülöníteni, vagy akár már egy korábbi hónapban betervezni.

Neked való a zéró alapú költségvetés?

A zéró alapú költségvetés előnyei

A nullbázisú költségvetés használatával lehetőséged nyílik arra, hogy a nagyobb lélegzetvételű céljaidat gyorsabban és fókuszáltabban érd el. Mivel mindent mérsz, így teljesen tudatosan fogod felhasználni a pénzedet.

Mivel minden egyes kiadásodat nyomon kell követned, így arra ösztönöz, hogy az impulzusvásárlásaiddal is szembesülj. Ha a plázába „beszabadulva” megveszel mindent is, akkor azt ez a költségvetés színtisztán megmutatja.

Ráadásként jusson eszedbe, hogy amit mérni lehet, azt fejleszteni is. Mivel a bevételeid és kiadásaid 100%-a mérve van, így fejlődési lehetőség is van benne.

A zéró alapő költségvetés hátrányai

A zéró alapú költségvetés nagyobb odafigyelést és gondosságot igényel, mint a többi módszer, elvégre minden egyes fillérről gondoskodnod kell. Ez időigényes, és olykor kifejezetten frusztráló lehet.
Váratlan kiadások esetében, mivel nincs tétlen pénz, így újra kell tervezni a költségvetést és csökkentened kell egy kategória kereteit (pl. a szórakozásra szánt részt), vagy valamely megtakarításból kell pénzt kivenned. Ilyen váratlan kiadás lehet akár egy hirtelen tönkrement eszköz, vagy a házikedvenced gyógyíttatása.

Más költségvetési rendszerek a zéró alapú költségvetésen kívül

Borítékos módszer

A borítékos módszer esetében ténylegesen fizikai valójában látod a pénzedet, és osztod fel a kiadásaidat az egyes borítékok (kategóriák) között. Előnye, hogy nem tudod túllépni a keretedet impulzusvásárlásokkal, mivel mindig csak annyit költhetsz, ami az adott borítékban van. Hátránya, hogy legjobban tényleges készpénz használatánál működik.

50/30/20 módszer

Az 50/30/20-as szabály alkalmazásával a bevételed 50% -a a szükségletekre megy, 30%-a a személyes kiadásokra, 20% pedig a megtakarításokra.

Nincs költségvetés módszer

Ez már gyakorlottabbaknak van. Automatizálsz mindent, amit csak lehet (állandó átutalással, csoportos beszedéssel), és csak azt a részt költöd szabadon, ami ezek után megmarad. A nincs költségvetés név kissé megtévesztő lehet, elvégre tervezed a kiadásokat, csak éppen az automatizmusok miatt nem figyelsz rá állandóan.

 

Kérdéseddel itt tudsz velünk kapcsolatba lépni, hozzászólásodat pedig szívesen olvasom a közösségi médiák kommentjében.