A Cost Average

Működik-e a Cost Average? Egyáltalán mi is ez?

Ahogy a neve is mutatja, a cost average az átlagos költséget mutatja. A gazdaságban nagyon sok helyen alkalmazzák és még több helyen tanítják.
És nyilván működnie kell, ha már annyian használják. 🙂 Vagy mégsem?

A Cost Average a mindennapokban

Nem csak pénzügyekben tudod használni a cost average módszerét. Ha te történetesen éppen egy vállalkozás készletgazdálkodását intézed, akkor lehet, hogy pont az átlagköltséget választottátok a nyilvántartáshoz.

Ekkor pontosan meg fogod tudni mondani, hogy ha a vállalkozás az adott alapanyagot mindig az aktuális piaci áron vásárolta, akkor mennyiért vette átlagosan. Azaz mennyiért kell értékesíteni ahhoz, hogy ne érjen veszteség.

Ez leegyszerűsítve így működik a készletgazdálkodásnál:

1. beszerzés: 100 db, 10 Ft / db. Összérték: 1.000 Ft
2. beszerzés: 20 db, 15 Ft / db. Összérték: 300 Ft
3. beszerzés: 200 db, 8 Ft / db. Összérték: 1.600 Ft

Így a vállalkozásnak most van 320 db alapanyaga, ami összesen 2.900 Ft-ot ér. Ez átlagosan 9,06 Ft-os érték.

Mikor veszi hasznát az átlagköltségnek a vállalkozás?

Két esetben tud jól jönni neki. Egyrészt amikor vásárol (tegyük fel, rendszeresen), akkor minél olcsóbban igyekszik beszerezni. Nem esik kétségbe akkor, amikor az árak zuhannak, mert ezzel a saját átlagköltségét szorítja le, és a profit lehetőségét növeli.

Másrészt amikor értékesít, akkor az alapanyagokat összesíti, és lehetőség szerint nem adja el ezalatt az érték alatt.

A Cost Average használata

A pénzügyekben valamiért fordítva szoktak gondolkodni és megijednek, ha esik az árfolyam.
A kérdésem, hogy ha az alábbi két opció közül választhatnál, hogy minden évben befektetsz, akkor melyiket választanád?

Lefogadom, hogy az A-ra böktél rá. Azt választottad, amelyik felfelé megy. Sebaj, nem veszünk össze, nekem jó lesz a másik is 🙂
A módszer lényegét leginkább ott tudom összefoglalni, hogy mindig veszel egy picit, így akkor is tudsz nyerni, ha a piac esik, majd emelkedésnél realizálod az egészet immár magasabb árfolyamon.

Nézzük meg egy kicsit számokban.

A cost average működése hosszú távon.

Vegyük Janit, aki úgy döntött, hogy minden évben befektet. Ha tényleg hosszútávot nézünk, akkor célszerű nem csak a magyar lehetőségek között szétnézni. Elvégre ez akkortájt még nagyon gyerekcipőben járt idehaza.

Emiatt nézzük azt, hogy Jani külföldre fektet, és legyünk annyira „burzsujok”, hogy Jani nem forintot, hanem dollárt tett félre, az egyszerűség kedvéért minden évben 100 dollárt. Ráadásul 1991-től, és a sors úgy hozta, hogy Janinak 2019 év elején kellett az összes pénz, így eladott mindent.
100 dollár mai árfolyamon 30.000,- Ft körül mozog, ami ma nagyon is megengedhető összeg. 1991-től nézve, ha csak a 30.000,- Ft-ot vennénk alapul, akkor kijönne, hogy Jani ennyiért egész sokáig dolgozott volna, viszont annak idején a 100 dollár az egyhavi átlagkereset nagyjából harmada-fele volt. Így Jani nem csak, hogy megengedhette magának évente ezt az összeget, de most épp az árfolyam-elmozduláson is tudott nyerni. Hogy ezt kiküszöböljük, az eredményeknél a dollár lesz az irányadó.

Példa a cost average hosszú távú alkalmazására

Ahhoz, hogy könnyű legyen összehasonlítani, most nem olyan konkrét terméket nézünk, amelyet pénzügyi tanácsadóként letennék az ügyfél asztalára, elvégre abban nagy lehet a szórás.
Inkább nézzük az S&P500 részvényindexet. Amiatt választottam ezt, mert egész jól leköveti a gazdaság aktuális állapotát, és már régóta létezik, így könnyű az összehasonlításhoz használni. Ha Jani nem is pont ebbe tette volna a pénzét, valami hasonló eseménybe futott volna bele máshol is, maximum kisebb, vagy nagyobb kilengést mutatott volna a görbe.

Így néz ki a grafikon:

Nézzük meg a cost average hatását Jani félretett pénzére három esetben.

1. Ha csak ezt a 100 dollárt fekteti be minden év elején
2. Emellé a 100 dollár mellé örököl 1.000 dollárt, és azt egyösszegben a legelején befekteti
3. A megörökölt 1.000 dollárt a legelső 5 évben egyenlő részben fekteti be a 100 dollár mellé.

Így alakul Jani befektetése az idők során:

Nesze neked cost average!

Minek is használni, ha nem is működik.  🙁  Hülyeséget beszélne az a sok pénzügyes, aki ezt javasolja? Egyáltalán minek ilyet alkalmazni, ha szemmel látható, hogy nem jobb, ha mindig egy picit vásárolok? Elvégre az 5*200 dollár eredménye rosszabb lett, mint az egyszerre 1.000 dolláré.

Miért nem működött a cost average?

Picit talán lassítsunk. A cost average úgy működik, mint a kockázat porlasztásának egyik eszköze. És mint minden eszköznek, ennek is megvan a maga “használati utasítása”, illetve optimuma.
Ha megnézed a grafikont, akkor láthatod, hogy alapvetően felfele mozog. Így emelkedő piacnál sokkal erősebben hat a végeredményre, hogy mennyi idő telik el, mennyit tud dolgozni a pénzed. Ha jól megnézed, akkor az eredeti 1,7 M-hoz képest a 3 M Ft nagyjából újabb 30 év eredményét érte el Janinak, pedig „csak” 10 év befektetését tette bele.

 

 

A cost average működése középtávon

Nézzük meg, mi lett volna, ha Jani nem 1991-ben indul. Elvégre sokan lehetünk, akik ekkor még nagyon messze voltunk a pénzügyektől. Én magam is alsós voltam, így ugorjunk az időben, és tegyük fel, hogy Jani 2007-ben kezd takarékoskodni, és a helyzet úgy hozza, hogy hamarabb szüksége van a pénzre. Épp ezért nem közel 30, hanem 10 év múlva kiveszi a pénzét.
Ugyanitt nézzük meg, ha az 1.000 dolláros pluszt ugyanígy egyösszegben, vagy 5 év alatt teszi hozzá

Hoppácska!

Itt valami más történt. 2007-2017 között volt egy krízis, ami elég rendesen meggyepálta az árfolyamot. És itt már előjött a cost average valódi ereje. Itt már látható volt, hogy hiába dolgozott többet a 2007-es pénz, a 2008-asat „olcsóbban kapta”, így azon nagyobb is tudott lenni a haszna.
Amiatt, mert egy válságot maximum érezni lehet, de napra pontosan előre jelezni nem, a legtöbb pénzügyi tanácsadó nyugodt szívvel javasolja, hogy használd.

Ugyanúgy nyerhetsz vele, mint a fenti vállalkozás, amely olcsón vette meg az alapanyagot, viszont ugyanúgy normál piaci áron értékesített. Így a profitja nőtt.

Összefoglalva

A cost average nagyon hosszú távon nem ad jelentős pluszt a befektetéshez. Inkább pszichológiailag van egy biztonságérzete az embernek. 10-15 év, vagy ez alatt viszont határozottan tudunk vele plusz eredményt is elérni akkor is, amikor a világ jelentős része pánikol.

Ha nyerni akarsz a befektetéseden, akkor ne pusztán a cost average hatást akard kihasználni. Elvégre az azt jelenti, hogy kevesebb idő marad arra, hogy dolgozzon a pénzed. Fektesd be az összes erre szánt pénzedet, és használd inkább a diverzifikációt. Azaz a különböző eszközök között oszd szét, ne pedig az időben oszd meg.

Meglátásodat, hozzászólásodat szívesen olvasom. Ha konkrét kérdésed van, vagy szeretnéd ezt a hatást is használni, akkor azt a kapcsolat menüponton keresztül is felteheted.

Ezt a cikket angolul és németül is elérheted
	The Cost Average
	Der Cost Average Effekt