A volatilitás

Mi a volatilitás?

A volatilitás felfogható úgy is, mint a kockázat (egyik) mutatója, valamint az árfolyam elmozdulás mértéke és gyorsasága. Ez mind igaz, ettől még nem árt tudni, hogy mik a benne rejlő lehetőségek, és milyen korlátai vannak.

Mi a befektetés kockázata?

Könnyű lenne rávágni, hogy a kockázat az árfolyamemelkedés mértéke a kockázat, de mégsem az.

Ha megnézed a két hozamgörbét, vagy itt inkább hozam egyenest, akkor láthatod, hogy egyik sem kockázatosabb a másiknál, mivel mind a két esetben fogod tudni pontosan, hogy mennyi pénzed van és mennyi lesz.

A kockázat nem más, mint hogy te, mint befektető veszteséget szenvedsz el.

Ez pedig a fenti képen nehezen teljesül. A nagyobb meredekségű jobboldali egyenesnél mindössze gyorsabban gyűlik a pénzed. Ahhoz, hogy kockázatos legyen egy befektetés, szükséges az, hogy „képes legyél” a veszteség elérésére, azaz legyen reális a valószínűsége ennek.

A veszteség alapvető okai

A cég életében tartós és nem kívánt változás áll be.

A cég, amelynek a papírjait tartod valamilyen nem kívánt változáson ment keresztül, ami miatt az árfolyama tartósan csökkent. Az sem kizárt, hogy olyannyira, hogy maga a cég megszűnik létezni.

Ez előfordulhat több okból, ilyenek a jellemzőek:

• technológiai változás miatt szükségtelenné lett a terméke
• egy külső szabályozás ellehetetlenítette a működését
• valamilyen hibát követett el a cég vezetése

Megijedsz az árfolyameséstől

Egy ideiglenes árfolyamesés miatt alacsonyabb áron adsz el, mint ahogy megvetted.
Bár nincs garantálva, hogy a kivárás segít akár a veszteség elkerülésében, akár a nyereség elérésében, de mindenképp jó ötlet, ha a második esetről van szó.

Miért alkalmas a volatilitás a kockázat mérésére?

Egy adott részvény ára sok mindent tartalmaz. Minden olyat, ami információval a befektetők az adott pillanatban rendelkeznek. Nem csak az információt, hanem annak hiányát is megmutatja. Amikor nagy a volatilitása az adott részvénynek, az nagy bizonytalanságot mutat a befektetők részéről. Ennélfogva nagy kockázatot is jelent.

Ismerd meg a saját kockázattűrő képességed

Hogyan mérhető a volatilitás?

Saját magához méred az árfolyam-mozgást

Az árfolyam átlagától számított átlagos eltérés ( σ )

Erre alkalmas a szórás, ami az árfolyam átlagos szintjétől való eltérést mutatja. A jele a szigma.

Minél kisebb az adott időszak árfolyamának az eltérése az időszak átlagos árfolyamától, annál kisebb lesz a volatilitás is.

Példa a szórás számításra

A példabeli árfolyamok így alakulnak

Időszak	Árfolyam	Átlagtól való eltérés
1	100	-4,5
2	130	25,5
3	75	-29,5
4	42	-62,5
5	120	15,5
6	160	55,5

Ha kiszámolod az átlagot, akkor megkapod, hogy az átlagár 104.5 lesz. Minden számból kivonva ezt az árat megkapod az átlagtól való eltérést. (A szórás kiszámításához használt képletbe behelyettesítve megkapod, hogy 38,23 lesz az eltérés.)

Variancia ( σ² )

Ahhoz, hogy kiszűrd az emelkedést és a csökkenéseket, és ehelyett egy trendet láss, szokták még a szigma négyzetét is alkalmazni, amivel variancia néven találkozhatsz. (A fenti példában a variancia 1461,25 lesz.)

Akár a szórást, akár a varianciát felhasználhatod arra, hogy azonos típusú eszközökből a számodra kedvezőbb hozammal és alacsonyabb volatilitással rendelkezőt válaszd.

A piachoz viszonyítod a mozgás mértékét

A befektetéseknél nem csak természetes az árfolyammozgás, hanem valójában valamilyen szinten elvárt jelenség (teljesen mozgás nélküli áraknál nagyon nehéz lenne árfolyamnyereséget elérned).
Ekkor azt nézed,hogy amennyiben a piac 1%-ot mozdul, mennyit és milyen irányban változik a befektetésed értéke. Részvényeknél ezt mutatja meg a béta, a kötvényeknél pedig a duráció tesz neked jó szolgálatot.

 

Milyen hibákba futhatsz bele, ha nálad csak a volatilitás a kockázat mércéje?

Realizálod a veszteségedet, pusztán félelemből.

Az emberekben jellemzően működik egy alapösztön, amelyet a kimaradástól való félelemként szoktak emlegetni. Ez bekapcsol, amikor az árfolyamok dinamikusan emelkednek, ugyanis sok befektető attól fél, hogy kimarad a látszólag könnyen elérhető eredményből.
Emiatt sokan az árfolyam-emelkedés tetején szállnak be még a tapasztaltabbak közül is.

Amikor az árfolyam bármi miatt zuhan, akkor megijednek, és a további veszteségtől való félelmükben inkább eladják ezt a befektetést. És pont ez az, ami miatt veszteségük lesz. Ha kivárták volna a visszaemelkedést akár annyival, hogy nem néznek rá naponta, akkor pénzüknél maradtak volna.

Rövidtávú befektetéseknél mindenképpen kifejezi a rizikót a volatilitás, elvégre itt a hozamodra komoly hatással lehet akár a napon belüli elmozdulás is. Hosszútávon csak erre figyelve viszont pont, hogy arra ösztönöz, hogy mélyponton eladva veszteségeid legyenek.

Túlságosan az adott részvény árára fókuszálsz.

Tény és való, hogy egy magasabb volatilitással rendelkező részvény ára könnyebben zuhan mélyebbre, mint ahogy az is, hogy az emberek hajlamosak a veszteségtől való félelmükben a mélyponton eladni, emiatt a magas volatilitással bíró részvényeknél több befektetőnek lehet nagyobb vesztesége is.

Ettől még a részvény ára és a részvény értéke között különbséget kell tenni.

Példának vegyünk egy céget, amely amúgy teljesen stabilan működik, a terméke iránt megvan a piaci igény. Ennek a cégnek a részvényei érjenek mondjuk 10.000 forintot. Ha az árfolyam hirtelen leesik 2.000 forintra, akkor közel sem igaz, hogy nagyobb a kockázatod, elvégre ilyenkor a cég nem zsugorodott az ötödére. A gépei és eszközei is megmaradtak, mi több, a piacát sem veszítette el. Azaz ha ilyenkor veszel részvényt, akkor ugyanazt kapod meg, csak jelentős árengedménnyel. Ezzel eléred, hogy még kevesebb pénzedet kockáztasd.

Kerülöd a volatilitást

A harmadik hiba, hogy megpróbálod mindenáron a biztonságosnak mondott, alacsony árfolyammozgással rendelkező eszközökbe fektetni a pénzedet. Pedig nem mindig rossz a volatilitás.
Térjünk egy mondat erejéig vissza a kockázat definíciójához. Ez nem más, mint annak a valószínűsége, hogy a befektetőt veszteség éri.

 

Ha megnézed a két görbét, akkor láthatod, hogy bár a sötétkéknek messze sokkal magasabb a volatilitása, mint a világosnak, a világoskék kisebb volatilitás mellett is garantáltabban termel neked veszteséget.

A volatilitás nem ad képet a jövőről.

A negyedik, amire ilyenkor mindenképp figyelj, hogy a volatilitást egy adott időszakra számolják, ennélfogva kötelező jelleggel visszafelé tekint.
Ha fektettél már be bankbetéten kívül bármibe, akkor talán már hallottad, hogy a múltbéli hozamok semmilyen garanciát nem jelentenek a jövőre nézve.
Ahhoz, hogy a volatilitást ki tudd számolni, a már rögzített árfolyamokra van szükséged. Ez pedig azt mutatja meg, hogy a múltban milyen hatások érték a céget. Téged, mint befektetőt viszont ez sokkal kevésbé fog érdekelni, mint az, hogy a jövőben mi várható.
Ha a cég életében történt bármi, ami hatással van az életére, ezen keresztül a kockázati szintjére, akkor az csak ugyan megjelenik az árfolyamban, de csak majd egyszer.

Hogyan kezeld a magas volatilitással rendelkező eszközöket?

Ezt nyilván annak érdekében, hogy számodra is kedvező eredményt érj el.

Az eddigiekből láthattad, hogy bár a volatilitás nem egyenlő a kockázattal, mégis elég jól kifejezi azt. Épp ezért ahhoz, hogy jó eredményt érhess el, ugyanazt kell tenned, mint a magas kockázati szintű eszközöknél.

Azaz diverzifikálj. Oszd meg ezt a kockázatot.

Eszközök közötti diverzifikáció

A különböző eszközöknél az egyik irány magasabb teljesítménye kompenzálja a másik irány gyengébb teljesítményét. Erről bővebben már volt szó a cost average témakörét bemutató cikkben.

 

Időbeli diverzifikáció

Ekkor az egyik időszak eredményei kiegyensúlyozzák más időszakok visszaeséseit. Ennek alapvető feltétele, hogy hosszútávon gondolkodj. A piac felfelé tart, így ha kivárod a visszaemelkedést, akkor nem ér téged veszteség.

 

Ezeket akár kombinálva is használhatod ahhoz, hogy egy, a te számodra is megfelelő kockázati szintű, de még mindig jó hozamkilátással rendelkező befektetésed legyen.

 

 

Ha kérdésed van, lépj velünk kapcsolatba, hogy segíthessünk neked.